A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-05-20 / 20. szám
é-e*KMfcffalág Mist ahogy az elmúlt ívekben, most U nagy várakozás előzte meg a CSISZ SZKB mellett működő Ifjú Szivek magyar népművészeti együttes bratlslaval fellépését. A Kultúra és Pihenés Parkfában zsúfolt nézfitér előtt került sor a lelkes tehetséges fiatalok bemutatkozására. Teljesen új műsort nem kapott a küzünség, az együttes két nagyobb szabású táncszámával, a súlyos történelmi múltat Idéző Feketekői kástéllyal és a Hősük emlékművével mér korábban találkoztunk. A főből Is megárt a sok elv alapfán Kvocsák József Feketekői Kastélya nyugodtan kimaradhatott volna a műsorból. Nem mondhatjuk ugyanezt Andraiovan-Kvocsák Hősük emlékművéről, amely a kosúti véres eseményeket eleveníti fel művészien, korhűen. A tánc a párt negyvenedik évfordulójára lrúdott, s a vezetők helyesen Jártak el, amikor ezt a rendkívül hatásos alkotást a CSKP XII, kongresszusának előestjén műsoron tartják. Mintha a szereplők is éreznék ennek a műnek nagy Jelentőségét, a munkások vezetője (Bllek Cábor), az asszony (Havas Eva), a szerelmesek (Varga Anna és Pál-Fefes István) tudásuk legjavát vitték bele e táncba. Külünüsen Havas Éva tűnt ki: tökéletesen átélte, átérezte szerepét. Es ha már a táncszámoknál tartunk, beszéljünk a dél-szlovákiai magyarság életéből, szokásaiból merített, a dél-szlovákiai magyarság gondolat- és érzelemvllágát kifejező darabokról. Első helyen kell említenünk Rajter-Kvocsák A fonóban című tréfás táncát, amelyet a szerzők Ipolyság környéki népszokások alapján dolgoztak fel. Kerek történetet kapunk, s a légkört a kiváló táncosok teremtik meg hozzá. Bllek Gábor, Kardoiová Hana, Morvay Lajos és Mészáros Imre itt valóban remekel. Igazi, népi Ízű hnmor fakaszt mosolyt a néző arcán. Sokkal gyengébb, erőtlenebb a gömöri, helyesebben a borzovai, szllicel táncok alapján feldolgozott táncjáték. A elme: Vasvári verbunkos és llppentŐ8. Az az érzésünk, hogy túlságosan hosszúra sikerült a tánc. Pista bácsi öreges, derékfájós lópegetése a pattogó zene ütemére unalmassá válik, pedig Morvay Lajos kiváló táncos. Tömöríteni, sűríteni kellene: az ismétlődő motívumok csökkentésére lenne szükség. A falusi ember még a táncában la Jelenet A fonóban című tréfás táncjátékból Szép népviseletben lépett színre az énekkar lényegre tűről Ugyanakkor csak helyeselhető az az irányzat, amely Mózsl-Kvocsék Ordüglagzijában, illetve Kuckó-Kvocsák Este a faluban című kompozíciójában fejeződik ki. Az előbbi igazi szüreti mulatságot elevenít fel, tehát népszokásból merít; az utóbbi újszerű feldolgozásban tolmácsol dél-szlovákiai magyar népdalokat. Az énekes Játék ú] szint vitt az Jelenet a nagysikere Este a faluban című énekes játékból együttes műsorába, ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy még igen nagy lehetőségeink vannak a folklór területén. Bátran megállapíthatjuk, hogy mi a dél-szlovákiai magyar hagyományokból még távolról sem merítettünk eleget . . . Jóleső érzés volt tudomásul venni, hogy az együttes hangereje megfelelő, hogy a fiatalok teljesen üsszeforrottak Kuckó Gábor Józseffel, a karvezetővel. A fiatalok egy emberként engedelmeskedtek a karvezető pálcájának. Kodály Zoltán „Békességsóha|tás"-át és a „Szabadság himnusz -át szinte kifogástalanul adták elő. Kár, hogy a műsor első részében kevés volt a népek barátságát, testvériségét szolgáló Igényes dali . . . Itt kell szólnunk az est egyik legnagyobb eseményéről, Lakatos Antalnak és népi zenekarának bemutatkozásáról. Nem Blőszür csodáljuk meg a fiatal prímás művészetét. Magabiztos fellépése, virtuóz játéka lenyűgöző volt. összefoglalóul elmondhatjuk, hogy az idei bemutatkozás — már ami a müsorszámok összeválogatását illeti, és itt külünüsen a szünet utáni részre gondolunk — színvonalasabb, Igényesebb volt a tavalyinál. Az együttest reprezentáló szólótáncosoknak viszont még nagyon sokat kell tanulniuk, hogy elérjék és felülmúlják a Kálmán Olga—Forgács Péter színvonalat. Ami a sikeres bemutató után következő körutat illeti, annak a tervével nem érthetünk egyet. Nem az ellen vagyunk, hogy az Ifjú Szivek Csehországban fellépjen, csupán azt kifogásoljuk, hogy Szlovákia magyarlakta vidékein mindössze ötször vagy hatszor lép fel. A magyar népművészeti együttesnek küldetése van, s elsősorban ennek a küldetésnek kell eleget tenni, csak azután jöhet a többi! MACS JÓZSEF A Magyar Népművészeti Együttes zenekara 18
