A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-28 / 4. szám
— A Csemadoknak, vagy az üzemi színjátszóknak? — Hát ezt most hirtelen nem tudnám megmondani. — A kölcsönző számára Is In-Sokszor láttam már színjátszócsoportjaink előadásai alatt a nézőtéren csillogva jlgyelö szemeket, önfeledten elnyílt ajkakat, amelyek mind arról tanúskodtak: mennyire beleéli magát a néző az előadáson látottakba. Kétségtelen, hogy ebben bizonyára nagy érdeme van a szereplők rátermettségének ts, de hogy a Laci gyerekben a kopaszodó tanácselnököt, a Katiban meg a tusfekete hajú kínai diáklányt lássák, s a darab a valóság erejével hasson, abban bizony nagy része van a jó maszktrozásnak, amelynek fő kelléke a paróka, a bajusz, szakáll számtalan változata, s bármennyire ts furcsán hangzik — a kopasz fej. Néha a kulturális élet egyik Igen szép területének, a színjátszásnak lehet komoly keréknét kerülnek ki a parókák? kötője, ha ezek a kellékek hiányoznak. A jóakaratú ügyeskedés, festékkel pingált bajusz, vattából csavart ősz fürtök bizony sohasem eléggé tllúztókeltők. Ma már a falvak népe igényesebb. Sokan láttak nagyvárosi színházi előadásokat, s mtndenüvé ellátogatnak hivatásos színjátszó együttesek, nem érik hát be a puszta Igyekezettel. A hivatásos színház bármenynyire fontos eszköze ts kultúránk terjesztésének, sohasem pótolhatja a falvak, városok „önellátó”, azaz amatőr gárdáját, mert annak ts, ennek Is, megvannak a külön sajátos feladatai. A napokban meglátogattam a bratlslaval Nemzeti Színház Leningrad utcai kosztüm- és parókakölcsönzőjét. Itt aztán hizlalhatnák szemüket műkedvelőink. Alig hinném, hogy akadna olyan színdarab, amelyhez ne találnának megfelelő ruhát, parókát stb. Egy-egy paróka kölcsönzést díja olyan csekély, hogy előteremtése a legszerényebb anyagi eszközökkel rendelkező színjátszó csoportnak sem okolhat gondot. A vendéghajak kölcsönzést díja általában hat-hét korona körül mozog.) Kiváncsi voltam, hol és hogyan készítik ezeket a maszkírozásnál nélkülözhetetlen eszközöket, felkerestem hát Mtchálek Stefant, a parókakészítő műhely vezetőjét. Végigvezet a műhelyen, ahol nők, férfiak, többnyire fiatalok — már csak nem Iparművészt színvonalú munkát végeznek. Különböző formájú fa fejmodellekre szorosan rástmítják a speciális tüllt és selymet, amelybe aztán hajGonddal, szeretettel Tágult ntoUA limitálok lőtt, horgos tűvel befűzik a haj— Igen Is meg nem ts. A ml készítményeink ugyan, de nem egyenesen a kölcsönzőbe kerülnek; oda színházainkból jutnak, mikor egy-egy darab lekerül a műsorról. Három kislány saját fején rendez bemutatót az éppen most elkészült parókákból, egy előzékeny Ifatalember pedig kitünően szemlélteti, hogy a fellsmerhetetlenségtg képes megváltoztatni valakit egy Jó maszk. — Milyen Iskola elvégzése szükséges ehhez a szakmához? — érdkelődöm tovább a műhelyvezetőtől. — Hradec Královéban van szakiskolánk. Három éves, de a növendékek a tanévből csak az elméleti Ismeretek elsajátításához szükséges néhány hónapot Egjr fiatalember három arcé zést, de azért velük ts vannak kapcsolataink. Komáromba például nemrégiben készítettünk parókákat műkedvelők részére. Bajuszok, parókák Mtcbálak alrtár* elégedett Sládek mester munkáiéra! szálakat. Ezek a hajszálak néha nem is valódi hajszálak, hanem némelykor a hajhoz megtévesztően hasonló sztlonból készülnek. Egyiknek is, másiknak Is megvan a maga előnye és hátránya. Itt keverik kt számtalan változatban a ha], bajusz, szakáll színét a rendelésnek megfelelően. A megrendelő nem csupán a kívánt színt tüntett fel, hanem a kort Is, amelyben a darab játszódik s pontosan megrajzolt terveket ad, amelyek alapján a frizurát elkészíttk. Megkérdezem Mtchálek mestert, hogy fő megrendelőjükön, a Nemzeti Színházon kívül gyakran kapnak-e rendelést színjátszó csoportoktól. — Több rendelésnek ts eleget tudnánk tenni — felelt. — Színjátszóink nagy része talán előnyösebbnek tartja a kölcsöntöltik ott, a gyakorlatot kl-ki a saját műhelyében szerzi meg. Sládek elvtárstól tudom meg — akt ugyan még meglehetősen fiatal ember, de a szakmájában már tekintélynek számít, hogy olykor egy paróka elkészítése huszonnyolc órát, azaz három és fél munkanapot igénybe vesz. Elnézem még egy ideig az érdekes munkát, amint fürge ujjak nyomán egy korszakán kezd kialakulni, s arra gondolok, hogy a hosszú téli estéken a művelődésre, szórakozásra és mtnden szépre szomjas falusi és várost dolgozók odaadóan figyelő szeme előtt hol, merre bukkannak majd fel műkedvelőinken az Itt készült bajuszok, parókák. ORDQDY KATALIN