A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-05-27 / 21. szám

KERESZTREJTVENY MAKSZIM GORKI] egy ismert mondását rejtettük el a víszintes 1, 22. és a függő­leges 22. számú sorokban. Beküldési határidő júnins 3. A he­lyes megfejtők közt öt könyvet sorsolunk ki. VÍZSZINTES: 1. Idézetünk el­ső része [a nyíl irányában foly­tatva, zárt betűk: j, 1, d, o, e, e). 12. Harmat fagypont alatt. 13. Keresztül. 14. Hivatal. 15. Lajos Gábor. 16. Atya szlová­kul. 20. Szlovák igenlés. 22. A függőleges 22 folytatása (a nyíl irányában folytatva). 24. Év­szak. 27. Elárusít. 28. Magán­­hangszerre írt zenemű (ol.J. 30. Hiány közismert Idegen szóval. 31. Nem puha. 33. Hőléc. 34. Vissza: hangszer névelővel. 37. A Szovjetunió távirati ügynök­sége röv. 39. Tőlem mással­hangzói. 41. Daru. 43. Gépke­zelő. 45. Az ábécé első két betűje. 46. Római császár. 48. Tenger németül. 50. Tiltószó. 52. Gyárt. 55. Era betűi. 57. Friss. 59. Női név. 61. Bank magánhangzó nélkül. 62. Leves hiányosan. 67. Bíráló. 70. Régi római pénz. 71. Kérdőszó. 72. Fontos ásvány. 74. Erkölcs. 76. Szintén. 77. Ipari növény. 78. Az állami igazságszolgáltatás gyakorlásával megbízott sze­mély. FÜGGŐLEGES: 1. Juttat. 2. Vissza: megvet. 3. Megszólítás. 4. Mássalhangzó kiejtve. 5. Közlekedési vonal. 6. Nem egé­szen tíz. 7. Férje. 8. Rongál. 9. Adoma betűi. 10. Azonos ma­gánhangzók. 11. Állati lak. 16. Dob betűi. 17. Személyes név­más. 18. Festgftk vele. 19. Mál­ha. 21. Oktat. 22. A vízszintes 1. folytatása (a nyíl irápyá­­ban folytatva, zárt betűk: g, c, é, e, k). 23. Kert angolul. 25. Érc. 26. Sándor Károly. 29. ONZP. 32. YSÉM. 35.Az Irtisz mellékfolyója Szibériában. 36. A tél betűi. 38. Zseton hiányo­san. 40. Francia névelő. 42. Vén, 44. Vissza : mutatőszó. 47. Aranv franciául. 49. Szabály. 51. Férfinév 53. E nap. 54. Kedves németül. 56. ..., az nyer fismert közmondás ele­je). 58. Női becenév (ékezethi­ba). 60. Azonos mássalhang­zók. 61. Dunamenti nagyközség a Csallóközben. 63. Női név. 64. Vissza: munka alvilági nyelven. 65. Német névelő. 66. Mozi. 68. Korszak, közismert idegen szóval. 69. ö N U. 73. Int. 7. Vissza: kettős betű 76. Állati hang. 77. Kínai hossz­mérték. Az előző rejtvény helyes meg­fejtése: Három dolgon nincs mit kapni: az újraforralt le­vesen, a kiengesztelt baráton és a szakállas asszonyon. A 19. számú rejtvény megfejtői közül könyvjutalomban része­sültek: Bartos László. Szepsi; Csóka Tibor, Bős; Hanickú László, Tornaija; Kosa Gyula, Komárom ; Szőke István, Ipoly­ság. A nyelvhelyesség kérdései Idegen szavak szlovákos formája A politikai élet nyelvében sokszor előfordul az akció szó. Ezt a magyar nyelv is használta, mert nem mindig tudtuk megjelelő magyar szóval helyettesíteni. A csehszlovákiai ma­gyaroktól elég gyakran halljuk akciónak, s az ellentétes jelen­tésű reakció szót reakciónak. Így aztán a reakclonárius is gyakran reakclonár. Magyaros alakja a maradi nézeteket halló reakciós. Az emberek meggyőződésére kevesen használnak érveket, inkább az argumentumokat kedvelik, de Vegtöbben argumen­­teket hoznak fel. A legjobb argumentum azonban a faktum, de ezt is sokszor hallhatjuk fakt alakban. Mindkét álak felesleges, mert van tény szavunk. A dokumentum szót elég gyakran használja a magyar nyelv Is. Néha jól helyettesíthető a bizonyíték, okmány szavakkal. Máskor viszont úgy érezzük, hogy szükség van az Idegen szó­ra is, de n‘e dokument alakban használjuk! A funkcionárius szót meg többnyire nem tudtuk megfelelő magyar szóval helyettesíteni, ezért erre szükségünk van. Kerüljük azonban a funkcionár szóalakon Sok helyen magyarosították ezt a szót is, és mint tisztségviselőt használják. Ugyanígy szükség van a proletariátus szóra is, de ne használjuk proletariat alakban. Szükséges szavak még a politikai élet nyelvében a civilizá­ció, szocializáció, kollektivizáció, propagáció, mandátum, ulti­mátum stb. Ezeket is az >tt közölt eregeti alakjukban használ­juk, nem pedig civilizáció, mondát, ultimat stb. alakokban. Áltálában az ió végűeket használjuk magyaros alakban is, jóként akkor, ha a főnévben a cselekvésfogalmat is érzékel­tetni akarjuk: civilizálás, szocializálás, propagálás stb. Ilyenkor ugyanis a már magyar Igeképzős alakokhoz (civilizál, szocia­lizál, propagál stb.f járul a magyar -ás főnévképző. Sokkal több azoknak az idegen szavaknak a száma-, ame­lyeket feleslegesen használunk, vagyis amelyeknek megvan a magyar megfelelőjük. Ilyenek: a támadást, hódító hadjá­ratot jel'entö agresszió, invázió szavak, melyeket főként agre­­sia. invázia alakban használnak, a nyilatkozatot jelentő dekla­ráció, legtöbbször deklaráció álakban, a díszítést Jelentő deko­ráció, illetve dekoráció, a küldöttség jelentésében használt delegáció, illetve delegáció, a küldött helyett használt dele­gátus, illetve deleqát, a bizottság helyett a komisszió (ná­lunk legtöbbször komisial, a meggyőzés, meggyőző munka he­lyett az agitáció, illetve agitácla. Felesleges az aplikácia alakban használt applikáció is, mert pl. az elméletnek a gya­korlatban való applikációját alkalmazásnak is mondhatjuk. A koalíció, Illetve koalícia helyett megfelel az egyesülés, szövetség szavak valamelyike, a militarizáció, illetve mllltarl­­zácia fogalmának kifejezésére megfelel a fegyverkezés, a de­­militarlzácló (demilitarizáciaj pedig leszerelést jelent A mobi­lizáció, Illetve mobilizáció mozgósítás. A náció (nácia) szót a magyar nyelv már régen a nemzet szóval helyettesíti. A náció szónak pejoratív (becsmérlő) értelme van. Nagyon gyakran és feleslegesen használtuk az organizáció szót ts, főként organizáció alakban, holott van szervezet szavunk. Az evolúcia alakban használt evolúció feflődést, a revolúcia alakban használt revolúció forradalmat Jelent. Bár a tradíció szót nyelvünk még használja, van hagyomány szavunk is, Inkább ezt használjuk! Kerüliük a tradíció alakot! Az okupá­­cia, helyesebben okkupácló magyar megfelelője a megszállás, a paktum fszlovákosan pakt I megfelelőié a szerződés Na­gyon elterjedt a beszámoló helyett a referátum szó referát alakfa. s terjed a helyzet szó jelentésében a szituáció is situácia alakban. Érdekes ielentésmegoszlást tapasztalhatunk a manifesztá­­ció és magyar megfelelőié: a tüntetés esetében. A rokon­­szlenvet kijelező ünnepélyes meqnyilaikozást inkább a mani­­fesztáció szóval felezik ki, a tüntetés szót az ellenszenvet kifejező megnyilatkozásra kezdik használni. A centralizáció (sokszor centralizációi szónak van magyar megfelelője: a központosítás A decentralizációnak viszont nincs, ezt tehát nyugodtan használhatjuk ededeti alakjában. Kerüljük a decentralizáció alakot! JAKAB ISTVÁN ^ 15

Next

/
Thumbnails
Contents