A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-05-27 / 21. szám

a m o a m a m sm BŰ D BE Munkáról, tervekről Érséküivárott a közelmúltban nyitotta meg új művelődési otthonét a Csemadok helyi csoportja. Az állami támogatáson és a Csemadok-tagokon kívül a város vállalatainak dolgozói, az ipari tanulók, az EFSZ tagjai, a magyar tannyelvű Iskola tanu­lói és tanítói 17 800 brigádórával Járultak hozzá az 500 személyt befogadó, korszerűen felszerelt művelődési o*thon felépíté­séhez. Nap mint nap igen mozgalmas élet folyik az ú] kultúrbáz­­ban. Táncegyüttes, 70 tagú énekkar és a szinfátszók próbál­nak az épületben. A nvitral es a trnavaí Területi Színház, valamint a komáromi Magyar Területi Színház rendszeresen ‘art itt előadásokat. A Csemadok a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társasággal karöltve tudományos előadássorozatot tart minden pénteken este, amely nagy látogatottságnak örvend. A szlovák és magyar dolgozók barátságának elmélyítése és együttműködése érdekében a Csemadok helyi szervezete írás­beli megálapodást kötött a helybeli Vasfeldolgozó Vállalattal, hogy kulturális rendezvényeikben kölcsönösen támogatják egy­mást. A vállalat kultúrcsoportja hetenként igénybe veszi a Cse­madok helyiségeit és színpadját, amiért csupán rezsi költséget fizet átalányösszegben. Nemrég Játszották az Utolsó vonat című színmüvet. A sikeres bemutató után a darabot külön előadták a magyar kilencéves alapfokú Iskola tanulói, és az ipari tanulók részére. Az 1962-es évben az „Egy kis bécsi kávéház”, a „Felnőnek a gyerekek" és az „Éjféli mise" című színdarabok bemutatására készülnek. Vannak azonban nehézségek és hibák is a Csemadok érsek­újvári helyi szervezetének munkájában. Ezek különösen a szín­darabok kiválasztásánál merülnek fel. Egyes vezetők ugyanis csak kasszaszlkert jelentő operetteket akarnak műsorra tűzni, s így gyakran személyeskedésekre is sor kerül. Az újonnan megválasztott vezetőség azonban a helyi párt­­szervezet segítségével igyekszik ezeket a nehézségeket leküz­deni és helyes irányban vezetni a Csemadok érsekűjvári helyi szervezetének munkáját és célkitűzéseit. P.' F. Érsekújvár tornaijai Népkönyvtár mellett működő „Ifjú láng" nevű irodalmi kör vezetője, Kovács István tanító nagy sikerrel mu­tatkozott be a nyilvánosságnak. Az ifjú költők saját műveiket olvasták fel. A tornaijai közönség forró tapssal buzdította a fia­talokat további eredményes munkára. Az irodalmi estet követő megbeszélésen részt vett Cselényi László fiatal költö Is. A népművelési munka vonalén tagságunk figyelmét mindenekelőtt a kővetkező munkaformákra irányítjuk: — népi egyetemek és akadémiák szervezése és láto­gatása; — előadássorozatok és előadások tartása; — irodalmi és szerzői estek szervezése, a könyvvel való munka megjavítása; — az $nek és zenekarok szervezésére fordítani a fő figyelmet; — javítani a színjátszócsoportok műsorpolitikáját és emelni azok művészi színvonalát. A Csemadok VIII. országos közgyűlésének határozatából Jól sikerült bemutatkozás A Csemadok Járási bizottságának szervezésében 1962. már­cius 24-én Királyhelmecen megalakult a Bodrogközi Irodalmi Színpad. Az Irodaárai színpadnak Jelenleg 45 lelkes tagja van. A bemu­tatkozó előadás 1862. április 27-én volt Királyhelmecen, „Tavasz lesz újra, kedves” címmel. A témakör magábaölelte a világiro­dalom legszebb szerelmes verselt. Az előadás bebizonyította, hogy a nagy költőóriások (Shakespeare, Puskin, Petőfi, Szlmonov, Slád­­kovlő, Ady, Lermontov, Horatius, Hvlezdoslav, Browning, József Attila, Burns, Szulptcía, Juhász Gyula) szelleme még él és hat. Hatott a klrályhelmect közönségre, akik lelkileg felfrlssölve távoz­tak az előadásról. A bemutatkozás sikeres volt, ami egyben az Iro­dalmi színpad vezetőjét, a müscr rendezőjét, Szöcs Józsefet és a fejlett előadáskultúrával rendelkező lejlkes szereplőgárdát, Cslz­­már Honát, Perhács Ilonát, Kassal Bélát, Pető Évát, Nagy Zoltán­­nét, Majkrlcs Máriát, Csarnakovlcs Jánosnét, Török Elemért, Török Ilonát, KvaCkaJová Máriát, Knapl Lászlót, Veres Jánost, Kulik Lászlót, Bartkó Pálnét, Rehák Máriát és Leczo Tibort dicséri. Míg ezzel az összeállítással több községet meglátogatnak, addig készülnek a másik bemutatóra, mely Nagykaposon kerül közönség elé „Háború és béke* címmel. A bodrogközi Irodalmi színpad ember­formáló szerepvállalásához sok sikert kívánunk, hogy a Jövőben Is minden előadásról olyan élményekkel és megelégedéssel távoz­zon a közönség, mint a kiráüyhelmeci bemutatóról. —pl— Csak akarni kell Csal tó község ifjúságának régi vágyé zenekart alakítani. Ez vógre sikerűit. Magalakult a tiz tagú népi zenekar. A hosszú téli estéken szorgalmasan gyakoroltak és Így mér 1982. Január 27-én egy kabaré-esten bemutatkoztak a közönségnek. Hogy milyen sikerük volt, azt legjobban a szűnni nem akaró taps bizonyí­totta. Zenekarunk tagjai ezután is szorgalmasan gyakoroltak, mivel bene­veztek a Járási Ifjúsági Alkotóversenybe. A Járási versenyen nagy. meglepetés és öröm érte őket, mivel az edsó helyen végeztek. Így aztán ismét készültek a kerületi versenyre. Befejezésül még elárulom, hogy mi a leghöbb vágyuk. Szeretnének részt venni Zselizen és Gombaszögön az Országos Dal és Táncünnepé­­lyen. Reméljük, hogy ez a vágyuk is teljesülni fog, mert akik valamit nagyon akarnak, azoknak rendszerint slkerUl is elérni céljukat. Török Lászlóné, Csoltó Tizenhárom éve kezdtek Egyik nap este, útban hazafelé megálltam a falu közepén, s néztem az ünneplőbe öltözött embereket. Megszólítottam egy idős bácsit: — Tessék mér megmondani, hová Igyekszik ez a sok ember? — Ma esős a Csemadok perbenyikl színjátszó csoportja ven­dégszerepei Klstárkányban. Jobb ha te is igyekszel, nehogy lekésd az előadás* I Megfogadtam a bécsi tanácsát, Jegyet váltottam és elfoglal­tam a helyem. Pfir perc múlva megkezdődött Egri Viktor: Mikor a hárs virágzik c. drámájának előadása. A közönség tapssal Jutalmaz‘a a lelkes színjátszókat. Mikor a függöny legördült, mindenki szétszéledt, csak a színjátszók csomagol­tak, meg a helyi vezetőség ismerkedett a perbenyikiekkel. Én is közéjük mentem és buzgón kérdezgettem Tóth János bácsit: — Mikor alakult meg Perbenyiken a Csemadok? — 1949 tavaszán. Még Jól emlékszem, akkor a János Vitézt tanultuk. Ezzel a darabbal huszonnégy községbe látogattunk el. Azután következett a Kocsonya Mihály, Tanítónő. Gül Baba, Ingyenélők, Ludas Matyi, Úrhatnám polgár, most pedig a Virágzik a hárs. Olvan Jó műkedvelőink vannak, mint Nagy Gizella, Rigó Mihály, Rigó Mlhályné, Molnár Antal, Csordás Antal, Csordás Béla. Illés Márta. Molnár Oszkár. Iíálla De­­zsőné. — Fellépnek még ezzel a darabbal? — Eddig már számos helyen mutatkoztunk be és még sze­retnénk egypár helyre ellátogatni. — Kulcsár Lajos pedagó­gus rendezésében Dankó-esttel mutatkozunk b'e a közönség­nek. Ezen az esten szerepel először negvventagű énekkarunk is, FUlöp Zsuzsa, Klstárkány 20

Next

/
Thumbnails
Contents