A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-06-10 / 23. szám

Law aguG U LäM ui ................................. Az •bőséget nem adják ingyen I Femed a lével Járás 2500 lakosú községe. Annak ellenére, hogy a Járás egyik legnagyobb faluja, az utöbbl Időkig kultu­rális téren ne<m tartozott az élenjárók közé. Azonban örömmel állapíthatjuk meg, hogy a' fámád! ifjúság magára talált, és mind nagyobb részt vállal a, falu kulturális életéből. Ennek bizonyítéka, hogy a színjátszó együttes már tavaly Is második helyet ért el a Járási versenyben. Ebben az évben kőt színdarabbal szerepeltek, mindkettővel első helyen végeztek a Járási versenyben ée bekerültek a kerületi vetélkedőbe. Az egyik együttes a CSISZ helyi szervezetének rendezésében Egri Viktor: Virágzik a hárs című színművét mutatta be, e másik pedig szintén Egri Viktor: Házasság című színimüvével szere­pelt. Az utóbbot már e kerületi versenyen Is lejátszották, de Ismét elsők lettek; ezzel bejutottak a szocialista dráma fesz­tiváljának országos döntőjébe. Ezek a szép sikerek nem a véletlen, sem a szerencse müvei. Sok kemény munka előzte meg mind a szereplők, mind a ren­dező, Imre Lászlóné részéről, aki sok-sok türelemmel. és ki­tartással tanította be a darabot. A szereplőknél szinte nem tudunk különbséget tenni; mindnyájan egész szívvel és nagy odaadással játszottak. A CSISZ csoportnál Mészáros Imre vállalta a rendezés ko­moly munkáját. Rőla, valamint a szereplőkről csak a legőszln­­tébb elismerés hangján szólhatunk. Hiszen a kerületi elsősé­get nem adják Ingyent Csak tovább a Jó úton, farnadl fiatalok — az eredmének nem maradnak ell BOLFA JÁNOS, Farnad Hasznos, szép szenvedély Az egyik embernek, a futball a szenvedélye, a másiknak a va­dászat, a harmadiknak talán a bé­­lyeggyüjtés a vesszőparipája, a negyedik meg órákon keresztül lesi a víz színén úszó, plrosfejú dugót, fáradhatatlanul tartja a basnbuszbotot, és eszébe sem Jut sajnálni az eredmény nélkül elfo­lyó idót. Van aztán olyan ember Is, akinek a színpad és szilaj do­bogással járt gyorscsárdás a szenvedélye. Búra István géplaka­tos Ilyen ember ... Jó tíz éve történt... A Csema­­dok lévai helyi csoportja megala­kulásakor cslllogószemú, fiatal fiú jelentkezett az első próbákon. Táncolni akart, és szerepet Is vál­lalt a színdarabban . . Mindent akart és mindent elvállalt, csak­hogy hódolhasson szenvedélyének, a népi táncnak. Egy próbát, egyetlen fellépést nem hagyott ki .. . Múltak az évek, változott a Búra István tánccsoport összetétele, egyesek megnősültek és kimaradtak a cso­portból, újak jöttek a helyükbe. Búra István maradt, az egyik leg ügyesebb és legmegbízhatóbb tag­ja lett a csoportnak, a legtapasz­taltabb, aki a kezdetnél is ott volt, és azóta a táncosok ügyes­­bajos dolgai szívügyévé váltak. Ma nemcsak a vezetőjük, de librettó­­írójuk és koreográfusuk is. Tár­saival együtt valóban jelentős kul­­túrmunkét végez, és ha a Cse­­madok lévai helyi csoportjáról esik szó, bizonyára találkozol a nevével. Munkahelyén, a lévai Építőipari Vállalatnál találkoztunk vele. Ter­veikről és nehézségeikről kérdez­tük ... A terveink? A programunk egé­szen új, öt új táncot tanultunk be: a Háromugróst, Vasvári csár­dást, Juhászténcot, a „Szabadság májusá-t“ és a Tengarésztáncot. Jelenleg a zsellzi dal- és táncün­­napélyre készülünk, utána Gom­­baszögre. Sőt egy harmadik, nem várt fellépésünk Is lesz, Bratlsla­­vában. Az idei filmfesztivál ma­gyar filmjét a Csomadok KB véd­nöksége alatt játsszék, és ml adunk előtte rövid kultúrműsort. A nehézségeink? A bratlslavai Nemzett Színház rózsavölgyi Jel­­mezkészltö műhelyeiben csizmákat rendeltünk. Várjuk az új csizmá­kat, rágóta várjuk már, a régi csizmák lassan elkopnak, elsza­kadnak a sok táncban, s az újak egyre váratnak magukra. Hetente háromszor próbálunk, Igyekezet­ben hát nincs hiba, ás nyugod­tan állítom, hogy az eredmé­nyeink Is Jók, csakhát közben Ilyen problémákkal kell hadakoz­nunk, amelyek lényegében aprósá­gok, mégis jelentősen hátráltat­nak a munkánkban. —du— A járási do/- és táncünnepélyek előkészületeiről A Csemadok érsekújvári Járási elnöksége, valamint a nép­művészet! szakbizottság szorgalmasan készül a már hagyomá­nyossá vált Járási Csemadok-napokra. A szakbizottság még a téli hónapokban megkezdte az előze­tes szervezést. Megbeszélték, mely csoportok tudnak erre az alkalomra színvonalas kultúrműsort előkészíteni. Járásunk te­rületén három Csemadok- napot szeretnék tartani, mégpedig, Udvardon, Baracskám és Klsújfalun. Ezt a számot azonban sze­retnénk túllépni, mivel több helyi csoportunk vezetősége kéri, hogy néluk is rendezünk Csemadok-napot (Tardoskedd, Köböl­kút és Kürt). A népművészeti bizottság minden igyekezetével azon van, hogy az Idei Csemadok-napot az eddigieknél színvonalasabbak legyenek. Ezért ennek érdekében a járási elnökség és a népmű­vészeti szakbizottság úgy határozott, hogy azokban a közsé­gekben, ahol a Járási Csemadok-napokat rendezzük, a helyszí­nem tartunk közös gyűlést a helyi csoport, EFSZ és a HNB ve­zetőségével, hogy a szervezés) kérdéseket előzetesen megbe­széljük. Az első Idei Csemadok-napot Udvardon tartjuk Június 24-én. Csoportjaink közül Németh Magda és Száraz Erzsébet vezetésével a 'legaktívabban az udvardl ténccsoport készül. Folynak a próbák az újvári énekarban Is. A terv szerint tane­sz átnőlek a) fellépnek még az újvári 9- és 11-éves iskola diák­jai és a csúzíak is. A Zselizen rendezendő dal- és táncünnepélyre az udvardl, nagykérl és újvári tánccsoport készül, valamint Istenes Ferenc, az udvardl helyi csoport tagja énekszámokkal. Csoportjaink rendszeresen próbáknak, és bízunk abbak, színvonalas műsor­­számaikkal hozzájárulnak a Járási- és az országos Csemadok­­napok sikeréhez. ŐSZI LÁSZLÓN £ A Dódi Kürtön A kürti Rokkantak Szövetségének szintűt szó csoporttá [amely elsőként alakult meg a tárásban I felszabadulásunk 17. épfordu lója tiszteletére nagy sikerrel mutatta be Dávid Teréz DÓdt című színművét. A közönség olyan nagy tetszéssel fogadta a bemutatót, hogy külön előadást rendeztek az Iskolásoknak, felnőtteknek és a szö­vetkezett tagoknak. Kanylcska Ilona, Kalocsa Borbála, Kovács Júlia, Hultcska Lajos, a szereplők és Szofka László, a darab rendezője tudásuk leglavát nuúftották. Kalocsa Mária, Kürt Dődl (Kanylcska Ilona) és Maritta (Kalocsa Borbála]

Next

/
Thumbnails
Contents