A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-05-13 / 19. szám
Új hajnal hasad a Kabul Folyj fŐ/Őtt Afganisztánt szoros barátság fűzi hatalmas szomszédfához, a Szovjetunióhoz. Az első állam ugyanis, amely Afganisztán függetlenségét rögtön a győzelmesen befejezett harmadik angol-afgán háború után 1919-ben elismerte, a Szovjetunió volt. Még ugyanezen év nevemberében fogadott Lenin egy afgán küldöttséget. Ezzel lerakták az alapjait a két ország közti baráti kapcsolatoknak, ami ma már több mint negyven éve eltérő társadalmi rendszerrel rendelkező két ország között a jószomszédi viszony és együttműködés példájaként szolgál a világnak. Hagyan Is hangzik ez az SZKP új prog romjábanI „Az SZKP nemzetközi kötelességének tekinti, hogy a népeket, ame lyek a nemzeti függetlenség kivívásának és megszilárdításának útját járják, vala mint mindazokat a népeket, amelyek a gyarmati rendszer felszámolásáért harcol nak, támogassa." Afganisztán már évek óta becsülni tudja ezt a támogatást, mert már abban az Időben, amikor a szovjet ország még a polgárháború okozta sebek tői vérzett és lakossága éhezett, a Szovjetunió tántoríthatatlanul a szerződései kötelezettségek teljesítésének útján he ladt: szovjet technikusok felépítették Ka búiban az első adóállomást. Jelenleg be tangyárak, erőmüvek, egy folyami kikötő, autójavítómühelyek és utak épülnek szov jel segítséggel. Ma raág vannak Ilyen szegény kulik, akik tttbb mint 100 kilogramm terhet cipelnek a hátnknn. De rövidesen Ok la eltűnnek, mert teherautó kerfll a helyflkbe. Bánatnsan állapítja meg a Nyugat, bogy Afganlaztán egyre tObb objektum tervét veszi ét a Szovjetuniótól. „Nyugati technikusoknak, orvotoknak él tndéaoknak, kOztBk flgyelemreméltéan sok nyngatnématnek — írják a nyngatl lapok — nem hosszabbítják meg mint korábban a szerződését, hsnem ssovjet, lengyel és cseh szakemberekkel váltják fel ókét.. .* Afganisztán ma már egyre jobban ás jobban felismeri, hogy ml a különbség „segítség“ ás segítség között. 1057 óta tizenöt különféle objektum ápölt fel ssovjet segítséggel. A Szovjetnnió jelenleg egy hatalmas öntösörendszer létesítésé vei segíti ezt a 847 000 négyzetkilométer terOletű és mladOssse ÍZ milllé ember lakta országot. Afganisztánban vasét nincs. A forgalmat teve- és léháton, valamint gépkocsikon és részben repülőgépen bonyolítják le. Repfllétérépitésnél (kép) Is segítenek szovjet mérnökök. A törött porcelán Itt nem kerfll a szemétbe, hanem a porcelénragasztóhoz, a drótoshoz, aki agy primitív szerszámmal, egymással pontosan összeillő apró lyukakat tér a czerapekba, a türött felületeket ragasztóval összeilleszti i aztán vékony dróttal „összevarrja“. Az ország tzlvés küzdelmet folytat az elmaradottsággal. A mélt tanéi: egy, a 18. században TLrourstilusban épült hatalmas mecset romjai. A Madrusszab hét minaretje, melyek Herattél északra mint kflrtök állnak ki a tűsé nap* tél forróra Izzított sivatagi homokból, egy fajlstt kuliéra maradványaihoz tartoznak. Afganisztán a középkorig a Föld egyik legtermékenyebb vidéke volt. De amit nemzedékek szorgalmaz munkával évszázadok alatt építettek, 1221-ben elpusztították Dzsinglaz kán hordái: hatalmaz épéletekat tettek a földdel egyenlővé, az agyedfllállö öntözőrendszert porrá és hamuvá égették. A természet erői aztán befejezték a pusztítást.
