A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-02-04 / 5. szám

A példa: Az Egyesült Államok imperialista körei nem tudnak belenyugodni a kubai nép for* radalmi sikereibe, el szeretnék söpörni a föld színéről a szabadságot fennen hirdető és védelmező szigetet, Kubát. A Castro­­rendszer bukását jósolgató jövendőmondók mér elhallgattak, a sikertelen ellenforra­dalmi partraszállás után hisztérikusan újabb intervenciót sürgetnek, mert a ku­bai példa egyre vonzóbb Latin-Amerlká­­ban. Kuba példája bizonyítja, hogy meg lehot szabadulni áz önkényuralomtól, és emberi életet lehet teremteni minden dol­gozónak ezen a földrészen is. Az ameri­kai pénzen kiképzett ellenforradalmárok csúfos kudarca azonban meggondolásra készteti Washingtont. Oj módszerekkel pró­bálja megfojtani a forradalmi Kubát. Az USA dél-amerikai bábjai segítségével összehivatta az Amerikai Államok Szerve­zetét az uruguayi Funta dal Estébe, hogy drasztikus diplomáciai és gazdasági meg­torlásokat fogadtasson el Kuba ellen. Cj­­re „a korbács és mézesmadzag“ politiká­ját vette elő. Pénzt Ígért és fenyegető­­dzött, a szocialista országokat szidta és egységről szavalt, kommunista veszede­lemmel ijesztgetett és a demokráciát di­csérte. A vért siker azonban elmaradt. A legjelentősebb latin-amerikai országok (Brazília, Chile, Mexiko, Ecuador stb.) azonban ragaszkodnak az önrendelkezési jog elismeréséhez és a be nem avatkozás­hoz. Az USA vezetői is látják, hogy nem­igen sikerül összehozni a szükséges két­harmad többséget, ezért talán megelég­szenek azzal, hogy Kubát kizárják az Amerikai Államok Szervezetéből és a meg­torló Intézkedések elfogadtatását egy ké­sőbbi időpontra halasztják. Miközben Punta del Estében folyt a nagy alkudozás, megmozdult egész Latín- Amerika Kuba védelmében. Montevideóban harmincezres szolidaritás-tüntetés folyt, Venezuela fővárosában, Caracasban a ka­tonai erősítésnek csak könnyfakasztó grá­nátokkal sikerült szétkergetni a kubai for­radalmat éltető és a kormány politikáját elítélő tömegeket. Argentína fővárosában a tüntetők letépték a New York utca és a Moirov utca tábláját és helyette a For­radalmi Kuba és Castro utca neveket tűz­ték ki. Costa Rica és Bolivia fővároséban is a rendőrség verte szét a tüntetőket. tatin-Amerlka neves személyiségei, kiváló Írók, művészek levelükben követelték a Punta del Este-i értekezlet résztvevőitől, hogy utasítsák el az USA alávaló mester­kedéseit. De vessünk csak egy pillantást azokra a kormányokra, amelyek oly odaadőan, vakon támogatják az amerikai imperials Így lest a kolumbiai „demokrácia“: Lefeje­zett paraszt, kegyetlen terror Kuba tákat, amelyek annyira „féltik“ a kubai nép szabadságát. A kolumbiai kormány, amely az Amerikai Államok Szervezetének összehívásét kérte, a legkegyetlenebb ter­ror árán képes csak fenntartani uralmát. Az AP hírügynökség beszámolt róla, hogy legutóbb, január 22-én az amerikaf fegy­verekkel felszerelt hadsereg Cajsedonia környékén több falat megtámadott és megtorló intézkedéseket foganatosított az engedetlen parasztok ellen. Egy kolnmbiai újságbői átvett két kép tanúskodik a ka­tonák gaztetteiről. Paraguay .ahol már nyolcadik éve ural­kodik Strossner, a hírhedt diktátor, ugyancsak az USA terveinek lelkes támo­gatója. Az országban uralkodó állapotok­ról talán elegendő, megemlíteni annyit, hogy a lakosságnak körülbelül egy harma­da emigrációban él. De hasonló a helyzet Guatemalában, Nicaraguában és másutt is. Ezek a diktatúrák nem bántják a was­hingtoni „szabadságbajnokok“ szemét, hi­szen mindenütt az USA monopóliumai az urak. Miközben az egész amerikai földrész reakciója összefog Kuba ellen, e bátor kis náp önfeláldozóén építi országát, bol­dogabb holnapját, és ha kell, fegyverrel is kész magvédelmezni nehéz küzdelem­ben kiharcolt vívmányait. Az egész kubai nép nevében jelentette ki Fidel Castro, hogy Kuba magasra tartja a szabadság zászlaját, és népe az egész amerikai föld­rész szabadságáért küzd. Ebben e bátor harcában mellette áll a szocialista tábor, Latin-Amerlka és a világ valamennyi el­nyomott dolgozója. Kuba magasra tartja a szabadság zászalját, népe az egész amerikalloldrész szabadságéért küzd — mondotta Fidel Castro, a forradalmi Kuba miniszterelnöke. Uruguay ifjúsága lelkesen tüntet a forradalmi Kuba mellett A Csehszlovákiában tanuló kubai fiatalok tüntetésen ítélik el az amerikai Imperialis­táknak hazájuk ellen folytatott intrikát-SZ B-

Next

/
Thumbnails
Contents