A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-05-20 / 20. szám
KERESZTREJTVENY Galeoto szerint Mátyás király mondása volt: vízszintes 1, függőleges 19, vízszintes 58 és 16. Beküldési határidő május 27. A helyes megfejtők közt minden héten öt könyvet sorsolunk ki. VÍZSZINTES: 13. A kerek kenyér. 14. Nap (nappal) angolul. 15. Az alvilág istene a görögöknél. 18. Tér németül. 19. Fal betűi. 20. Ottó András. 21. 194 karátos híres gyémánt, egykor az orosz koronaékszerek közé tartozott. 23. Szív. 24. Azonos magánhangzók. 25. Sonka betűi. 27. Erős szándék. 29. Mars betűi. 31. Azonos magánhangzók. 32. Áruház Bratisiavában. 33. Ö. Z. K. 34. Etelka becézve. 36. Kötszer felragasztásra szolgál. 39. Szlovák elöljáró. 40. És angolul. 42. Pántokkal ellátott. 44. Hasításra szolgáló eszköz. 46. Kínai hosszmérték. 47. A paraszt neve a régi „úri” irodalomban. 48. Megrontott nyelv, argó — névelővel. 51. Nyugat-afrikai ország. 53. Görög pásztoristen. 55. Sóz betűi. 56. Személyes névmás. 57. L. B. 0. 60, Vízsz. 34. 61. Azonos magánhangzók. 62. Meleg. 63. Székelyeknél gyakori férfinév (ékezethiba) 64. Vissza: francia naturalista regényíró a múlt században. 65. Nagyobb, rendezett település. 67. Beszéd neve. 69. Igen kemény, fekete fa (ékezethiány). 71. R. Z. M. 73. Kovács része. 74 Miklós János. 75. A mosógép „őse”. 77. Idegen női név. 79. Csíp. 80. Hiányos etűd. 81. Hegység a Duna és a Tokaji hegyek között. 83. íráshoz használt folyadék. FÜGGŐLEGES: 1. Feltételes kötőszó. 2. Ilyen a jó búza (ékezethiba). 3. Birodalom szlovákul. 4. Nagyapó németül. 5. Vármegye a Dunántúlon. 6. Nem ide. 7. Ember, aki „lakik”. 8. Ipari üzem. 9. Nándor Henrik. 10. Kikötőváros a leningrádi kormányzóságban, itt verte meg XII. Károly svéd király 1700-ban Nagy Péternek a svédeknél tízszerte nagyobb seregét. 11. Női név. 12. Szólíts kartásnak! 17. Kiskabát. 22. Eszes. 25. A. A. T. 26. Tonó betűi. 28. Görög betű. 30. Méz szlovákul. 32. N-nel napfürdőt vesz. 35. Idős bácsi. 37. A pedagógus. 38. Nulla. 41. Egyik tébai király felesége, gyermekeit Apolló anyja lenyilazta. 43. Gabonaféle. 45. Károly Gábor. 47. Folyó Észak- Itáliában. 49. A. S. N. 50. Férfinév. 52. Menj! — angolul. 54. Régi hosszmérték. 58. Test felületét borítja. 59. Tengeri halfajta. 60. Princípium. 62. Menynyi? 64. Nem fölé. 65. Kovácsékkal! 66. Szélvihar. 68. Jóllakott. 70. Ostoba. 72. Tenger latinul. 74. Sakkjáték vége. 76. N-nel a végén: Intő jel latinul. 78. Nasszer fele. 79. M. N. L. 82. Tág peremei. 84. István Endre. Az előző rejtvény megfejtése: így született költészetem, a dudva közül alig bukkanva ki magányom fölé, marokrafogott büntetésként. A 19. sz. rejtvény megfejtői közül könyvjutalomban részesültek: Csóka Tibor, Torna, Baji Benedek, Komárom, Fördös Kálmánná, Dunaradvány, Kocsis Jenő, Ogyalla, Téső Mihály, Szeged. Ä nyelvhelyesség kérdései Idegen szavak szlovákos formája Sok vita folyt már az idegen szavak használatának kérdéséről. A vélemények különbözők voltak. Egyesek a műveltség megnyilvánulását látták az idegen szavak használatában, s beszédükben nyakló nélkül használták a latin, német, francia stb. szavakat. Mások ellenben ádáz küzdelmet folytattak ellenük. Hadat üzentek minden idegen szónak, és sokszor erőszakosan próbálták őket magyar szavakkal helyettesíteni. Ma már egységesebbek a vélemények ebben a kérdésben. Nem kifogásuljuk azoknak az idegen szavanak a használatát, amelyeket eddig nem f sikerült fó magyar szavakkal helyettesítenünk. Nem üldözzük pl. a rádió, sport, autóbusz, helikopter és ezekhez hasonló szavakat, mert nem tudunk helyettük megfelelőket, elfogadhatókat ajánlani. Helytelenítjük viszont a magyar szavakkal jól helyettesíthető idegen szavak használatát. , A nyelvművelés eredményeképpen sok felesleges idegen szótól megszabadultunk. A régebben még nélkülözhetetlen latin és görög szavak nagy részét kiszorították idővel a magyar szavak. Éppen ezért aggodalommal figyeljük azt a jelenséget, hogy az utóbbi időben a csehszlovákiai magyarok nyelvébe egyre több idegen szó áramlik be. A szlovák nyelvben ugyanis elég sok az idegen szó — bár soknak ott is megvan a szlovák megfelelője — s innen szivárognak, sőt áramlanak vissza nyelvünkbe olyan idegen szavak is, amelyeket mi már úgyszólván elfelejtettünk. S ezeknek az idegen szavaknak nagy részét szlovákos alakban, főként szlovákos végződéssel használják a magyar beszédben. Például az applikáció szót apUkáciának, az akkumulációt akumuláciának, a televíziót televiziának ejtik. Ez azt mutatja, hogy a szlovák nyelv nem szereti a hosszú /kettőzött I mássalhangzókat, s ezenkívül azt is észrevehetjük, hogy a latinból átvett nőnemű főnevek -ió végződése -ia lett. Az argumentum, dokumentum, ultimátum szavak szlovákos alakja argument, dokument, ultimát, vagyis elmaradt az -um végződés. Ugyanígy legtöbbször elmaradt az -us végződés is: pl. a proletariátus szót proletariátnak, a delegátus szót delegálnak ejtik. A funkcionárius szó végéről is elmarad az -ius, s csak funkcionár alakban használatos. Az -ns végű latin szavak -nt végződéssel élnek: az ágens agent alakban, a transparens meg trasparent alakban ismeretes. Az -ás végű nőnemű szavak -a végződést kapnak: az univerzitás, fakultás, szolidaritás stb. szavakat így használják: univerzita, fakulta, solidarita. A prémium szót prémia alakban ismerik. Némely idegen szó mellett szlovák képzőt is találunk. Ilyen pl. a megbízó levét jelentésében használt delegacka, a számológép jelentésében használt kalkulacka stb. A latin nriedetű szavak főként ilyen megváltozott alakban kerülnek át a szlovák nyelvből a magyar nyelvbe. Ez érthető, mert a latin nyelv szóalakjait nem ismerő emberek úgy használják ezeket a szavakat a magyar nyelvben is, ahogy a szlovák nyelv használja, vagyis, ahogy a szlovák munkatársaktól hallják. Nem nézhetjük azonban tétlenül ezt a jelenséget. Itt már nem arról van szó, hogy irtsuk az idegen szavakat, s próbáljuk őket megfelelő magyar szavakkal pótolni, hanem arról, hogy a már egyszer szükségtelenné vált idegen szavakat ne engedjük újra meggyökerezni nyelvünkben. Ezeknek a káros hatása nemcsak abban mutatkozik meg, hogy homályossá, nehezen érthetővé és magyartalanná teszik a nyelvet hanem abban is hogy jó magyar szavakat szorítanák ki Természetesen vannak ezek között olyan- szavak is, amelyek úi fogalmat jelölnek, s még nincsenek helyettük megfelelő maqua* szavaink. Ilyen például a szocializálás, kollektivizálás Ezeket használhatjuk a magyar nyelvben is, de nem a szlovákos socializácia, kolektivizácia alakban. A régebben használt szükséges idegen szavakat szintén az eredeti alakjukban hasznúja a magyar nyelv: akció és nem akcia, proletariátus és nem proletariat típus és nem typ. A gépkocsivezető sofőr nem sofér, a falatozó büfé és nem büfét s a kabaré helyett is sokan helytelenül használják a szlovákos kabaret-et. fAKAB ISTVÁN 15