A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-07-29 / 30. szám
Speclíll* mérőkészülékkel mérik Mosxkva gifít egyik utcájának leve-A nagyvárosok levegőiének rohamos elszennyeződése — világprobléma. Hogyan lehet védekezni ellene. Moszkvában most harc indult a fövárcs tiszta levegőjéért. Kezdeti fázisában életre hívták a közegészségügyi Intézet alosztályát, ahol orvosok, mérnökök, kémikusok és laboránsok vállvetve dolgoznak a por és a korom ellen. Minden kerületben állítottak fel kirendeltségeiket, azonkívül huszonnégy ellenőrzi állomáson naponta végzik o megfigyeléseket. A kutatómunka felderítéssel kezdődőt!: melyek a levegőt légiókban szennyező üzemek az egyea kerületekben. Moszkva területét zőnikra osztották: a lakóterületek, a pályaudvaraik, sűrű Ipari üzemek, a városból klvezetőerszágntak és a parkok süld övezetek zónájára. Minden zónában án. tűrési normákat állapítottak meg. Az elleuűrzö álomások a legmodernebb mérőműszerekkel naponta mérik körzetükben a levegő Összetételét. A szennyező anyagok forrásainak falkutatása során eljutottak az egészségügyi kutatók a moszkvai alabástrom-üzsmbaz A szellőzőcsöveken kiáramló por Itt meazsze meghaladja a tűrési normét. A kerület egészségügyi orvosának felhívására a vállalat vezetősége elektromos siürőberandezést szereltetett fal. Ezer orvos a „levegő-fronton“ Tiszta levegő a tiszta égbolt alatt Kémények füstje kígyózik az égre. Mintha a város lélegzésének kicsapódó párája lenne: kürtők, gyárkéményének lehelik, a a szél lassan elteríti a házak fülütt. Egy anté fnt a moszkvai ntcákon. Időnként megáll, iehérköpenyes utasa kiszáll a kocsibői, kiemel egy czüvekkel, üveggörabökkel felszerelt készüléket, az anitő sérbényéjára helyezi a valamit mérni kezd. Néhány perc máivá befut a jelenti*: Moszkva Közegészségügyi intézetének éj alosztályára: — A hatos zénában a levegő szennyeződése a megengedetten felüli. Moszkva egészségvédelmének csen az áj frontszakaszén jelenleg ezer orvos dolgozik. Az utolső tíz évben Moszkva 1303 üzemében asereltek fel Aj levegőttsztftöberendozést. Háromszáz üzemben pedig, ahol eddig szitázd vagy folyékony tüzelőanyagot használtak, áttértek a gázfűtésre. A régi, kis kazánokat kicserélik, modern nagy kazánokat építenek helyükbe. Harminckét üzem Moszkvából „kitelepítésre“ került, mert erősen mérgezte a város levegőjét. Az intézkedések nyomán Moszkva levegőjében egyhatodára caükkent a köngáz. Ma la fennáll azonban az a problems, bogy a megnövekedőit gépkocsiforgalom, a kipufogó gázok túlságosan szennyezik a vá-Az ellenőrző állomáson ezzel a felszereléssel folyik az analízis rox levegőjét. Itt előtérbe került az az elgondolás, hogy a jövőben benzin helyett cseppfolyós, komprimált gázt használnak a gépkocsik üzemanyagául. 1980 augusztusában született meg a határozat Moszkva területi növekedéséről. Ennek éneimében a főváros területe duplájára növekszik. Ez áj perspektívákat ad a levegő tisztaságáért folytatott harcnak. A zöld övezetek, az áj parkok létesítése kezesség arra, hogy Moszkva levegője tisztább less, mint régen volt. Da es csak az érem egyik oldala. A városnövekedés azt Is lehetővé teszi, hogy a levegőt fokozottabb mértékben mérgező gyárak megfelelő helyre kerüljenek. A város fűtésében a centralizáció elve eddig is erőset érvényesült, de 1985-re minden egyes Iakáhás fűtését központosított kazánok látják el. Ez a lakóházakat fűtő „hőerőmű“ a vfircscentruintól messze épül fel, s a levágó szennyeződését gátló berendezései a legmodernebb technika alapján készülnek. A növekvő Moszkvában szünet nélkül születnek az áj Ipari létesítmények. Ám születésüknél ott állnak a mai élet bábái, az egézzságügyl szakemberek. A gyár küré fákkal, virágokkal beültetett erdősévot bűznak, ez választja el a gyárat a lakóházaktéi. KOVÁCS BÉLA Napóleon zsákmányának sorsa Amikor Napóleon 150 évvel ezelőtt visszavonult Moszkvából, óriási zsákmányt vitt magával: aranyat, ezüstöt, drágakövet, egyházi kegyszereket. Ezek a kincsek azonban nem érkeztek meg Párizsba. Az orosz hadsereg elöl menekülő franciák kénytelenek voltak megszabadulni a rabolt holmitól. Levéltári dokumentumok és a kortársak feljegyzései alapján arra lehet következtetni, hogy a „moszkvai zsákmányt” a Szmolenszk területhez tartozó Vjazma várostól 30 kilométerre levő Sztojacseje tóba süllyesztették. Tavaly szovjet szakemberek megkezdték a Sztojacseje tó tervszerű átkutatását. Háromszázötven helyen végeztek .próbafúrásokat melyek alapján meg tudták határozni a vízmedence mélységét, a fenékréteg és a partmenti tőzeglerakodások vastagságát. Tíz esetben kemény tárgyakba ütközött a túró. Százötvennégy Iszap- és vlzpróbét színképelemzésnek vettek alá, és rádióhullámok, valamint elektromosság segítségével „kitapogatták” a töfenéket. A kutatások eredményeként az észak-nyugati part mellett mintegy 200 négyzetméter területet Jelöltek ki, ahol a szakemberek véleménye szerint fémtárgyak lehetnek. Érdekes, hogy ez a szakasz esik legközelebb a régi szmolenszki országüthoz, amelyen a francia csapatok visszavonultak. A munka neheze hátra van. A szóban forgó részen a tó 15—18 méter mély, ebből 10—13 méter Iszapréteg, mely sok évtized folyamán rakódott le a fenéken. Nem csekély vesződséget Jelent a tó hideg forrásvize és partmenti Ingoványos területek okozta nehézségek legyőzése. Föld alatti garázs Egy genfi mérnök újítása • föld alatti garázs, abol több emalat mélységben spirál alakú pályán helyezik el ea autókat. A vszérlőtsramből a liftbe irányítják a kívánt kocsit, s az 40 másodperc alatt a f i Isiin re kerül.
