A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-05-27 / 21. szám

Malakatotok vasllgnrál Erika ét Dana isorgalmasan dolgoznak vir#sában Barsi Imre Ai ltkola kiállít éti (érméből vésnökség, ezüstművBsség, müliakatosfág, csiszolás, aranyművessé^, drágakő és féni­­monokrlstályszak. A 'harmadik és negyedük évfolyam tanúiéi különböző kutató Intéze­tekben dolgoznak, érettségi előtt pedig a Gránát vállalat au torna tógépein próbálják ki kézügyességüket. Jelenleg százhúsz diákja van az Iskolá­nak. Túlnyomó részük leány. Egyesek, mint a bratisleval Erika Is, aranyművesekként akarnak dolgozni, míg mások, Így a szőke Daniela, Iparművészeti főiskolára készülnek. Sokan a Jablonecl üveggyárban szándé­koznak érvényesülni mint mintatervezök. Am többségűk hű marad a gránátkövekhez és a „Gránátban“ vagy pedig a „Preciosus­­ban“ érvényesíti az Iskolában szerzett szak­tudását. Hiába, a gránátkő ma sláger a nagyvilág­ban. Es a cseh gránátkővel másfajta grá­nátkő aligha veheti fel a versenyt. A rózsa- és ltlasztnben tündöklő brazil, Indiai és dél­afrikai gránátok, az almanddnok és turma- Hnok mind elhalványulnak a vérvörös cseh gránátkő szikrázó ragyogása mellett, és óceánokon Innen, óceánokon túl, mindenütt a cseh gránátkövet kérik. Sót, ez amarlkal turisták, mivel Washington magas behoza­tali vámmal sújtja a cseh gránátot, tömege­sen utaznak a Bermudákra, és ott vásárol­ják a tumovl ügyes kezek készítette gránát­köves ékszereket. Am Tumov egyúttal kulturális központ Is. Ennek a tizenegyezer lakosú városkának az ékszerész Iskolán, a tize négyéves és zene­iskolán kívül hangversenyterme, állandó műkedvelő színpada és képtára van. Turnov­­ban külföldi művészek és énekesek, a prá­gai Nemzeti Színház szólistái, balett-tánco­sai vendégszerepeinek majd minden hónap­ban. Az emberek pedig nem közömbösek a kultúrával szemben. Csupán az elmúlt év folyamán a művelődési otthon kulturális rendezvényeit 160 000-en látogatták meg — és ez bizony nem csekélység 1 Es ttt lakik Turaovban a Komensky utcai híres, fehérre meszelt kis családi házába^ F. X. Drozen mester is, a kiváló hegedű­­készítő, napjaink modern Geppettója, aki életre kelt! a jávorfa és lúcfenyő deszkáit és lelket lehel beléjük. Keze alatt azonban nem rakoncátlan Plnocohiók teremnek, ha­nem világhírű 'hegedűk, amelyeknek húrjait aztán David Olsztrah, Jehudl Menuhin és hozzájuk hasonló kiváló művészek szólal­tatják meg. Lehet, hogy nemsokára merész űrhajós­ként röpülünk messzi csillagok, távoli égi­testek felé, és űrhajónkat legtökéletesebb automatagépekkel csiszolt monokristályok Irányítják majd. Gyűrűnket azonban ügyes emberi kéz csiszolta drágakő díszíti, a hang­szóróból pedig érzékeny müwészkéz alkotta hegedűn zokog a dal. Lehet, hogy éppen a tumovl Drozen mester hegedűjén szólal meg Liszt, Ravel, Dvofák, Bartók és Debussy halhatatlan muzsikája. S az űrhajós — csiszolt drágakövén át gyönyörködve a lenyugvó nap szlnpompájá­­bám, halk melódiákat hallva, boldogan só­hajt fel .- gondolkodom 'és érzékelem a szé­pet — tehát vagyok I (A szerző felvételei) Gránitkövek nélkül á« gránátkövekkel Daniela már az árattaéglre gondol

Next

/
Thumbnails
Contents