A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-05-20 / 20. szám

KERESZTREJTVENY Galeoto szerint Mátyás király mondása volt: vízszintes 1, függőleges 19, vízszintes 58 és 16. Beküldési határidő május 27. A helyes megfejtők közt minden héten öt könyvet sor­solunk ki. VÍZSZINTES: 13. A kerek ke­nyér. 14. Nap (nappal) ango­lul. 15. Az alvilág istene a gö­rögöknél. 18. Tér németül. 19. Fal betűi. 20. Ottó András. 21. 194 karátos híres gyémánt, egykor az orosz koronaéksze­rek közé tartozott. 23. Szív. 24. Azonos magánhangzók. 25. Sonka betűi. 27. Erős szándék. 29. Mars betűi. 31. Azonos ma­gánhangzók. 32. Áruház Brati­­siavában. 33. Ö. Z. K. 34. Etel­ka becézve. 36. Kötszer fel­ragasztásra szolgál. 39. Szlovák elöljáró. 40. És angolul. 42. Pántokkal ellátott. 44. Hasítás­ra szolgáló eszköz. 46. Kínai hosszmérték. 47. A paraszt ne­ve a régi „úri” irodalomban. 48. Megrontott nyelv, argó — névelővel. 51. Nyugat-afrikai ország. 53. Görög pásztoristen. 55. Sóz betűi. 56. Személyes névmás. 57. L. B. 0. 60, Vízsz. 34. 61. Azonos magánhangzók. 62. Meleg. 63. Székelyeknél gyakori férfinév (ékezethiba) 64. Vissza: francia naturalista regényíró a múlt században. 65. Nagyobb, rendezett telepü­lés. 67. Beszéd neve. 69. Igen kemény, fekete fa (ékezet­hiány). 71. R. Z. M. 73. Kovács része. 74 Miklós János. 75. A mosógép „őse”. 77. Idegen női név. 79. Csíp. 80. Hiányos etűd. 81. Hegység a Duna és a Tokaji hegyek között. 83. íráshoz használt folyadék. FÜGGŐLEGES: 1. Feltételes kö­tőszó. 2. Ilyen a jó búza (éke­zethiba). 3. Birodalom szlová­kul. 4. Nagyapó németül. 5. Vármegye a Dunántúlon. 6. Nem ide. 7. Ember, aki „la­kik”. 8. Ipari üzem. 9. Nándor Henrik. 10. Kikötőváros a le­­ningrádi kormányzóságban, itt verte meg XII. Károly svéd ki­rály 1700-ban Nagy Péternek a svédeknél tízszerte nagyobb seregét. 11. Női név. 12. Szó­líts kartásnak! 17. Kiskabát. 22. Eszes. 25. A. A. T. 26. To­­nó betűi. 28. Görög betű. 30. Méz szlovákul. 32. N-nel nap­fürdőt vesz. 35. Idős bácsi. 37. A pedagógus. 38. Nulla. 41. Egyik tébai király felesége, gyermekeit Apolló anyja lenyi­­lazta. 43. Gabonaféle. 45. Ká­roly Gábor. 47. Folyó Észak- Itáliában. 49. A. S. N. 50. Fér­finév. 52. Menj! — angolul. 54. Régi hosszmérték. 58. Test fel­ületét borítja. 59. Tengeri hal­fajta. 60. Princípium. 62. Meny­nyi? 64. Nem fölé. 65. Ková­­csékkal! 66. Szélvihar. 68. Jóllakott. 70. Ostoba. 72. Ten­ger latinul. 74. Sakkjáték vé­ge. 76. N-nel a végén: Intő jel latinul. 78. Nasszer fele. 79. M. N. L. 82. Tág peremei. 84. Ist­ván Endre. Az előző rejtvény megfejtése: így született költészetem, a dudva közül alig bukkanva ki magányom fölé, marokrafogott büntetésként. A 19. sz. rejtvény megfejtői közül könyvjutalomban része­sültek: Csóka Tibor, Torna, Ba­ji Benedek, Komárom, Fördös Kálmánná, Dunaradvány, Kocsis Jenő, Ogyalla, Téső Mihály, Szeged. Ä nyelvhelyesség kérdései Idegen szavak szlovákos formája Sok vita folyt már az idegen szavak használatának kérdé­séről. A vélemények különbözők voltak. Egyesek a műveltség megnyilvánulását látták az idegen szavak használatában, s be­szédükben nyakló nélkül használták a latin, német, francia stb. szavakat. Mások ellenben ádáz küzdelmet folytattak el­lenük. Hadat üzentek minden idegen szónak, és sokszor erő­szakosan próbálták őket magyar szavakkal helyettesíteni. Ma már egységesebbek a vélemények ebben a kérdésben. Nem kifogásuljuk azoknak az idegen szavanak a használatát, amelyeket eddig nem f sikerült fó magyar szavakkal helyet­tesítenünk. Nem üldözzük pl. a rádió, sport, autóbusz, helikop­ter és ezekhez hasonló szavakat, mert nem tudunk helyettük megfelelőket, elfogadhatókat ajánlani. Helytelenítjük viszont a magyar szavakkal jól helyettesíthető idegen szavak haszná­latát. , A nyelvművelés eredményeképpen sok felesleges idegen szó­tól megszabadultunk. A régebben még nélkülözhetetlen latin és görög szavak nagy részét kiszorították idővel a magyar szavak. Éppen ezért aggodalommal figyeljük azt a jelenséget, hogy az utóbbi időben a csehszlovákiai magyarok nyelvébe egyre több idegen szó áramlik be. A szlovák nyelvben ugyan­is elég sok az idegen szó — bár soknak ott is megvan a szlovák megfelelője — s innen szivárognak, sőt áramlanak vissza nyel­vünkbe olyan idegen szavak is, amelyeket mi már úgyszólván elfelejtettünk. S ezeknek az idegen szavaknak nagy részét szlovákos alakban, főként szlovákos végződéssel használják a magyar beszédben. Például az applikáció szót apUkáciának, az akkumulációt akumuláciának, a televíziót televiziának ej­tik. Ez azt mutatja, hogy a szlovák nyelv nem szereti a hosszú /kettőzött I mássalhangzókat, s ezenkívül azt is észrevehetjük, hogy a latinból átvett nőnemű főnevek -ió végződése -ia lett. Az argumentum, dokumentum, ultimátum szavak szlovákos alak­ja argument, dokument, ultimát, vagyis elmaradt az -um vég­ződés. Ugyanígy legtöbbször elmaradt az -us végződés is: pl. a proletariátus szót proletariátnak, a delegátus szót delegálnak ejtik. A funkcionárius szó végéről is elmarad az -ius, s csak funkcionár alakban használatos. Az -ns végű latin szavak -nt végződéssel élnek: az ágens agent alakban, a transparens meg trasparent alakban ismeretes. Az -ás végű nőnemű szavak -a végződést kapnak: az univerzitás, fakultás, szolidaritás stb. szavakat így használják: univerzita, fakulta, solidarita. A pré­mium szót prémia alakban ismerik. Némely idegen szó mellett szlovák képzőt is találunk. Ilyen pl. a megbízó levét jelenté­sében használt delegacka, a számológép jelentésében használt kalkulacka stb. A latin nriedetű szavak főként ilyen megváltozott alakban kerülnek át a szlovák nyelvből a magyar nyelvbe. Ez érthető, mert a latin nyelv szóalakjait nem ismerő emberek úgy hasz­nálják ezeket a szavakat a magyar nyelvben is, ahogy a szlovák nyelv használja, vagyis, ahogy a szlovák munkatársaktól hall­ják. Nem nézhetjük azonban tétlenül ezt a jelenséget. Itt már nem arról van szó, hogy irtsuk az idegen szavakat, s próbál­juk őket megfelelő magyar szavakkal pótolni, hanem arról, hogy a már egyszer szükségtelenné vált idegen szavakat ne engedjük újra meggyökerezni nyelvünkben. Ezeknek a káros hatása nemcsak abban mutatkozik meg, hogy homályossá, ne­hezen érthetővé és magyartalanná teszik a nyelvet hanem abban is hogy jó magyar szavakat szorítanák ki Természetesen vannak ezek között olyan- szavak is, amelyek úi fogalmat je­lölnek, s még nincsenek helyettük megfelelő maqua* szavaink. Ilyen például a szocializálás, kollektivizálás Ezeket használ­hatjuk a magyar nyelvben is, de nem a szlovákos socializácia, kolektivizácia alakban. A régebben használt szükséges idegen szavakat szintén az eredeti alakjukban hasznúja a magyar nyelv: akció és nem akcia, proletariátus és nem proletariat típus és nem typ. A gépkocsivezető sofőr nem sofér, a falatozó büfé és nem büfét s a kabaré helyett is sokan helytelenül használ­ják a szlovákos kabaret-et. fAKAB ISTVÁN 15

Next

/
Thumbnails
Contents