A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-06-17 / 24. szám

mi

■ Csemedok VIII. országos közgyűlése foglalkozott a csehszlovákiai magyar dolgozók szocialista hazaflságának elmélyítésével. A küldöttek abból Indultak ki, hogy hazánkat csak úgy tudjak igazán szeretni, ha Ismerjük Is természeti szépségeit, gazdagságát, hagyományait. Ha Ismerjük egymást I A csehszlovákiai magyar dolgozók egyre gyakrabban vesznek részt kirándulásokon, megtekintik a Tátrát, ellátogatnak Prágába és megcsodálják Karlovy Varyt. A futó ismerkedés azonban mindig felületes képet ad. Mennyivel gazdagabbá válnának ezek a szervezett kirándulások, ha dolgozóink tüzetesen ismernék azokat a kerületeket, amelyekben járnak. Ismernék gazdasági és politikai helyzetüket is. Hiszen a Keletszlovákiai Vasmű, a Mari aluminlumgyár, az árvái fémkohók, az Őrlik, Lipno és Slapy vizierőművei, Ostrava-KunGice, Kladno és a pilzeni Lenin Müvek éppúgy büszkeségei a csehszlovákiai magyarságnak, mint mondjak a komáromi hajógyár, a rozsnyói bányák vagy pedig a vágsellyei hatalmas nitrogéngyőr, a Onslo. A Hét szerkesztősége úgy döntött, hogy ellátogat hazánk különböző tájaira, a Gyalog, vonaton, autóbuszon című riportsorozatában mutatja be havonta egyszer a Hét olvasóinak az ország egy-egy kerületét.

Hradec Králové-i vtrosrészlet A náchodl vár

Hogy mire képes egy szabad ország szabad népe, azt éppen a kelet-csehországi kerület fejlődése bizonyítja a legjobban. A kerületben a köztársaság egész lakosságának 9 százaléka lakik, az iparban alkalmazottak száma azonban országos viszonylatban közel jár a 11 százalékhoz (pontosan 10,9 százalék ) 1 Ennek a magas százaléknak a következő statisztikai adatok adják mag a magyarázatát.

Hazánk textiliparának 33,3 °/o-a, vegyi iparának 15 °/o-a, papírgyártásának 11,09 %-a és gépiparunk több mint 10 %-a található meg a kerület területén. Az Iparban alkalmazott nők száma meghaladja a 45 %-ot, sőt a náchodl kerületben eléri az 55 %-ot, ami kétségkívül figyelemre méltó jelenség I A textilipar Dvür Králové, Náchod, Trutnov, Oplce, Jároméi, Hronov, Ceská Skallce, Nová Paka, Broumov, Police nad Metují városokban van összpontosítva, míg a gépipar üzemei Hradec Královéban, Jiőínben, Vrchlabíban, {automobilgyár!) TfniStöben és Cerveny Kostelecben, no meg Trutnovban és Hronovban vannak. Trutnovban, Hosittnnében és Maréovban azonkívül hatalmas papirés cellulózegyár működik, Pardubicében és Náchodban nagy gumiipari üzemek, míg Nővé Mésto nad Metujíban hazánk egyik legfiatalabb iparága, a karóragyártás bontakozik ki reménykeltőén.

Amikor a Hradec Králové-i Kerületi Nemzeti Bizottságon a vezető elvtársakkal a kerületben uralkodó viszonyokról beszélgetek, BlaZejovsky elvtárs minden önteltség nélkül ugyan, de észrevehető büszkeséggel beszél a kerület Iparának rohamos fejlődéséről, ám nem kevesebb büszkeséggel számol be mezőgazdaságuk sikereiről is I

Ez érthető, hiszen az állattenyésztés terén legjobbak az országban és a gabonatermelésben sem maradtak le, mivel az elmúlt évben 186 079 tonna gabonát adtak el az államnak, ami 105,9 százaléknak felel meg. És ha már a felvásárlásnál tartunk, akkor a kerületet csupán dicsérni lehet. Egy hektár termőföldről 1961-ben ugyanis 139,6 kg húst (az index 127,3 kg), 359,2 darab tojást (139 darab az index) és 578,8 liter tejet adtak el. A tejfelvásárlás említésénél Blaíejovsky elvtárs arca kétszeresen felragyogott és nem győzte eléggé hangsúlyozni, hogy az ő kerületük 578,8 liter tejével szemben a nyugat-szlovákiai kerület csupán 290,1 litert tudott eladni.

Gabona hektárhozamuk is kitűnő. Búzából 28, rozsból 22,3, árpából pedig 22,9 métermázsa átlagot értek el az elmúlt évben. És nem akarnak lemaradni a krumplitermelésben sem. Ebben az esztendőben megindult a Havlíőkűv Brod-i mozgalom, amely Popráddal akarja felvenni a versenyt.

Bár a kelet-csehországi kerület mezőgazdasági termelése valóban élen jár, mégis vannak problémáik főleg a határszéli hegyes járásokban, ahol nem mindenütt lehet igénybe venni a kerület területén (Jiőínben) gyártott modern mezőgazdasági gépeket ős ezenkívül munkaerőhiány érezhető. Hiába, az ipar itt is elhódítja a fiatalságot a földműveléstől és a kerület vezetői jelenleg nagy agitáclós kampányba kezdtek, hogy az iskolákból kikerülő fiatalok egyrésze az állami gazdaságokba és a szövetkezetekbe menjen dolgozni.

Általában a szövetkezetek Jól működnek. A kerület területén 1228 EFSZ van, ebből 338 egyesített szövetkezet működik és ebből csupán 150 szövetkezetei lehet a gyengébbek közé sorolni. Ám vannak olyan élenjáró szövetkezetei is a kerületnek, mint a siemenst, amely a Munka Érdemrend viselője, vagy mint a zábédovi, goháökai, mílkovicei, vlőicei, zájezd-náchodi EFSZ-ek, amelyek a hiányos gépesítés ellenére is kitűnő eredményeket érnek el.

A kerület gazdasági fejlődésével azonban lépést tart a kulturális forradalom intenzitása is, amelynek alapja az iskolai nevelés, művelődés. Négy főiskola (a Hradec Králové-i orvosi fakultás, a pardubicel fakultás és két pedagógiai intézet) is működik a kelet-csehországi kerületben, ahol 1299 általános és 94 szakiskola, tovább 14 egészségügyi és pedagógiai Iskola van, amelyekbe összesen 139 814 diák jár.

A lakosság kulturális színvonalának emelésénél a Hradec Královéi és pardubicel hivatásos színtársulatok az iskolák hatékony segédcsapatainak bizonyultak, csakúgy, mint a művelődési otthonok, népkönyvtárak ■ és üzemi klubok ... Hiszen ma a városok és falvak 74,6 százalékának saját művelődési intézménye van ős a kerületben az 1875 népkönyvtáron, 1053 filmszínházon kívül 544 üzemi és 52 szövetkezeti klub működik, valamint 847 műkedvelő színjátszócsoport fejt ki ténykedést.

A táj legszebb városa Hradec Králové, amely egyben a' kerület székhelye is. A vá-