A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-04-29 / 17. szám
* mod ín viking-hajé vitorlával treníroz a nag) útra New York ktkfittíjéhen A vikingek kalandos úIáiról szóit le gendák ma Is mindennapi beszéd tárgyai Norvégiában — különösen sokat csevegnek a vállalkozó szellemű vikingekről, akiknek élén Lelj Erikson az ezredfordulón eljutott Amerikába, Vinlandba —, amióta néhány bátor norvég hajós egy viking bárkán fítszelte az Atlanti-Óceánt. Ez 1958-ban történt. A tizenkét tonnás hajót a vikingek Óst bárkáinak mintájára készítették el Kirk Douglas „Vikingek" című filmjéhez. 1958-ban azonban, az amerikai filmszínész norvégtól látogatásakor kijelentette: ,/tincsének többé vikingek Norvégiában." S megígérte, hogy ötezer dollárt fizet, ha ugyanazon észtén dó júniusának 25. napjáig a modern fmert minden eshetőséggel számolva ezt a vitorlást egy 55 lóerős motorral és egy rádió adó-vevő készülékkel is felszerelték) viking-hajó behajóztk New York kikötőjébe, tehát a régi VInland partjához... A norvégtat Bergenböl Indul el hét vállalkozó szellemű norvég hajós a vitorlással, hogy bebizonyítsák: a régi viking-A „Vikingek“ című Mimhez készült hajó fa rágott la elérésié és egyik bájos utasa szellem még nem halt ki nemzetükből, bármit is mondott az a nagyhangú amerikai. .. Bs a teljes korhűséggel megépített bárkával sikerült átkelniük az óceánon, New Yorkban pedig nagy parádéval fogadták őket. Ezzel a viking hajóval Indult most világ körüli útra bátor fiatalok csoportja Peter' Nelson egyetemista „parancsnoksága" alatt. Erről számolnak be képeink. Tervükben szerepel Grönland, Dánia, Dél Amerika és Afrika felkeresése Is. Reméljük, nem kerülnek nagy tengeri viharoa... A modern vikingek d uefcéz evoxOiap.itok mellett A moszkvai jégrevű több hónapos, sikerekben gazdog külföldi vendégszereplés után Visszaérkezett a szovjet fővárosba. Egytk legnagyobb sikerüket az NDK ismert vásárvárosában, Lipcsében aratták. A hálás lipcsei közönség reméli, hogy csakhamar újból viszontláthatja a kiváló szovjet jégművészeket. A hajú utasai az óceán vizében hütik az útravalá dán carlsbergi sért Oltás égési sebek ellen A vérátOmlesxtéssel foglalkozó tudósok nemrég tartották VI. nemsetküzi kongresszusukat az Egyesüli Alantokban. NyikolaJ Fjodorov szovjet tudós e kongresszuson beszámolt munkáiról. Beszámolója általános csodálkozást keltett a szaktudósok körében. Küzlsmert dolog, hogy sólyos ógóz után a betegnél rövidesen olyan válzágoz állapot ép fel, hogy a* orvostudomány gyakorlatilag képtelen segíteni a betegen. Szovjet tudósok kísérletei arra a következtetésre vezettek, hogy égés alkalmával a vérben és a szövetekben Idegen fehérjék képződnek, amelyeknek mérgezd hatásuk van, s a szervezet erre ellenmérgek képzésével válaszol. Eigyszer « vérátömlesztést intézetbe egy fiatalembert szállítottak, aki egy tűzesetnél súlyos égési sebeket szenvedett. Testének háromnegyed részét égési sebek borították. Nem volt remény a megmentésére. Ekkor á szokásos vérátömlesztés helyett szérumot oltottak a betegbe: a szérumot olyan ember váréból kászitatték, aki szintén égési sebeket szenvedett. Az eredmény azonnal megmutatkozott: a betag állapota rohamosan Javult. A továbbiak sorén a szérnm még szia esetben ugyanilyen meglopó hatással járt. A képen látható «asszonynak harmad és negyedfokú égési sebek borították a fél testét. S ez asezony ma egészségéé.
