A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-14 / 2. szám
Kép dr. Spurny „A borsó csírázásénak a mechanizmusa1* című tudományos filmjéből, amely a Tudományos filmek nemzetközi szövetségének XV. kongresszusán Marokkóban ellsmeró diplomát nyert Dr. J. Novák a kultúrnövények víruszos megbetegedésének problémáján dolgozik. A Blntje-féle burgonya egészséges csírahajtásai nem érzékelhetünk. Ilyen póldánl a virágbimbők és rügyek fejlődése, a gyökerek növekedése és a mikrovilág összes jelenségei, a sejtek, osxtédésétél a szaporodási szervek képződéséig. Mindezeket csak a film segítségével rögzíthetjük, tehetjük érzékelhetővé. A tudományos film segítségével tehát „látjuk és halljuk“, hogyan nő a fű — akárcsak a mesében. A játékfilmeknél a normális filmezést sebesség hnszonnégy kép egy másodperc alatt. Ha valamilyen jelenséget, amely például három őréig, azaz száznyolcvan percig, vagyis 1800 másodpercig tart, le akarjuk fényképezni, a kamerának ezen Idő alatt normális sebesség mellett 259 ezer képet kellene készítenie. így azonban nem tadnánk érzékeltetni a Jelenséget, mert ugyanolyan lassú lenne, mintha szabad szemmel néznénk. Ml történik azonban, ba egy perc alatt csak egy képet készítünk? Ebben az esetben a három óra történetét száznyolcvan képen örökítenénk meg, . amely 3,5 méteres fllmszalagot Jelent és hét másodperces vetítési Időt. így az Idő mesterséges összevonásával a lassú mozgás és fejlődés is plasztikussá és érthetővé válik. Némelyik esetben a kamera éránként vagy még nagyobb időközönként készít egy képet. Köztársaságunkban a Csehszlovák Tudományos Akadémia brnől kutatóintézetben végeznek hasonló kísérleteket, ahol film segítségével laboratóriumokban figyelik az életfolyamat lefolyását. Az Intézet vezetője dr. Ján Calábek államdljas tanér. Intézetében már eddig is értékes tapasztalatokat nyertek a film segítségével a növekedés és az Ingerlékenység fiziológiáiéra vonatkozólag. Mindezek mellett a szövetek felépítésének és a sejtek szerkezetének néhány kérdésén is dolgoznak. A Havllőküv Brod-i Burgonykíaérleti Intézettel együttműködve dr. }. Novák és munkacsoportja a kultúrnövények víruszos megbetegedésének néhány problémáján dolgozik. Az Intézetben speelélis programvezérlésű berendezést állítottak össze, amely lehetővé teszi a hosszabb Ideig tartó filmezést. így derítettek fényt például a dohány megbetegedésének néhány fontos szakaszára. Mindezekkel természetesen a tudományos filmezés lehetőségei nem merültek ki; néhány stúdiónk Ismeretterjesztő filmeket készít Ily módon, tudományos tartalommal. Ezeket a fllmeinket a külföldi filmfesztiválokon nagyra értékelték; legutóbb dr. I. Calábek profesxszor „A növények önálló mozgásai“ című tudományos filmje nyert ezüst érmet Páduában. A legszebb szerelmes kisregény szerzője Nem volt könnyű Csinglz Ajtmatovot rábírni, hogy beszéljen magáról. Aztán mégis beleegyezett. A vendég a vendéglátójától semmit sem tagadhat meg — mondotta. Mindez három fontos tényről tanúskodik' Csinglz Ajtmatov nem feledkezett meg népének, a kirgiz népnek bölcsességéről és közmondásairól, szerény ember, és harmadszor, hogy nálunk járt Csehszlovákiában, a vendégünk volt. A Csehszlovák Írók Szövetsége meghívására jött köztársaságunkba több fiatal szovjet szerzővel, hogy megismerkedjen népűnk életével. Ajtmatovol kisregényéről Ismerjük, amelynek magyar fordításban a címe Dzsamlla szerelme. Luis Aragon, a híres francia kommunista író a világ legszebb szerelmes elbeszélésének tartja ezt az írást. És most előttünk áll Ajtmatov, fekete hajú, szélesvállú, magas férfi. Kissé zavarban vanl mert róla beszélnek. Igen, 1928-ban született a Seker nevű kirgiz aulában. A háború alatt, tizennégy éves koréban mint a helyi szovjet titkára dolgozott. A férfiak a fronton voltak. A háború után elvégezte a mezőgazdasági főiskolát. Eredeti foglalkozása zootechnlkus. Hogy miért éppen ezt a munkaterületet választotta? Az állattenyésztés a Kirgiz Szocialista Szovjet Köztársaság mezőgazdasági termékeinek a nagyobb részét adja. (Később tudtuk csak meg, hogy Ajtmatov elvégezte a Gorkij Irodalmi Főiskolát Is, de erről nem beszélt.) A Dzsamlla szerelmének óriási közönségsikere volt. Sikerének titkát jónéhány kritikus Igyekezett megfejteni; szovjet, lengyel és francia kritikusok. Talán André Wurmser francia író tapintott leginkább az Igazság lényegére. Szerinte a könyvet ügy kell értékelni, mint „ ... a szerelem és a kor, — amelyben a történet lejátszódik — szerves ötvözetét...“ Azt, hogy Ajtmatov egy szerelmes történetet, az örök témát a Kirgizfödnek a Nagy Honvédő Háború alatti viszonyaiba tudta beépíteni. — Olvasóimtól nagyon sok levelet kapok — mesélte az író — amelyben azt kérdezik, hogy melyik kolhozban éltek könyvem hősei. Természetes, hogy Dzsamlla és Danljár nem élő emberek, csupán irodalmi alakok. Életem folyamán egész sor emberrel találkoztam, akik például szolgálhattak volna alakjaim megformálásához. S ami azt a kérdést Illeti, hogy könyvem autoblografikus írás-e? Ügy gondolom, hogy Igen, de nem azért, mintha életem konkrét eseményeit írtam volna le, hanem Inkább azért, mert azt Igyekeztem megragadni, amit akkor éreztem! * Csinglz Ajtmatovről hallunk még a jövőben. Fiatal író és valójában alkotó útja kezdetén áll.
