A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-06-17 / 24. szám

Illik — nem illik Az illemtannak jelentős feladata van a szocialista nevelésben. Az illemtan az erkölcstan része, az illem az erkölcs magavise­leti szabályainak kifejezése, tehát az illemtan a nevelés fontos eszköze. Annyira fontos, hogy semmiképpen sem hanyagolhatjuk el, éppen az indította a Hét szerkesztőségét az Illik — nem illik rovat közlésére. A beérkezett levelek jelzik, hogy olvasóink fi­gyelemmel kísérik a rovatot, sőt akadnak olyanok is, akik egy klsssé türelmetlenkedve kifogásolják a részletezés hiányát. Hely­szűke miatt nem tudunk részletesen kitérni egy-egy problémára teljes egészében, a beküldött kérdésekre azonban a rovat kere­tén belül igyekszünk megadni a választ. Egyik olvasónk azt kérdezi, hogy a bemutatáskor — tehát nem a bemutatkozáskor — miképpen járunk el. A bemutatás a házigazda kötelessége. Bemutatja egymásnak ismeretlen ven­dégeit. A bemutatásnak is szabályai vannak. Soha nem szabad Idősebbeket bemutatni fiatalabbaknak, hanem megfordítva. Nem szabad a női vendéget bemutatni férfi ismerősünknek, hanem .ellenkezőleg, a férfit kell bemutatni a nőnek. így például: — Engedje meg, Málcsi néni, hogy bemutassam barátomat, Varga Bélát! Hasonlóképpen az Idősebb nőket sohasem mutatjuk be a fia­talabbaknak, hanem mindig ügyelünk a korra ős a fiatal lányt vagy a fiatalasszonyt mutatjuk be az Idősebbeknek. Ha túlsá­gosan nagy a korkülönbség férfi és női vendégünk között, akkor a fiatal lányt mutatjuk be az idősebb férfinak, vagy a közéleti személyiségnek. Igen gyakori hibát követnek el bemutatáskor túlbuzgóságuk­ban a fiatalok. Nem várják meg, hogy az nyújtsor. kezet, akinek bemutatják őket, hanem amint elhangzik a bemutatás, máris nyújtják kezüket az idősebb férfinak, asszonynak vagy lánynak. Ez bizony hiba. Mindig annak kell kezet nyújtani, akinek be­mutatják az illetőt, tehát az idősebbek, a fialabbaknak, asszo­nyok vagy lányok a férfinak, A bemutatott személy várja ki, míg a másik kezet ad. A bemutatás kűtolezö tormája: — kedves asszonyom, engedje meg, hogy bemutasson: barátomat, Fejes Sanyit! Tanúja voltam egy bemutatásnak A lány mutatta be udvar­lóját a szüleinek. A fiatalember nagy kézrázogatás közepette Igyekezett udwariaskodni és mondogatta „jövendő“ anyósának, hogy — Igen örvendek I — az apésjelöltnek pedig, hogy — Boldog vagyok, hogy megismerhettem! A lény szülei udvariasan mosolyogtak, pedig a vőlegényjelölt tapintatlanul viselkedett, mert hiszen a bemutatott semmikép­pen nem fejezheti ki örvendezését vagy boldogságát, hiszen a lány szüleivel szemben neki kell megtiszteltetve éreznie ma­gát, hogy bemutatják, neki kell kivárnia, hogy a tisztelt mama örvend-e neki vagy sem. Arról nem Is szólva, hogy olyat is láttunk, amikor bemutatáskor nagy leereszkedéssel veregette jövendő apósa vállát az ifjú. Mindez nagyfokú modortalanságra vall, a kedves vő aligha keltett rokonszenvet a famíliában. „Vigyázz a ruhádra I“ Drapp ballonból készült nyári Oltüny 10— 12 évei fiák részére A szülök tisztaságra, rendre, szép vi­selkedésre szoktatják gyerekeiket. Nem szabad azonban szem elöl tévesztenünk azt sem, hogy az ízléses öltözködés alap­jait is gyermekkorban kell elsajátítani: „Vigyázz a ruhádra" — hangzik gyakran a mániák ajkáröl a figyelmeztetés. Termé­szetes, hogy a gyermeknek vigyáznia kell ruhájára, de a ruha ne legyen olyasvalami számára, amire állandóan vigyázni kell. Ruhatárát úgy állítsuk össze, hogy min­den ruhájában jól érezze magát, könnyen mozoghasson benne, praktikus, könnyen mosható anyagból készüljön. Persze, olyan nülája is legyen, amire valóban, .vigyáz­ni kell", de ilyenből elég egy nyári és egy téli. Néhány modellt mutatunk be, remél­jük, hogy nemcsak a mamák, hanem a gyerekek tetszését is megnyerik. Fehér azllonrohák (ezekre vi­gyázni kelll) Kényelme«, kéunye» moahatö napozók. Játszóruhák

Next

/
Thumbnails
Contents