A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-05-27 / 21. szám
Malakatotok vasllgnrál Erika ét Dana isorgalmasan dolgoznak vir#sában Barsi Imre Ai ltkola kiállít éti (érméből vésnökség, ezüstművBsség, müliakatosfág, csiszolás, aranyművessé^, drágakő és fénimonokrlstályszak. A 'harmadik és negyedük évfolyam tanúiéi különböző kutató Intézetekben dolgoznak, érettségi előtt pedig a Gránát vállalat au torna tógépein próbálják ki kézügyességüket. Jelenleg százhúsz diákja van az Iskolának. Túlnyomó részük leány. Egyesek, mint a bratisleval Erika Is, aranyművesekként akarnak dolgozni, míg mások, Így a szőke Daniela, Iparművészeti főiskolára készülnek. Sokan a Jablonecl üveggyárban szándékoznak érvényesülni mint mintatervezök. Am többségűk hű marad a gránátkövekhez és a „Gránátban“ vagy pedig a „Preciosusban“ érvényesíti az Iskolában szerzett szaktudását. Hiába, a gránátkő ma sláger a nagyvilágban. Es a cseh gránátkővel másfajta gránátkő aligha veheti fel a versenyt. A rózsa- és ltlasztnben tündöklő brazil, Indiai és délafrikai gránátok, az almanddnok és turma- Hnok mind elhalványulnak a vérvörös cseh gránátkő szikrázó ragyogása mellett, és óceánokon Innen, óceánokon túl, mindenütt a cseh gránátkövet kérik. Sót, ez amarlkal turisták, mivel Washington magas behozatali vámmal sújtja a cseh gránátot, tömegesen utaznak a Bermudákra, és ott vásárolják a tumovl ügyes kezek készítette gránátköves ékszereket. Am Tumov egyúttal kulturális központ Is. Ennek a tizenegyezer lakosú városkának az ékszerész Iskolán, a tize négyéves és zeneiskolán kívül hangversenyterme, állandó műkedvelő színpada és képtára van. Turnovban külföldi művészek és énekesek, a prágai Nemzeti Színház szólistái, balett-táncosai vendégszerepeinek majd minden hónapban. Az emberek pedig nem közömbösek a kultúrával szemben. Csupán az elmúlt év folyamán a művelődési otthon kulturális rendezvényeit 160 000-en látogatták meg — és ez bizony nem csekélység 1 Es ttt lakik Turaovban a Komensky utcai híres, fehérre meszelt kis családi házába^ F. X. Drozen mester is, a kiváló hegedűkészítő, napjaink modern Geppettója, aki életre kelt! a jávorfa és lúcfenyő deszkáit és lelket lehel beléjük. Keze alatt azonban nem rakoncátlan Plnocohiók teremnek, hanem világhírű 'hegedűk, amelyeknek húrjait aztán David Olsztrah, Jehudl Menuhin és hozzájuk hasonló kiváló művészek szólaltatják meg. Lehet, hogy nemsokára merész űrhajósként röpülünk messzi csillagok, távoli égitestek felé, és űrhajónkat legtökéletesebb automatagépekkel csiszolt monokristályok Irányítják majd. Gyűrűnket azonban ügyes emberi kéz csiszolta drágakő díszíti, a hangszóróból pedig érzékeny müwészkéz alkotta hegedűn zokog a dal. Lehet, hogy éppen a tumovl Drozen mester hegedűjén szólal meg Liszt, Ravel, Dvofák, Bartók és Debussy halhatatlan muzsikája. S az űrhajós — csiszolt drágakövén át gyönyörködve a lenyugvó nap szlnpompájábám, halk melódiákat hallva, boldogan sóhajt fel .- gondolkodom 'és érzékelem a szépet — tehát vagyok I (A szerző felvételei) Gránitkövek nélkül á« gránátkövekkel Daniela már az árattaéglre gondol