A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-05-13 / 19. szám
E s öttel a Silovik Nemzeti Galéria dunopartl székhazában találkoztam a nagy cseh fűtő miseivel. Prága ét Brno után városunk mttvő• rét kedvel fi közönségének is alkalma van gyönyörködni a tragikus véget ért leírt# életművében. Antonín Slavliek művészetének gyökerei a klasszikus cseh tájfestészet hagyományaiból nőttek ki, ami csak természetes, mivel tanulmányait J. Mátéknál végezte, ahol Káván, HudeCek és Csordák voltak a tártai. A fiatal teatű azonban rövidesen új, sajátos utakat keres, és az 1893-ben megfestett „Íriszek" című képe mér arra mutat, hogy függetlenül Clande Monet-tűl ét társaitól, elérkezett a korai lmpreiszlonlzmus problémáihoz. Ezek után, da csapán átmenetileg, a divatos szimbolizmus határait árinti festészetével. Az elkövetkező, úgynevezett okoMi korszak még közelebb huta A. Slevlfieket az impressziónIzmushoz és a cseh tájfestészet egyik vezető alakjává «vatta. Négy évig tartott a színek szimfóniájának s a fényeknek és érnyaknak a játszi korszaka, amelyet a létéért küzdő cseh nemzet súlyú gondjait mélyen átértő művésznek agy nyersebb, tompább színezetű időszaké váltott fel. Felfedezi a romantika nélküli Cseh-Morve-fennslk fostfilotlen, szegényes vidékéi, amelyet bensőséges lírájával szépít meg. Itt születnek mag birse kamenlCkyi képei le. Aztán lemét váratlan fordulat következik be. Felfedezi gyermekkorának városét, a régi Prága ódon utcáit és terelt, a színes, tarka ét nyüzsgő óvárosi piacokat, a Moldva-partl sétányokat .. . Ez a cseh táj futójából a város futója luz. Majd Párizsba megy, ahol elsősorban Courbet vonzza öt. Az Impresszionisták közül Degas tetszik neki a legjobban, bár Plearro, Saural és Slgnsc is hatással volt rá — legalábbis átmenetileg Ám — mint sít már emlftettam — ezek csupán műié hatások voltak, de ugyanakkor Igazolták A. SlevICek eddig megtett útjának helyességét, amellyel hidat vert s oseh hagyományok ás Earúpa közt, megteremtve azáltal a modern caeb (utászét alapjelt. A párizsi élmények, a világváros lüktető élete és fénypompéja azonban nem tudják A. Slavifiekke! feledtetni a cseh nép mostoha sorsét, és bizony a hazatérte után festett képein mindenütt észrevehető, hogy íettőállványa mögött mindig ott kizártéit a gond: ml luz hazámmal és népemmel I Ekkor tűnnek fel a prágai és falusi motívumai mellett a klednél kohók sziluettjei, melyek hangsúlyozták, hogy A. Slavliek hazája művészi tükörképének megalkotásánál a teljességre törekedett. A vég váratlanul következett be. Ezerkllenoiiézkilenc augusztus tizedikén a „Zamberkl országút” oimfi képit festi, amikor u álnak kor kiragadja keiéből u ecsetet. A szélütött Nálunk Kameniókyben Kraskovi aratás Iámét találkoztam Alit. SlftVÍÜCkKcl Vörös háztetők Zamberkl országút (1909. augusztus 10) (M. Hák felvételei) művész ugyan még egyszer összeszedi minden energiáiét is ezerkllencsxáxtlx februárjában megfut néhány tökéletes csendéletet. Tudja azonban, hogy soha nem lehet már belőle teljes értékű hárem, és ezért önkezével vet véget éltének. A. Slavifiek életműve szervet részévé vált a cseh képzőművészet hagyományainak és mindvégig példaképe, sőt próbaköve lelt a festőnemzedékek művészi őszinteségének, bezártságának és harcos, haladé szellemének.! —sl-
