A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-05-06 / 18. szám
A szép szó nyomán Kulturális életünk változatosabbá, vonzóbbá, színesebbé tétele, a szép szó terjesztése, a környék irodalmi érdeklődésének növelése s a helyes irodalmi ízlés és közvélemény kialakítása érdekében március végén irodalmi színpadot hoztunk létre Királyhelmecen, amely egyidejűleg az irodalmi kör szerepét is betölti. A Tisza, Bodrog és Latorca mente irodalombarátai, könyvrajongói, orvosok, pedagógusok. szövetkezeti tagok és kiváló előadók, versmondók tömörülnek benne mintegy harmincán. Milyen célkitűzésekkel indulunk? Szeretnénk aktív irodalmi életet kialakítani a körön belül. Számítunk egymás írásainak megvitatására, hogy a tollforgató emberek ezáltal is serkentsék egymást az írásra, s növekedjék bennük a leírt szóért érzett felelősség. Rendszeresen publikálni akarjuk a járás kulturális eseményeit. Ezenkívül célul tűztük ki, hogy folytonosan tájékoztatni fogjuk egymást a hazai és külföldi irodalom helyzetéről, a világirodalom legújabb alkotásairól. Rendszeres nyelvműveléssel is kívánunk foglalkozni. Felkutatjuk és feldolgozzuk a környék haladó, forradalmi hagyományait. Célkitűzéseink közé tartozik továbbá szerzői estek, könyvismertetések, könyvviták szervezése, az irodalmi színpad műsorának összeállítása, anyagának kiválasztása, általában az irodalmi rendezvények irányítása. Mindezt azért tesszük, hogy az eddig szórványosan és ösztönszerűen szervezett Irodalmi vállalkozásokat helyes mederbe tereljük, időszerű eszmei mondanivalóval töltsük ki, s hogy a próza és a vers előadását magasabb szintre emeljük, ezáltal mélyebb, maradandóbb élményt nyújtsunk a hallgatóknak. A kör legközelebbi összejövetelein megvitatjuk például Veres János Tüzek és virágok című új verskötetét, Cselényi László Keselylábú csikókorom, Szimonov Élők és holtak című legújabb regényét, Jaroslava Biankóvá Nylon Holdját, Egri Viktor Keserű égboltját. Tervben vannak ezenkívül a szlovákiai magyar íróknak az elmúlt hónapokban megjelent írásai: Szabó Béla: Napló 1956, Duba Gyula: Szemez a feleségem, Mács József: A kamasz, Gyurcsó István: Hegyeken-völgyeken, Ordódy Katalin: Nemzedékek stb. Összejöveteleinkre — lehetőség szerint — meghívjuk majd az említett írókat is.Az irodalmi színpad erre az évre a következő bemutatókat, fellépéseket tervezi Királyhelmec és Nagykapos környékén : Tavasz van újra, kedves címmel rövidesen bemutatjuk a világirodalom legszebb szerelmes verseit, amelyek között ott szerepel nemcsak Shakespeare vagy Juhász Gyula, hanem Sládkovic csodaszép Mannája és Szimonov Várj reám című verse is Májusban Békét a világnak címmel a vi-14 " lágirodalom legkiválóbb békeharcos írásait mutatjuk be. A szerzők között olyan nevek szerepelnek, mint Brecht, Mftacko, Fábry Zoltán, Erenburg stb. Az Adyról és Hviezdoslavról szóló összeállításunkat ez a maitó fogja össze: Egy erős akarat. A nyár folyamán Nevess velünk címmel a világirodalom humoros szatirikus írásait, derűs életképeit mutatjuk be zenei összekötővel. A szlovákiai magyar* írókat többek között Mács József és Duba Gyula fogja képviselni. Irodalmi színpadunk legkiemelkedőbb, egyben ünnepi számának szánjuk a Hiszek az emberben összeállítást, amelyet a CSKP XII. kongresszusának előestéjén akarunk bemutatni. A műsoron ez a magasztos eszme vonul majd végig, amelyet az SZKP programjában így fogalmaztak meg: „Humánus kapcsolatok és kölcsönös megbecsülés az emberek között: az ember embernek barátja, elvtársa és testvére.“ Azt hiszem, e tervek valóra váltása során a Bodrogköz is erő'eliesebben bekapcsolódik az ország szeUemi életébe, Bár eddig sem henyéitünK, hiszen Királyhelmecen, Nagykaposon, Perbenyiken. Sztnyérben, Radon, Leleszen. PőLyánban. Bodrogszerdahelyen már eddig is voltak irodalmi vagy szerzői estek Találkozott már ezen a vidéken olvasóival Egri Viktor és Szabó Béla, Szőke József és Mács lőzsef, Bábi Tibor és Gyurcsó István. Rácz Olivér és Lovicsek Béla. lár' már itt furczel Lajos és Dobos László. A „nyolcak“ közül Királyhelmecen és Perbenyikben egyszerre heten voltak: Cselényi László, Fecsó Pál, Gyüre Lajos, Kulcsár Tibor, Nagy Lajos, Petrik József és Tőzsér Árpád. Mindez azonban egységes elgondolás és irányítás nélkül inkább egyéni kezdeményezésre történt. A jövőben az irodalmi kör célszerű munkájával éppen ezen akarunk segíteni. Tesszük ezt abban a tudatban, hogy a szép szó nyomán — Ady szavaival élve — „tűz, vér, láz, újság, boldog változás, csupa teremtés“ lángoljon a szemekben ... TOLVAJ BERTALAN (7)íke.tt& a pádéit istermetű, vékonycsontú öregasszony ül a parkban egy pádon. A makacskodó tavasz leönti egy kis napfénnyel és egy játékoskedvű fekete rigó a pad szélére röppen. Az öregasszony mellg.it miianyag bevásárló táska fekszik. Öt kiló krumpli, két üveg befőtt, két kiló liszt... az egész nem több tíz kilónál. Elfáradt, a szüle, leült pihenni, mert kicsi is, vékony is, és olyan furcsa az emberi természet, hogy még tíz kilónyi súly is nehéz annak, akit hatvannyolc esztendő terhe haflit a föld-felé. Már másodszor lett „városi lakos”. Először — valamikor régen, negyvenöt évvel ezelőtt itt szolgált Petreséknél. Nehéz élet volt az. Cipekednie kellett, dolgozni, futni, rohanni kora hajnaltól késő estig. Most meg egy évvel ezelőtt költözött ide a kis dunatáji faluból a lányához. Amikor a lányára gondol, rámosolyog a feketerigórg, mert átforrósodik szíve a . boldogságtól. Orvos lett a lányból. Tanult ember, jó feleség, boldog anya és milyen szép lakásban lakik... Es ezért is jött ő ide, mert nagy a lakás, meg a hétesztendős kisfiú is élénk ... nem bírja azt egy asszony egyedül. — Nem lesz sok dolga édesanyám — mondogatta a lánya — nagyon rendes asszony jár be hozóm takarítani. Csak Imruskára kell vigyázni, hogy tanuljon — és hát — magának is jobb lesz a városban ... A kicsi, törékeny öregasszony megsimogatja a a térdét. Az utóbbi hetekben alig tud aludni, úgy fájnak a lábai. Már arra gondolt, hogy szól a lányának, de olyan elfoglalt az a szegény teremtés ... Az is igaz,.Jiogy nincs sok dolga. Legfeljebb — amíg Irnruska iskolában van, egyet s mást bevásá rol. A lánya minden reg gél felírja mit kell hozni. Vagy — vasárnap, — ebéd után elmosogatni. Pedig a lánya tiltakozik: — Hagyja csak édesanyám, holnap délután itthon leszek, akkor majd én elmosom! Dehogy hagyja ö másnapig a piszkos edényt! A lánya lefekszik, a veje is, hiszen jó is, kell is egy kis vasárnapi szendergés ... ő meg elmosogat. Néha vendégek jönnek, feketéznek. Hát — éjjel tizenegy órakor csak nem hagyja az lányát feketés csészéket mosogatni, hiszen korán kelő, dolgozó asszony. Amikor szép idő van, Imruskával sétál és játszik a parkban. Persze néha elszalad a gyerek, ő meg félti, és akkor bizony sza-y ladnia kell neki- is a fájós lábával. A feketerigó megriad a kis öregasszonytól, aki összefogja a táska két szárát és feláll. Sietve lépked, mert még Szeretne néhány zoknit is stoppolni. Imruskának a fehér kötött kabátkája valahogy kimaradt a mosásból, hát délig még azt is kimossa. Estére meg palacsintát süt, mert a lánya tegnap felsóhajt ott: — jaj milyen finom palacsintát sütött egyszer édesanyám, amikor otthon voltam. Kistermetű, vékony -csonté öregasszony siet az utcán. Karját láthatóan húzza a bevásárló táska, pedig nem nehéz, öt kiló liszt, miegymás — az egész nem több tíz kilónál. fy
