A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-06-03 / 22. szám

Továbbra is várjuk a hozzászólásokat haladása .közömbös, a gyermek fejlődése .iránt nem érdeklőd­nek, az Iskolával nem tartanak kapcsolatot. Nyllvánvalő, hogy az Ilyen állásponton változtatni kell I Gorkij 1927-iben „A régiről és újról” című cikkében eze­ket Irta: „Szeretni a gyermeket — ahhoz a tyúk ila ért. De nevelni tudni őket — ez nagy állami ügy, amely tehetséget feltételez és az élet széleskörű, alapos Ismeretét követeli meg.“ fó Kinek van 4 0 Ipa* Ki a falelő.? Antonlno Rodriquez, mexikói Író a Csehszlovák Írószövet­ség konferenciáján a következőket mondotta: ........ meggyő­ződésem, hogy az ifjúság sehol a világon nem rossz. Ellen­ben rosszak a nevelői, rosszak az általuk olvasott könyvek és a szórakozás, melyet részükre nyújtunk..." KI a felelős? Kik azok a nevelők, akiket a nagy lró Ilyen súlyos váddal Illet? A tanítók vagy a szülők? Ogy vélem, helytelen a kérdésnek Ilyetén vizsgálata, mert mindnyájan felelősek vagyunk. A tanítók és a szülők, az irodalom, a zene, a film, a színház és az ifjúsági szervezetek, a baráti kör közösen felelős. Az vádoljon, aki e tekintetben mindent meg­tett. Ha Így van, akkor a vád közösen Illeti az iskolát, e családot, a művészeteket, sajtót és CSISZ-t. Igen, közösen Illet mindnyájunkat a vád. A vádira; eled pontja pedig Így hangzik: az Iskola és a család munkájából hiányzik az egyöntetűség. Most pedig ennek kéne következnie -. „azonban akadnak még olyan tanítók is, akik Ilyen meg Ilyen nevelést hibákat kö­vetnek elv.,." Igen, valóiban akadnak. En azonban úgy vélem, nem kell ezeket a hibákat megneveznem, mert a fent felsorolt nevelési hibák sem pusztán a szüldk hibái, hanem a pedagógust Is terheli értük a felelősség! (Persze, fordítva Is érvényes ez a szabály: nem lehet csupán a tanító felelős, mert mit tett a szülő, hógy változtasson a helyzeten?) Ebből a szemszögből vizsgálva az „együttes pedagógiai ráhatás“ kérdését, bizony szükséges és hasznos a vita. Elis­merés Illeti a Hét szerkesztőségét, hogy helyet adott e sarka­latos nevelés! kérdés felvetésére, és tudatosította az olvasók­ban az Iskola és a család szoros kapcsolatának elengedhe­tetlen fontosságát. Azonban ml. e kérdés elvi alapja? A felnövekvő nemzedék nevelése nyilvánvaló, hogy nem korlátozódhat csupán az Iskolára, mert tanuló Ifjúságunk nemcsak készül a' Jövőre, de benne la él az osztálynélküli társadalmat építő világunkban. Az Iskola és a család előtt nálunk azonos feladat áll: olyan nemzedék felnevelése, mely képes a kommunizmus .felépítését megvalósítani, A kommu­nizmus ez emberi boldogság záloga, márpedig, akad-e szülő ée akad-e pedagógus, aki nem kívánja biztosítani gyermeke, Illetve növendéke boldogságát? Nem, erről szó sem lehet. Ez az a biztos alap: a közös cél, mely eggyé kovácsolja a szü­lőket és a pedagógusokat. Ezért elengedhetetlen feltétele az eredményes nevelésnek az Iskola és a családi 'ház szoros és állandó kapcsolata. Ez a kapcsolat annyira szoros, hogy az esetleges eredménytelenség okáért nem vonható felelősségre csak az egyik fél, hiszen a másik tél miért nem figyelmezte­tett, segített időjében I Ebben a szoros együttműködésben azon­ban a vezető szerep kétségtelenül az iskoláé. Az Iskola fel­adata. oly módon megszervezni az együttműködést, hogy a gyermek családi nevelése az Iskola munkájának kiegészí­tése legyen. A szülök kötelessége pedig az, hogy állandó figyelemmel kísérjék gyermekük testi, értelmi és erkölcsi fej­lődését, és az esetleges klslkamlásokra idejében hívják fel a pedagógus figyelmét. Ha az Iskola és a család, a tanítók és a szülők azonos követelményekkel lépnek tel a gyermekkel szemben, ráha­tásukban megvan az egység, a következetesség, a rendszeres­ség, nagyban elősegítik a gyermek helyes magatartásának ki­alakulását. A nagymegyeri magyar tannyelvű Iskolák eredmé­nyeire kell hivatkoznunk: már évek óta sikeres előadásso­rozatot szerveznek a szülők részére. A pedagógusok és a szü­lők megvitatják közös nevelési gondjaikat. Es az eredmény: a Nagymegyeri Magyar Tannyelvű Iskola növendékei nagysze­rűen megállják helyüket az életben, sokan élmunkások, felelős beosztásban lévő dolgozók, orvosok, tanárok. Mindezt azonban elmondhatnánk a komáromi, rlmaszécsl, kassal, klrályhelmecl és még nagyon sok magyar tannyelvű Iskoláról, ahol már a szülők és pedagógusok megértették: az eredményes nevelés egyik fontos feltétele: a kölcsönös bizalom. Ha e pár mondatnak elmet adhatnék, ezt Írtam volna e sorok elé: Képek az életből. Alcím: Ahogy azt a tanító látja... Sajnos, nálunk egyes szülők még gyakran lebecsülik a ta­nulás jelentőségét. Hasznothajtőfbbnak tartják gyermekeik foglalkozását a gazdaságban, mint iskolai munkáját vagy ta­níttatását. Nem Járhat a gyerek Iskolába, mert a család épít­kezik, ée a háznak egy éven belül tető alá kell kerülnie. Nem érné meg Ilyen esetben a gyermek jövője, Iskoláztatása az építkezés elhalasztását? Akadnak olyan szülők Is, akik nem biztosítják gyermekük számára ez otthoni eredményes tanulás feltételeit. Például hó­­papok. hosszú során nem Iá Hámozzák a hetenként aláírandó tanulói ellenőrző könyvecskét. Viszont vannak olyan családok is, ahol úgy nyilatkoznak: „ne üzengesen nekem az iskola” — gyermekük nevelése kizárólag az ő gondjuk. Sajnos, nálunk piég mindig elég gyakran fordul elő, hogy egyes szülők nemcsak, hogy nem emelik a gyermek előtt a ta­nító tekintélyét, ellenkezőleg, lerombolják a nevelők munká­jának eredményeit. Gyakran alaptalan kritikával Illetik a ta­nítót a gyermek jelenlétében, sőt az Is előfordul, hogy minő­síthetetlen hangon szidalmazzák. Rendszerint azok részéről tapasztalni ezt a Jelenséget, akiknek gyermekük Iskolai elöre-Ha Igazán szeretjük gyermekeinket és féltő aggodalommal szemléljük Ifjúságunk életét, megunkévá kell hogy tegyük a pedagógiának, e „nagy állami ügynek" egyik alepvető tör­vényét: „építsünk ki szoros kapcsolatot a család és az Iskola; baráti viszonyt a tanító és a szülő közötti“ Szilárd meggyőződésem, hogy a Hét ankétjének Írásai nem csupán gondolatébresztők, hanem tettre sarkallok is. A Hét népes olvasótábora: szülők, pedagógusok, iskola- és gyermek­­barátok az Iskolák mellett működő Szülök és Iskolabarátok Szervezetében, falvakon és városokon egyaránt, mindent meg­tesznek majd annak érdekében, hogy a szlovákiai magyar dol­gozók bizalma. a magyar padagógusok áldozatkész ős hozzá­értő munkája Irént elmélyüljön. 'A pedagógusok pádig, mindenkor megszívlelve a szülők figyelmeztető szavát, a nevelés bonyolult munkáját Javító és finomító bírálatát, félreérthetetlen Jóakaratukkal és az Iskola fokozottabb pedagógiai propagandájával raegalapozák a szülők­nek gyermekük „okosan szeretnl-tudását". MOZSI FERENC i az SZNT Iskolai Bizottságának dolgozója Vita az Ifjúság neveléséről

Next

/
Thumbnails
Contents