A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-05-06 / 18. szám

A szép szó nyomán Kulturális életünk változatosabbá, von­zóbbá, színesebbé tétele, a szép szó ter­jesztése, a környék irodalmi érdeklődé­sének növelése s a helyes irodalmi ízlés és közvélemény kialakítása érdekében március végén irodalmi színpadot hoztunk létre Királyhelmecen, amely egyidejűleg az irodalmi kör szerepét is betölti. A Ti­sza, Bodrog és Latorca mente irodalom­barátai, könyvrajongói, orvosok, pedagógu­sok. szövetkezeti tagok és kiváló előadók, versmondók tömörülnek benne mintegy harmincán. Milyen célkitűzésekkel indulunk? Szeretnénk aktív irodalmi életet kiala­kítani a körön belül. Számítunk egymás írásainak megvitatására, hogy a tollfor­gató emberek ezáltal is serkentsék egy­mást az írásra, s növekedjék bennük a leírt szóért érzett felelősség. Rendszere­sen publikálni akarjuk a járás kulturális eseményeit. Ezenkívül célul tűztük ki, hogy folytonosan tájékoztatni fogjuk egy­mást a hazai és külföldi irodalom helyze­téről, a világirodalom legújabb alkotásai­ról. Rendszeres nyelvműveléssel is kívá­nunk foglalkozni. Felkutatjuk és feldol­gozzuk a környék haladó, forradalmi ha­gyományait. Célkitűzéseink közé tartozik továbbá szerzői estek, könyvismertetések, könyvviták szervezése, az irodalmi szín­pad műsorának összeállítása, anyagának kiválasztása, általában az irodalmi ren­dezvények irányítása. Mindezt azért tesszük, hogy az eddig szórványosan és ösztönszerűen szervezett Irodalmi vállalkozásokat helyes mederbe tereljük, időszerű eszmei mondanivalóval töltsük ki, s hogy a próza és a vers elő­adását magasabb szintre emeljük, ezáltal mélyebb, maradandóbb élményt nyújtsunk a hallgatóknak. A kör legközelebbi összejövetelein meg­vitatjuk például Veres János Tüzek és virágok című új verskötetét, Cselényi László Keselylábú csikókorom, Szimonov Élők és holtak című legújabb regényét, Jaroslava Biankóvá Nylon Holdját, Egri Viktor Keserű égboltját. Tervben vannak ezenkívül a szlovákiai magyar íróknak az elmúlt hónapokban megjelent írásai: Sza­bó Béla: Napló 1956, Duba Gyula: Sze­mez a feleségem, Mács József: A kamasz, Gyurcsó István: Hegyeken-völgyeken, Or­­dódy Katalin: Nemzedékek stb. Összejö­veteleinkre — lehetőség szerint — meg­hívjuk majd az említett írókat is.­Az irodalmi színpad erre az évre a kö­vetkező bemutatókat, fellépéseket terve­zi Királyhelmec és Nagykapos környékén : Tavasz van újra, kedves címmel rövide­sen bemutatjuk a világirodalom legszebb szerelmes verseit, amelyek között ott sze­repel nemcsak Shakespeare vagy Juhász Gyula, hanem Sládkovic csodaszép Manná­ja és Szimonov Várj reám című verse is Májusban Békét a világnak címmel a vi-14 " lágirodalom legkiválóbb békeharcos írá­sait mutatjuk be. A szerzők között olyan nevek szerepelnek, mint Brecht, Mftacko, Fábry Zoltán, Erenburg stb. Az Adyról és Hviezdoslavról szóló össze­állításunkat ez a maitó fogja össze: Egy erős akarat. A nyár folyamán Nevess velünk címmel a világirodalom humoros szatirikus írá­sait, derűs életképeit mutatjuk be zenei összekötővel. A szlovákiai magyar* írókat többek között Mács József és Duba Gyula fogja képviselni. Irodalmi színpadunk legkiemelkedőbb, egyben ünnepi számának szánjuk a Hiszek az emberben összeállítást, amelyet a CSKP XII. kongresszusának előestéjén akarunk bemutatni. A műsoron ez a magasztos eszme vonul majd végig, amelyet az SZKP programjában így fogalmaztak meg: „Hu­mánus kapcsolatok és kölcsönös megbe­csülés az emberek között: az ember em­bernek barátja, elvtársa és testvére.“ Azt hiszem, e tervek valóra váltása so­rán a Bodrogköz is erő'eliesebben bekap­csolódik az ország szeUemi életébe, Bár eddig sem henyéitünK, hiszen Királyhelme­cen, Nagykaposon, Perbenyiken. Sztnyér­­ben, Radon, Leleszen. PőLyánban. Bodrog­­szerdahelyen már eddig is voltak irodal­mi vagy szerzői estek Találkozott már ezen a vidéken olvasóival Egri Viktor és Szabó Béla, Szőke József és Mács lőzsef, Bábi Tibor és Gyurcsó István. Rácz Olivér és Lovicsek Béla. lár' már itt furczel La­jos és Dobos László. A „nyolcak“ közül Királyhelmecen és Perbenyikben egyszer­re heten voltak: Cselényi László, Fecsó Pál, Gyüre Lajos, Kulcsár Tibor, Nagy La­jos, Petrik József és Tőzsér Árpád. Mindez azonban egységes elgondolás és irányítás nélkül inkább egyéni kezdeményezésre történt. A jövőben az irodalmi kör célsze­rű munkájával éppen ezen akarunk segí­teni. Tesszük ezt abban a tudatban, hogy a szép szó nyomán — Ady szavaival élve — „tűz, vér, láz, újság, boldog változás, csu­pa teremtés“ lángoljon a szemekben ... TOLVAJ BERTALAN (7)íke.tt& a pádéit istermetű, vékonycson­­tú öregasszony ül a parkban egy pádon. A ma­­kacskodó tavasz leönti egy kis napfénnyel és egy já­­tékoskedvű fekete rigó a pad szélére röppen. Az öregasszony mellg.it miianyag bevásárló táska fekszik. Öt kiló krumpli, két üveg befőtt, két kiló liszt... az egész nem több tíz kilónál. Elfáradt, a szü­le, leült pihenni, mert ki­csi is, vékony is, és olyan furcsa az emberi termé­szet, hogy még tíz kilónyi súly is nehéz annak, akit hatvannyolc esztendő ter­he haflit a föld-felé. Már másodszor lett „vá­rosi lakos”. Először — va­lamikor régen, negyvenöt évvel ezelőtt itt szolgált Petreséknél. Nehéz élet volt az. Cipekednie kellett, dolgozni, futni, rohanni kora hajnaltól késő estig. Most meg egy évvel ez­előtt költözött ide a kis dunatáji faluból a lányá­hoz. Amikor a lányára gon­dol, rámosolyog a fekete­­rigórg, mert átforrósodik szíve a . boldogságtól. Or­vos lett a lányból. Tanult ember, jó feleség, boldog anya és milyen szép la­kásban lakik... Es ezért is jött ő ide, mert nagy a lakás, meg a héteszten­dős kisfiú is élénk ... nem bírja azt egy asszony egyedül. — Nem lesz sok dolga édesanyám — mondogatta a lánya — nagyon rendes asszony jár be hozóm ta­karítani. Csak Imruskára kell vigyázni, hogy tanul­jon — és hát — magának is jobb lesz a városban ... A kicsi, törékeny öreg­asszony megsimogatja a a térdét. Az utóbbi hetek­ben alig tud aludni, úgy fájnak a lábai. Már arra gondolt, hogy szól a lányá­nak, de olyan elfoglalt az a szegény teremtés ... Az is igaz,.Jiogy nincs sok dolga. Legfeljebb — amíg Irnruska iskolában van, egyet s mást bevásá rol. A lánya minden reg gél felírja mit kell hozni. Vagy — vasárnap, — ebéd után elmosogatni. Pedig a lánya tiltakozik: — Hagyja csak édes­anyám, holnap délután itt­hon leszek, akkor majd én elmosom! Dehogy hagyja ö másna­pig a piszkos edényt! A lánya lefekszik, a veje is, hiszen jó is, kell is egy kis vasárnapi szendergés ... ő meg elmosogat. Néha vendégek jönnek, feketéz­­nek. Hát — éjjel tizenegy órakor csak nem hagyja az lányát feketés csészéket mosogatni, hiszen korán kelő, dolgozó asszony. Amikor szép idő van, Imruskával sétál és játszik a parkban. Persze néha el­szalad a gyerek, ő meg félti, és akkor bizony sza-y ladnia kell neki- is a fá­jós lábával. A feketerigó megriad a kis öregasszonytól, aki összefogja a táska két szárát és feláll. Sietve lépked, mert még Szeretne néhány zoknit is stoppolni. Imruskának a fehér kötött kabátkája valahogy kima­radt a mosásból, hát délig még azt is kimossa. Esté­re meg palacsintát süt, mert a lánya tegnap fel­­sóhajt ott: — jaj milyen finom pa­lacsintát sütött egyszer édesanyám, amikor otthon voltam. Kistermetű, vékony -cson­té öregasszony siet az ut­cán. Karját láthatóan húz­za a bevásárló táska, pe­dig nem nehéz, öt kiló liszt, miegymás — az egész nem több tíz kiló­nál. fy

Next

/
Thumbnails
Contents