A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-05-20 / 20. szám
Továbbra is várjuk a hozzászólásokat jéKinek^Mvai M m* A serdülő gyermek nevelése A pedagógusok és a közéleti személyek elég gyakran tapasztalják, hogy egyes szülők gyermekük nevelését Igyekeznek teljes mértékben az Iskolára és az Ifjúsági szervezetre hárítani. Ez ez Igyekezet leginkább a 14—18 éves gyermekek szüleinél nyilvánul meg. Köztudomású, hogy a serdülő gyermek nevelése nagyon sok türelmet, szeretetet, megértést és nem utolsósorban meglehetősen nagy nevelési gyakorlatot kíván. Sok szülő nem rendelkezik a neveléshez szükséges türelemmel, nem tud megértő lenni serdülő gyermekéhez, határozottan és nagyon hamar tragikusnak bélyegzi gyermeke szokatlan viselkedését. Ezek a körülmények késztetik a szülőket arra, hogy „lemondjanak” (gyakran minden komolyabb ok nélkül) gyermekük neveléséről. Kényelmesebb ezt az utat járni, mert n,em teszi próbára sem a szülő türelmét, sem szaktudását De arra már nem gondolnak, hogy a mulasztás, a hanyagság és felelőtlenség milyen nagy kárt okoz a gyermek erkölcsi nevelésében. Tudjuk, hogy a nevelési problémákat minden Időben más és más módszerrel oldották meg a nevelők és a szülők. De még manapság Is vannak szülök, akik csak az ösztönükből fakadó érzéssel nevelik a gyermeküket. Pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy a céltudatos nevelés nagyobb eredményeket mutat fel, mint az ösztönszerű nevelés. Az Ismeretterjesztő társulatok és a pedagógusok nagy Igyekezettel népszerűsítik a céltudatos nevelés elvét, mert tudatában vannak a kommunista nevelés célkitűzéseinek. A CSKP Központi Bizottsága 1959 áprilisi ülésén határozatot hozott az Iskola és az élet szoros kapcsolatáról. Az Iskola és az élet egybehangolása nagy szerepet játszik a gyermeknevelésben, mert a gyermeket az Iskolán és a házon kívül Is érik nevelő hatások. Az utcán, sportpályán, szórakozóhelyen, utazás alkalmával — egyszóval mindenütt jó vagy rossz példák tömege hat rá. Ez mind arra mutat, hogy a serdülő gyermek a pozitív nevelő hatás mellett ki van téve negatív nevelő hatásoknak Is. Szükségszerűen kell az Ifjúságért vállalt felelőséget kiterjeszteni az egész társadalomra. A fiatalkorúakat el kell távolltanunk a vendéglőkből, mert a trágár beszéd és a vendéglői jelenetek rossz útra terelhetik a serdülők erkölcsi fejlődését. E cél érdekében a Jednota Igazgatóságainak meg kell változtatni a vendéglők falain olvasható felírásokat: „18 éven alulinak a vendéglőben tartózkodni hivatalosan tilos 1” Logikailag ebből az következik, hogy nem hivatalosan a fiatalkorúak Is tartózkodhatnak a vendéglőkben. A gyakorlat azt mutatja, hogy gyakran a vendéglősök Is Így okoskodnak, mert faluhelyen a fiatalkorúak Is látogatják a vendéglőket. A ez illők és a gyermekek kapcsolata Mit jelent az, hogy középiskolába jár a gyermekük? Ez a tény különböző érzelmeket vált ki a szülőkben. Egyesek túlzott tisztelettel tekintenek középiskolás gyermekükre, buzgón kiszolgálják, minden testi munkát elvégeznek helyette. „Különb lesz nálunk a gyermekünk, megszerzi az érettségi bizonyítványt és ezzel elindul a boldogulás útján” — vélekednek a szülők. A valóság pedig egészen másról tanúskodik. Az Így nevelt gyermek munkaszeretete és jelleme nem kívánatos a szocialista társadalomban. Mások viszont nem érzik jelentőségét annak, 'hogy gyermekük középiskolába jár, egykedvűen, ridegen fogadják a gyermek tanulmányi eredményét, még akkor Is, ha az kitűnő. Könnyű megállapítani, hogy ez sem sikeres megoldás. A felhozott végletek azokat a szülőiket Jellemzik, akiknek a kapitalista társadalomban csak a megalázás, a nehéz fizikai munka jutott osztályrészül. Reálisabb értékeléssel talákozunk ott, ahol a szülők Is végeztek középiskolát, vagy — ami gyakori jelenség — a szülők a gyermekükkel egyidejűleg maguk is most végzik tanulmányaikat a dolgozók Iskolájában. A szülők nagy előszeretettel segítik a kisiskolás gyermeküket a tanulásban. Törődnek a gyermek házi feladatának elkészítésével, miközben megfeledkeznek arról, hogy a túlzott segítséggel felületességet, léhaságot plántálnak gyermekükbe. Ez a jelenség csak akkor mutatkozik meg nyíltan és észrevehetően, Vita az ifjúság neveléséről amikor a tananyag felülmúlja a szülők tárgyi tudását. Nem tudnak gyermeküknek többé közvetlen segítséget nyújtani nem tudják gyermekük helyett megoldani a „nehéz" matematikai példákat, a gyermek viszont nem edződött, nem szokott hozzá az önálló munkához, s Így ő Is tehetetlen a példa megoldását Illetően. Röviden összefoglalva.: a tananyag (gyakorlat hiányában) felülmúlja a gyerek tudását. A szülő látja a gyermek sikertelen próbálkozásait, s ezért küldi gyermekét a szomszédba, hogy másolja le a feladatot. A gyermek szívesen vállalkozik a veszélytelennek tűnő megoldásra, mert úgy gondolja, hogy ezzel megszabadul a nehéz szellemi munkától. Külső formájában megoldódott a nevelési feladat, de tartalmilag, eszmeileg a gyermek lába alatt megcsuszamlott a talaj, és közelebb segítette gyermekét a szülő az erkölcsi felelőtlenséghez, felületes munkához, vagyis a „könnyen élni” hamis életcél kialakításához. Helyesen cselekszenek azok a szülők, akik nem tévesztik össze a közvetlen segítséget a közvetett segítséggel. A gyermekünknek közvetett segítséget kell nyújtani, s akkor a felnövekvő nemzedék erkölcsében, munkaszeretetében nem lesznek hiányosságok. Salma Imre, Cslcsó Én is hozzászólok A Hét ankétájéban felvetett problémáin» hasonló oietek ritkák. Gyuri (ittlétnek gondolkodásmódja nem Általánosítható. Helytelenül cselekedtek, amikor - fiukat nem engedték tovább tanulni. Édesapja elve (keveset dolgosni, sok pánit keresni és jól élni!) sem valami dloséretre méltó. As a véleményem, hogy a tanító többet foglalkozhatott volna Gyurival. Továbbtanulását nemcsak ajánlani, hanem Irányítania kellett volna, és nagyon helyesen oselekssik, ha elveik és céljaik helytelenségéről meggyőzt a szülőket. A ezillők, ahelyett, hogy a fiuk (Óvójáról gondoskodtak volna, eltiporták továbbtanuléal vágyát, és elótérbe helyezték saját Önző céljaikat. A pályaválasztás döntő hatással van az egész életre. A szülőknek a pályaválasztás előtt álló gyermekük vágyait és célkitfizéseit irányítani kell és érvényre juttatni, nem pedig akadályozni. Gyuri sok rossz tulajdonsága az Iskolaellenes nevelés eredménye. Az Iskolában a tanító továbbtanulásra ösztönözte — ez volt az ó vágya la —, de otthon mást hallott a szüleitől. Tanítóját tisztelte, sitiiéit szerette, ezért nem tudta eldönteni, kinek van hát igaza. Bizalmát elvesztette, életcélját megválostatták. Dologkerülő lett, terveiben céltalan és tiszteletlen mindenkivel szemben. Üveges veranda, harmadik szoba, televíziós készülék nem elég nyomós okok arra, hogy egy fiatal tovébbtanulásját megakadályozzák. Én is tanulok, de nekünk még új házunk sincs, hatan lakunk egy szobában. Apám mégis azt mondja: „Tanulj fiam, hogy jobban érvényestül az életiben! Ha fiatal lennék, én is tanulnék. A ház, ha lassan la, de épül. Es amikor csak tudok, mindig segítek rajtad!" Ajánlom Gyurinak, hogy tanuljon tovább. Válasszon pályát, a tanulásban legyen szorgalmas, és Így egészen biztos, hogy társadalmunk becsületes, dolgos, állampolgárává válik. Egy középiskolai tanuló, Szepsl Prandl Sándor felvétele
