A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-21 / 3. szám
A polgárháború győzelmes befejezése után a munkásosztály. Szovjetunió dolgozói, a bolsevikok pártjának vezetése alatt az ú] gazdasági politika alapján megszilárdították a népgazdaságban a szocializmus vezető őrhelyeit, komoly sikereket értek el az iparban és a kereskedelemben a magántőke ellen lolytatott harcban, s helyreállították az első Imperialista világháború és a polgárháború által elpusztított népgazdaságot. 1928- ban megindul a híres „pjatylletka”, a Szovjetunió első ötéves terve, amely 20%-ban állapította meg az ipar volumenjének átlagos növekedését, s ugyanakkor, amikor a kapitalista világban mér előrevetette árnyékát a nagy gazdasági válság, nem gyárak, de egész Iparágak állították le a munkát — a Szovjetunió az első Ötéves terv első évében, 1929-ben Ipari termelését 23,7 százalékkal növelte! 1929—31-ben épült fel a Szovjetunió egyik nehézipari központja (1. képünkön a kezdet) az Ural déli részén, a Mágnes-hegy lábánál. A kohászati kombináttal egyldőben egész úl város Is épült, amelynek ma több mint 300 000 lakosa van. Szovjet-orosz költő, a forradalmi szovjet költészet megteremtője és első klasszikusa. Kifejezésmódjában a merész képek, szokatlan fordulatok használata, a széttördelt verssorok sajátos dinamikája forradalmi pátosszal, az új élet építésének hitével és lendületével párosult. A proletárforradalom és a polgárháború éveiben versekkel, több ezer plakáttal, újságcikkekkel, forgatókönyvekkel, a munkások körében tartott előadásokkal (kép) szállt síkra a szocializmus ügyéért. A szocialista építés korszakában Írott lendületes költeménylben a nép győzelmét, munkája eredményeit énekelte meg, szenvedélyes szatírával ostrorozva a bürokráciát, a karrlérlzmust. Lenin és Csudajó című híres poémáiban Lenin alakjának és a forradalomnak emelt méltó emléket. — KI volt ez a költő? .....a SZOVJETUNIÓI! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom döntő befolyással volt az Osztrák- Magyar Monarchia széthullása nyomán az önálló Csehszlovákia megalakulására, a köztársaság munkástömegeinek forradalmi megmozdulásaira. A Szovjetunióból áramló eszmék és a szocialista országépltés sikereiről szóló hírek adtak friss, éltető erőt a csehszlovákiai munkásmozgalomnak az éhség és a nyomor elleni harcában. 1925-ben és 1920- ban az Itthoni nyomor elől menekülő szlovákiai munkások Indultak útnak a távoli Kirgizia felé — mint Peter Jilemnicky, a szocialista-realista széppróza szlovák mestere Irta — egy Ismeretlen, távoli világba, ahol csak homok volt, sztyeppe és forróság, ahol nem voltak kutak s a pocsolyából tífusz és malária leskelődött az emberre... Olyan messzi vidékre mentek, ahol semmi se volt — de nagy lehetőségek nyíltak szorgos kezek előtt, amelyeknek az volt a feladata, hogy a sivatagból elővarázsolják a biztos Jövőt és boldogságot... S ez sikerült a kivándorlóknak. Frundze (a képen), az egykori Plspek, ma ne- miszeriparral. — Hogy hívták a gyedmllllós város, jelentős gép- szlovákiai kivándorlók koramúfém-, textil-, gyógyszer- és élei- náját? A, szovjet képzőművészek: ismert műve, a Kőtörő. 1924-től festők és szobrászok mű- 1945-lg az Egyesült Államokban veikben a mély és egye- élt. Művészetének kiemelkedő altemes érvényű szocialista kotásal Jó pszichológiai érzékkel tartalommal karöltve az egyete- készült márványportrél (Salmes érvényű proletár formakö- japln. Muszorgszkij. Dosztojevszzösség megteremtésére iparkod- ki), Beloiannisz, arcképe, önarcnak egyre lebilencselőbb készült- kép. — KI ez a közismert szovséggel és egyre magasabb szlnvo- |et szobrász? nalon. Képeinken egy Lenln-dl- Jas szovjet szobrászművésznek, a Művészeti Akadémia tagjának két alkotásét mutatjuk be (1. Kűtörő, 2. önarckép), akinek a múlt század utolsó éveiben készült első □ Ismerd meg barátunkat — a Szovjetuniót Szelvény
