A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-06-10 / 23. szám
Vita az ifjúság nevelésérői M Kinek 4H wn 4 0 i|izi> Világnézet és erkölcs A vitában már említés történt az Iskolai nevelés feladatairól és az . ott folyó nevelés állapotáról. Többen rámutattak arra Is, hogy az Iskolában folyó nevelés nem minden téren érte el a kívánt sztnvo- I nalat. A gyakorlat valóban ezt az állítást Igazolja. Iskolalátogatásaink során meggyőződhettünk arról, hogy elsősorban az egyes ne; velésl feladatok helytelen értelmezésében rejlik a hiányosságok oka. A világnézetre való nevelést Illetően találkoztunk olyan véleménynyel, amely szerint a világnézeti nevelést el kell választani a többi nevelési feladattól. Azok a pedagógusok, akik Így értelmezik és , realizálják a világnézetre való nevelést, megfeledkeznek arról, , hogy a nevelés olyan egységes folyamat, melyben mindig az egész személyiségre gyakorolunk hatást, tehát nem csak világnézetét, osak az erkölcsét /és csak az esztétikai érzékét formáljuk, alakítjuk. A tanuló, amikor értelmi nevelésben részesül, nemcsak a tudományosan megalapozott Ismereteket sajátítja el, hanem azzal egy Időben gondolkozó képessége Is fejlődik s ez hozzájárul világnézetének kialakításához Is. Szükséges, hogy a különböző nevelési ráhatások egymást kiegészítsék és a nevelés folyamatában — esetenként — azt a nevelési feladatot helyezzük előtérbe, amelynek realizálására legkedvezőbbek a teltételek, s ennek következtében az eredmények Is nagyobbak lesznek. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a tervszerűség és a rendszeresség elvéről sem. A világnézetre való nevelést gyengíti a tanító magatartásában megnyilvánuló határozatlanság, a világnézeti kérdésekben való tájékozatlanság, melynek következménye a túlzott óvatosság és a meggyőző készség hiánya. Vannak tantestületek, melyeknek tagjai különböző érzelmi beállítottságuknál és szakmai, pedagógiai felkészültségüknél fogva eltérő eredményeket mutatnak fel a rájuk háruló nevelési feladatok megvalósításában. A nevelési ráhatások eredményességét csak egységes pedagógiai fellépéssel tudjuk biztosítani. Az egységes pedagógiai fellépés megköveteli a tantestület minden tagjától, hogy tisztában legyen az Iskolai nevelés feladataival, szilárd elvi alapokon álljon, hogy Jó szakmai, pedagógiai és módszertani Ismeretekkel rendelkezzék, és hogy magatartásával Is a nevelés ügyét szolgálja. A vitában talán egyöntetű vélemény az, hogy azi Iskola és a szülök szoros együttműködése elsőrendű feltétele a hatékony nevelésnek. E kérdéssel kapcsolatban csak azt szeretnénk megjegyezni, hogy az együttműködés csak a kölcsönös bizalom alapján lehat eredményes, ami eleve kizárja a még mindig elég gyakori meg nem értést. Előfordul a mesterséges módon előidézett tsklntélyrombolás, mind a pedagógusok, mind pedig a szülök részéről. Egységes szocialista erkölcsi nevelés A tanítók és szülők véleményeiben való eltérések, a nevelést Illetően elsősorban a világnézetre való nevelés, és ezzel szoros kapcsolatban levő erkölcsi nevelés terén nyilvánulnak meg. Több szülő nem ismeri el az Iskola arkölcsformáló szerepét, azt mondják, hogy az Iskola törődjön a tanulók tudásának gyarapításával, ők majd gondoskodnak arról, hogy gyermekük erkölcsi vonásait kialakítsák — természetesen a régi erkölcsi normák szellemében. Pedig mint azt már az előzőkben leszögeztük, az Iskolában a tudományos Ismeretek elsajátításával egy. Időben a gyermek világnézete és erkölcse is formálódik. Ez a világnézet és erkölcs merőben ellentétes egy-egy családban még napjainkban Is uralkodó világnézettel és erkölcsi normákkal. A tapasztalat azt mutatja, hogy az új szellemben folyó oktatónevelő munka hatására a régi erkölcsi normák egyre Jobban háttérbe szorulnak. Meg kell azonban Jegyeznünk, hogy még napjainkban Is elég szívósan védi bástyáit az Idealista erkölcslség. Ez az a terület, amelyen szinte észrevétlenül, u legrafináltabb módon álcázva magát legtovább él és hat az Idealista ideológia. Gondoljunk csak Gyuri édesanyjának önző, anyagias magatartására, mely ugyan nem maszkírozott Jelenség, de annál embertelenebb. S bizony meg kell vallanunk, előfordulnak még Ilyen vagy hasonlóan motivált megnyilvánulások. Közösen, sziilök-pedagógusok Az együttműködés sikere attól Is függ, hogy az Iskola milyen mértékben nyújt segítséget a szülőknek, s milyen formát választ — természetesen az adott körülmények figyelembevételével — a szülők nevelésében. Mert, amint többen1 megállapították erre Is nagy szükség van. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy azok az 1 Iskolák, amelyek Jó eredményeket mutatnak fel az oktatásban, < a tanítók odaadó munkája révén a nevelés folyamatába Jobban be tudják vonni a szülőket Is. Ilyen iskolákon az a fő törekvés, hogy a legfontosabb nevelési kérdésekben közös nevezőre Jussanak a szülők és a tanítók, hogy Ilyen módon biztosítsák a nevelést ráhatások egységességét. Több helyen arról győződtünk meg, Prandl Sándor felvétele hogy a szülők különösen nagyra értékelik, amikor a szülői értekezleteken Időszerű nevelési kérdésekről, neveléselméleti problémákról tartanak számukra előadásokat, melyeket rendszerint vita követ. Ez az együttműködési forma eléggé Ismert iskoláinkon, és a legtöbb helyen sikerrel alkalmazzák. Előnye, hogy nagyobb tömeggel lehet egyszerre foglalkozni, hatni rá, de megvan a hátránya Is: az előadást követő vitákban gyakran hiányzik a nyíltság. Ezt a fogyatékosságot lehet pótolni a gyakori szülőlátogatásokkal, vagy egyéb alkalommal, bizalmas légkörben folytatott beszélgetésekkel. Vannak issetek, amikor szükségesek ezek a beszélgetések, Ilyenkor nem szabad sajnálnunk az Időt, sem fáradságot, hogy a kölcsönös bizalmat feltételező nevelési kérdéseket a szülőkkel megtárgyaljuk. A szülői látogatások csak akkor Járulnak hozzá Igazán a nevelés ügyének előmozdításához, ha a tanítók kellőképpen elő Is készülnek azokra. A szokástól eltérően ne csak általánosan beszéljenek a nevelésről, hanem a tanácsadáson és segftségkérésen kívül — ha erre szükség van —, felmérést ls végezzenek. Az Iskolában folytatott nevelömunkájukat eredményesebbé tudják tenni, ha Ismerik tanítványaik családi. körülményeit, és azokat megfelelően elemzik. A szülők és az Iskola együttműködése még nem biztosítja az összes nevelési feladatok teljes megoldását. Fontos szerepet Játszanak u nevelésben az utca, a barátok és egyéb tényezők, melyek részben a családon és az Iskolán kívül érvényesülnek. Ezek szerepéről ugyan nem kívánunk szólni, csupán közülök néhányra szeretnénk felhívni a figyelmet, s a további hozzászólásokhoz adni témát. Érdekes volna megvizsgálni, hogyan áll Ifjúságunk az eszményképekkel és példaképekkel, vagy annak a megvilágítása, vajon minden rendben van-e a felnőttek és az Ifjúság közötti bizalom megteremtését Illetően, s ezzel kapcsolatban rámutatni arra, mennyiben helytállóak azok a vélomények, melyekben egyesek az Ifjúság világnézetét, erkölcsét, munkához való viszonyát, alkotó készségét bírálják. A bírálatokból bizonyos aggodalmat Is ki lehet érezni a Jövőt Illetően. Többen fölteszik a kérdést: vajon képes lesz-e a mai fiatalság arra, ,hogy a Jövő óriási feladatait megoldja?... Nem volt szó eddig arról sem, hogy ml Idézi aló tanítóinknál azt a fáradtságot, amely bizony előfordul még olyan pedagógusoknál ls, akik egyébként rátermettségükkel és tudásukkal kiváló eredményeket érhetnének el otató-nevolő munájukban. Reméljük, hogy a vitában még ezekről a problémákról ls lesz szó, annál ls inkább, mert eléggé szorosan összefüggnek az Ifjúság nevelésének kérdéseivel. Ahhoz, hogy ár Ifjúság nevelésével kapcsplatos feladatokat sikerrel oldjuk meg és csökkentsük a Gyurik számát, nagy szükség volna olyan kézikönyvre; amelyben a legújabb tudományos eredmények alapján a nevelési kérdések lélektani vonatkozásai ls ki volnának dolgozva. Számos, gyakorló pedagógus hiányát érzi az Ilyen kiadványnak. Úgy véljük, a tszülők és a nevelés kérdéseivel nem hivatásból foglalkozók ls örömmel fogadnák megjelenését. Ez volna az egyik Jelentős isegltség, mely a vitában felvetett problémák megoldását legalább részben elősegítené. KULACS DEZSŐ 8
