A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-28 / 4. szám
Üzenet az élőknek Július Fűtiknak, a cseh nép nagy nemzeti húsénak Usenet as difiknek clmfi utolsó feljegyzéseit a pankrici bfirtfinbfil agy kossá hó bfirtfinfir mentett« ki, melyet a felszabadulás után hátsón nyelvre fordítottak le. A megrendítő írás megórfiklti e fennkólt gondolkosású ember utolsó hónapjainak ssörnyü szenvedéseit, törhetetlen hitét és felejthetetlen emléket állít asoknak, akik as utolsó hónapokat vele együtt töltötték a bOrtfln falai kósOtt. Es utolsó flsenetból alkotott filméi Jón OCenáiek és Jaroslav Bálik. Segltsógllkre volt a még éló koronatanú. Július Fűtik felesége Is. Mater Johanna A különös problematikájú film J. Kovalerowlcs rendesésében, Jaroslawa Iwaskievlcs regényéből készült. Nemcsak a téma, a helysein la meglopó. A történés Lengyelország egy apácakolostorában Játasódlk la, a XVII. ssásadban. As apácákat — egy kivételével - gonost szellemek ssállják meg, és hiába küld a ptta pOk OrdOgúsó ssersetsseket, semmi sem hasánál: a sátánt nem tudják belólúk kikergetni, így karfll sor a fiatal, fanatikus Snryn páter küldetésére, de 0 sem tud helytállni. Hiába korbácsolja ssflntelanfll testét, hiába Imádfcoslk, hiába kínossá magát, nem képes még magéból sem ktftsni a földi vágyakat, melyeket a rendhás fónOknóJe — akit ugyancsak magaséin a démon — benne felébresst. Hogy a Johannát gyOtrú sátán flgyelmát maga felé irányítsa, megOl két ártatlan embert és Így Johanna „megtlsztnlása* nem as OrdOgúsó gyóselma, hanem bukása less. A regény és ennélfogva a film bemutatja, hogy a vallásos fanatlsmns terméssstellenas korlátok késé ssorftja as embert, eltiltja a szerelemtől, asáltal maga termeli ki a démonokat, amelyektől astán nem tud megssabadnlnl. Látszólag est as Igasságot támasstja alá Margit aóvér históriája Is, aki megssegl a kolostori tilalmat, kMkiszflkik a rendhás melletti kocsmába és ott sserelmeskedlk. Ott nem Is úslk a démonok, csupán kedvese hagyja el. As Író őssel ast akarja blsonyltanl, hogy esen as úton la várnak gyötrelmek as emberre. A néző ssemében azonban feltétlenül Margit sorsa a könnyebb éa emberibb. A film hibája, hogy a rendező nem Igyekszik konkrétan rámutatni, hogy mindez csak a szerelem egy eltorzult formája, melyet a korlátoltság démoni hatalomnak magyaráz, Ellenkezóleg. A film mint valóságat életi ét a nósóvel e rég letűnt világ sötétségét. Est azonban megdöbbentő meggyózó erOvel teszi. Már maga a környezet vigasztalansága, a kolostori élet ridegsége, a borgOsüa koosma sötétsége, súlyos lógkOrt teremt. Est fokossá maga az együttes Játéka Is, elsOsorban Lucyna Winnlcká — Mater Johenna, Anna Cleplelswaka — Margit és Miecslslav Volt — Snryn ala. kftólnak rendkívül Jó Játéka. A magas kultúrájú felvételek J. Wojclk munkájút dicsérik. A film az 1981-es Cannes-1 NFF kfilóndfjét nyerte el. A francia nő és a szerelem Hét kis fllmnovella a szerelemről, minden életkorban. Ezt a. sokat IgérO és nagy lehetőségekben gazdag témakört hét forgatókOnyv- Iró — kOstük olyanok mint Ch. Spaak, Honé Clair — éa hét rendesé — mint teszem Le Chanols, René Clair, F. Marcean, Vernenll — alkották. A színészek pedig e fiatalok ssfnejava, köztük: Jean Paul Belmondo, P. Vaillard, Silvia Monford, Martine Carol, Pierre Mondy, Valerie Lagrang atb. A fllmnovellák kitúnó megfigyelésekkel megírt kis történetek a serdülő gyermeklány elsO kiváncsi kérdésétói a házasságon át, a válás után aam holt asssonyélat szellemesen Jellemzett epizódjai. A film nem hagy különösebb nyomokat a nézőben, de kOnnyed, JÓ és szórakoztató. Július Fatik - Hja Récék — Pelek, Zdenék Stépánek Nézd, milyen szép Prága. Ha elárulod társaidat szabad vagy! — mondja BOhm náci komisszár — R. Hrnilnskf. — Prága csak akkor iess szép, ha magok már nem lesznek Itt! Fntlk — Hja Rácok Az OrdOgúzés — Mater Johanna — L. Wlnnioka SIMKO MARGIT
