A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-08-12 / 32. szám
Vonaton utazik munkába? Bizonyéra elismerik, hogy az utazásban nincs semmi gyönyörűség. A munkanap maguknál egy árával korábban kezdődik és egy árával tovább is tart. Hány árát töltenek vonaton? Ha minden távolabbra utazd „vonatos" legalább egy árát táltene utazási idejéből olvasással, ez egy évben 38 árás munkanapot tenne. Es ha a hazautazást Is olvasással töltené, a 76 munkanap alatt legalább 25 vastagabb könyvet lehetne elolvasni. Képzeljük el azt az embert, akinek ez még csak eszébe sem jut. Vajon - hány kötetes könyvszekrényt giblcelt, kártyázott vagy aludt át feleslegesen? • Bratislava — Nagyállomás. Leopoldoy felöl a személyvonatbál 1500. Káty felöl 1000, az emeletes kocslkbál pedig 800 ember száll ki. Csak erről az egy állomasrál 45 000 ember siet ' munkába reggelenként, majd műszak után baza. Ezeknek az utasoknak a zöme naponta bejár a munkahelyére. Xi,Vonatosok." Tízezrek érkeznek naponta Brnőba, Ostravára, Pilzenbe és Prágába. Csak a bratlslaval körzőiben (Nyugat-Szlovákia és Morvaország egy részel háromszázezerre rúg a számok. S azok, akik a nyugat-szlovákiai kerületben naponta autóbuszon utaznak, szintén háromszázezren vannak. Utazni szükséges. Ugyanis nincs mindenkinek lehetősége abban a városban lakni, amelyben a munkahelye van. (Persze olyanok is vannak szép számmal, akik szeretik elfecsérelni az Idát naponkénti utazással, ahelyett, hogy ez ellenkező Irányba utazókkal lakást cserélnének.) A kérdés, vajon szükséges-e továbbra is ágy ntazní, mind eddlg7 Azok, akik naponta több mint ötven kilométert utaznak, bizonyára nem örülnek, hogy vonatjuk tíz, tizenöt állomáson Is megáll. Sokkal előnyösebb lenne számukra a gyors buszon való közlekedés. Sajnos, a gyorsbuszt még csak ott veszik Igénybe, ahol a vasutak nem konkurrálnak. S tovább: vajon szükséges-e, hogy az utasok ahhoz a nézethez tartsák magukat — „háromszor nézz körül, kétszer törüld le és csak azután foglalj helyet?“ Bebizonyított tény: minél messzebb vagyunk a fővonaltól, annál kényelmetlenebbek a vonatok, annál kevesebbet törődnek az utazás kultúrájával. Így kell ennek lenni? Szerencse, hogy most hamar virrad és ké- 1 són sötétedik. Különben a kocsik kivilágítására Is panaszkodhatnánk. Reméljük, ezen a téren még sok minden megváltozik őszig. Munkásvonatok a jövőben Is lesznek. Ezért a legllle-tékesebbek gondoskodhatnának rádlú beszorzáséról is. Bemondó sem kellene, hiszen a programot az ország valamennyi adóállomásától átvehetnék. Es miért nem lehet minden vonatban újságot kapni? Mire a dolgozók célba érnének,' már el Is olvashatnák a lapokat . . . Némelyik vonatban ez már Így van, s hogy a többiben is Így legyen ez csupán a helyi állomások dolgozóinak kezdeményezőkészségétől függi Végül még egy kérdés: az autóbuszmegállók miért hasonlítanak annyira a nyitott őrházakhoz? Fúj bennük a szél, huzatosak, télen jobb talán a szabad ég alatt várni. A munkások, a munkahelyükre utazók úgyszólván minden szabad Idejüket utazással töltik el. Es ha már ez elkerülhetetlen, lehetőséget kell teremteni számukra, hogy ezt az Időt kényelmesen, kellemesen, kultúráltan tölthessék el. • Megszólal a gyári sziréna. A gyár kapuja kinyílik, hogy az emberáradatot kibocsássa. Valakinek a hazamenés három villamosmegállót és két perc gyaloglást jelent, másoknak viszont az átszállást Is beleszámítva két órát vesz igénybe. Eszükbe jutott-e már valaha Is a város lakóinak, hogy amikor ők délutáni sétájukról hazatérnek, bejáró munkatársuk talán épp akkor ért haza? Dr. Balon munkatársaival a Hineci-tönál Aí 'em mesebeli alakokról lesz szó, hanem szorgalmas, bátor sportbúvárokról, akiket könnyű öltözetűk és hatalmas zöld gumi láb-uszonyuk miatt becéznek békaembereknek. Hogyan kerültek a Tátrába, erről majd későbben szólunk. Tény az, hogy hoszszaihb gyaloglás után a Poprádl-tó partján bukkantunk rájuk' egy szeszélye®, tátrai nyári reggel. Sátraikat majd felvetette az éjjeli vihar alkalmával lezúduló víz. Miközben a sátor körüli „meliorációs“ munkálatokat végezték, azon derültek, hogy őket még álmukban sem hagyja nyugton kedvenc elemük, a víz. Igor Ceoh, a sportbúvárok vezetője az Idén végezte el az orvosi egyetemet. Magas, vékony, csupatűz fiatalember. Többször is figyelmeztet, hogy a sportbúvárkodás nem öncélú sport, mint ahogy azt az avatatlanok elképzelik, de tudományos kutatásoknak, elsősorban a biológiának segítőtársa. Például most a bratlslaval Halkutató Intézet expedíciójával jöttek a Tátráiba, hogy a pisztrángok legmagasabb lelőhelyét vizsgálják hegyi patakokban és tavakban. Egyúttal a Hineci-tóban — melynek a vize legtisztább — mélységrekordot is felállítottak. Harminc méter mélyre merültek a. víz alá, és gyönyörű tanulságos fényképfelvételeket is készítettek egymásról. Dr. Balon, a Halkutató Intézet munkatársa az expedíció vezetője. Az „öreg“, így becézik a fiatalok, pedig ő is alig múlt harminc éves. Barátságos arca, hegyes kecskeszakálla mindjárt sejteti, hogy szenvedélyes tudósemberrel, van dolgunk. Völa- , mtkpr 6 is hódolt a búvársportnak. — A HESZ-től kértünk segítséget ehhez az expedícióhoz — mondja, miközben a köveken lezúduló hegyi patak fehéren habzó vizét figyeli. — Elégedett vagyok a fiatalok munkájával, mi magunk sakkal későbben végeztük volna el ezt a feladatot. Agregátum segítségével (villanyáramot vezetünk a vízbe) vizsgáljuk a patakok vizét, hogy meddig húzódnak fel a pisztrángok. A halakat az áram egy pillanatra elhódítja, s így könnyén kifogjuk őket. Sajnos, ma nincs Béka szerencsénk —, a pisztrángok legmagasabb tenyészhelyét tegnap találtuk meg a Jégpatakban, 1525 méter magasságban. Ma nem fogtunk semmit, de nálunk a negatívum is eredményt jelent — mondja mosolyogva, és megsimítja szakáilát. — Az eredmény pedig az, hogy sikerült megtudnunk a pisztrángok legmagasabb tartózkodási helyét. Délután szemerkélő esőben a &p or (búvárok a Poprádí-tó fenekét kutatják. A víz plusz négy fok, jól fel kell öltözködni. Melegítőt, dupla zoknit húznak és erre fűn a guimíűltözet. A derékszíj ólomkockák Dől áll, A Poprédi-tó vizén 6
