A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-04-22 / 16. szám
Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk A liúsvét története Ai Isten haláláról é* feltámadásáról szóló mítosz (hi trage) nem csupán a keresztény hásvóti finnepek alapját (képezi, megtaláljuk nyomát az ókori népek vallásaival kapcsolatos más finnepekben Is, amelyeknek gyökerei mélyen visszanyúlnak az emberiség múltjába. Az iaz ünnep tebát —, amelyet a keresztény vallások ez evangélisták feljegyzéseire hivatkozva, a legendabeli Krisztus vértanúhalálával és megváltó müvével szoktak Összefüggésbe hozni —, távolról sem kizárólagosan keresztény fiunep. , Az fist vallások legrégibb vonásainak egyike az az elképzelés, hogy a törzs (Ülnöke rendkívüli erővel bír, akinek teste — he a tűidbe Jut — gazdag termést ás bőséges táplálékot biztosit az egész törzs száméra. Ezért a törzsek bizonyos ldö elteltével megölték főnökeiket, hogy azok erejét — mielőtt fogyatkozni kezdene — átmentsék a termőföldbe. A föld termésében azután .volt uralkodójuk testét vólték enni, miáltal az elhalt fónök ás a törzs tagjai között mágikus kapcsolat Jött létre. Később, a társadalmi osztályok kialakulása folyamán, a tőrzsfftnökök rituális meggyilkolásának hagyománya fokozatosan vesztett szigorából. A főnököt néha egyi halálraítélt bűnöző helyettesítette, akit klvégsése előtt elbalmoztak a (önöknek kijáró legmagasabb tisztelet jeleivel, más esőtekben a halálbakfildést a főnök megvesszőzóse Jelképezte. Így segített a vallás a (önök hatalmának szentesítésében, tőle téve függővé a törzs sorsás ás Jólétét. A holt (önök lelke Áldozatokat követelt, s ezek gyakran emberáldozat tormáját öltötték. Már ez őkorban találkozunk az Isten csodálatos születésébe, halálába és feltámadásába vetett hit csiráival. Ez a hit a növények elmúlásáról és megújhodásáról alkotott elképzelésekből fejlődött ki. Az első ilyen kultuszok alapja a gabonaszem istenftése volt. A gabonaszem táplálja és élteti az embereket; ha a földbe Jut, elpusztul, de csakhamar új élet sarjad belőle — a növény — és bekövetkezik a „feltámadás". Indiában már időszámításunk előtt 600 évvel imádták Bnddhát, ellenek halálakor elsötétült a nap és rengett a föld. Buddha szintén feltámadt halottaiból és a mennybe szállt. Láthatjuk, mennyi hasonló vonást mutat a meghaló és feltámadó istenekbe vetett sokféle hit. Az egész keresztény húsvéti történet tebát nem más, mint a kereszténység keletkezése előtt már évezredekkel korábban ismert különféle kultuszok és szertartások lényegesebb mozzanatainak összessége. Az a körülmény is, hogy húsvét ünnepét tavasszal tartják, a keresztény egyháznak a pogány szokásokhoz valú alkalmazkodását bizonyltja. (A Természet és Társadalom nyomán) Jó étvágyat! Sonkás burgonyafelfújt: 75 dkg hámozott burgonyát sós vízben megfőzünk, szitán áttörünk, azután 10 dkg vajat, 4 tojássárgáját, 15 dkg vagdalt sonkát és 5 dkg füstölt szalonnát, végül a 4 tojás kemény habját keverjük hozzá. Jól kikent, kllisztezett formában gőzben kifőzzük (kb. 1 óráig). ZeúrsUtemány (Yo-yo): 4 tojás fehérjét habbá verünk, adunk hozzá 21 dkg porcukrot, 14 dkg őrölt diót és 1 evőkanál finom, morzsát. Megkent és kllisztezett pléhre lapos halmokat rakunk, és közepes tűznél megsütjük. Ha megsült, kettőt-kettőt összeragasztva a kővetkező töltelékkel töltjük: 10 dkg vaj, 10 dkg porcukor, 2 tojássárgája habosra keverve s hozzáadunk még 10 dkg puhított csokoládét. Gyermeksarok HÚSVÉTI TOJÁS Nyuszimama sürög-Jorog, sok a dolga, rengeteg, Így szól három kisfiához: „Tyükanyóhoz menjetek. Kérdjétek meg, tesz-e tojás ezerszámra eladó, Közeledik már a húsvét, s még nincs festeni való." Tyúkanyó vígan felelt: ,J<ot~kat-kot-kot kotkodács, Mit itt láttok, csak vigyétek, eladó mind a tojás." Kezdődött a lázas munka, földön folyott a festék, Piros, sárga, kék, zöld lébe'beletették s keverték. Ráplngáltak szép virágot, van ott masnls, himes is, Hogyha elmégy locsolkodnl, piros tojást kapsz te isi
