A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-04-22 / 16. szám

akadt olyan vezetőség, amely a beszámolót ne készítette volna elő. De mégis csak akadt: Tonkhóza, Császta, Ögyalla és Párkány. Az évzáró közgyűlések boncolgatásával a város vagy község gazdasági feladatai teljesítésének elősegítéséből indultak ki. Jó munkájukért dicséretet érdemelnek a komáromi, kassai, tőketerebesi, nyitrai, rozsnyói, rimaszombati járási vezetőségek, titkárságok.

A lévai, galántai és az érsekújvári járások gyengén készültek fel az évzárókra. A losonci járásban a haraszti, dacsókeszi, mulyadi, miksi és sörégi helyi szervezetek csak a járási konferencia után tartották meg az évzáró közgyűlést. Az újvári járásban Nagylót és Bárt községekben mind a mai napig nem tartották meg a Csemadok évzáró közgyűlését. Léván később ismerték fel az aktivista hálózat jelentőségét.

Az évzáró közgyűlések jő előkészítése szempontjából példaként állítjuk az öszszes helyi szervezetünk elé Szilicét, Gyürkét, Vigtelkét, Borzovát, Rudnát, Pozsonypüspökit, Szögyént, Bátorkeszit, Perbetét, Jánokot, Deméndet, Zselizt, Farnadot, Harmacot, Nagytárkányt, Szelmencet, Szepsit, Tornát, Hanvát, Ekecset, Nyárasdot, Padányt, Szapot, Sárosfát, Lédé cet, Berencset, Egerszeget, Felsőszél», J,ukanyényét és Nagymagyart.

Járási méretben a Csemadok legfőbb fóruma a járási konferencia, örömmel állapíthatjuk meg, hogy járási konferenciáink évről évre jobbak. Az ez éviekkel mind szervezési, mind tartalmi szempontból meg lehetünk elégedve. A konferenciákon elhangzott felszólalások a Csemadok tagságának politikai öntudatáról, ideológiai fejlődéséről, valamint járási bizottságaink jó szervezőképességéről tesznek bizonyságot. A járási konferenciákra helyi szervezeteink összesen 1381 tagot delegáltak, ebből 1312, vagyis 95 százalék jelent meg. A vitában 235-en szólaltak fel. járási konferenciáink, ez évben először, minden járásban kétnaposak voltak. A múlt évektől eltérően csak kevesen bírálták a járási vezetőségek munkáját, inkább a központi titkárságot, illetve a Központi Bizottságot érte a kritika, hogy keveset látogatják a falusi helyi szervezeteinket. Kifogásolták, hogy a tanítóság, de főleg a rajtuk kívül álló új értelmiség nem kapcsolódik be kellőképpen a Csemadok munkájába. Sok helyen — főleg a tanítók — azzal érvelnek, hogy a felsőbb iskolai szervek nem nézik jó szemmel, ha a tanító a Csemadokban dolgozik. Azt hiszem, hogy amit a Csemadok küldetéséről előzőleg már elmondottunk, feleslegessé teszi, hogy ezt a kérdést bővebben boncolgassuk és cáfoljuk.

Az évzáró közgyűlések és a járási konferenciák sikere annak köszönhető, hogy szervezetünkben egyre több odaadó, áldozatkész vezetőségi tag és aktivista dolgozik. Erről a helyről mondunk köszönetét Kender János, Cziria Sándor, Száraz László, Hoffer Lajos, Simkó Gyula, Köblös János, Tolvaj Bertalan, Szabó László, Sinka Gyula, Ferenc Dezső, Gacsó István, Kossányi István, Zakál Zsigmond, Gyurcsik József, Jakubec Vince, Karsai Gáspár, Szigeti Sándor, Pintér Ferenc, Klajnyik Ferenc, Dömötör Géza, Korcsog Erzsébet, Máté Jolán, Kurucz Nándorné, Kosa Margit, Lukács Ferencné, Durda János, Füry János, Zabrenszky Imre, Győry Ferenc, Chovancsek Sándor, Huszty Béla, Nagy Olivér, Légárt Ferenc elvtársaknak s a hozzájuk hasonló sok száz lelkes Csemadok vezetőségi tagnak és astivistának az elmúlt évben kifejtett jó munkájukért.

Bővítsük ki az aktivisták hálózatát

Sok hasonló elvtársra van szükségünk. Világosan kell látnunk, hogy hazánkban folyamatban van a szocialista államiság társadalmi önigazgatássá való fejlődése. Munkánkat csak akkor tudjuk jól elvégezni, eredményeket csak akkor érhetünk el, ha egyre több lesz a társadalmi munka alapján dolgozó bizottsági tagunk, aktivistánk, önkéntes szervezőnk. Ez a személyi kapcsolatok elmélyítésének az egyedüli helyes és lehetséges útja. Hibát követnénk el, ha nem mondénén1: meg őszintén, hogy akadnak még hibák e téren. Több olyan vezetőségi tagunk van mind központi, mind járási viszonylatban, akik csak a hivatásos funkcionáriusok által készített beszámolóból nyernek tájékozást a Csemadok munkájáról. Akadnak olyan bizottsági tagjaink is, akik a funkciót elvállalják, de nem tartják kötelességüknek, hogy aktív közreműködéssel segítsék a feladatok megoldását. Ezért gyakran előfordul, hogy Központi Bizottságunk nem képviselteti magát a járási vezetőség ülésein, hogy helyi szervezeteink a legtöbb esetben

22

sál technikai főiskolára mindössze 12-én jelentkeztek eddig, pedig a múlt évben 34 magyar nemzetiségű diák jelentkezett s mind fel is vették. A nyitrai mezőgazdasági főiskolára csak 82-en jelentkeztek, holott sokkal többet várnak.

Elvtársak, ezeket a számokat meg lehetne és meg is kellene kétszerezni.

A tanulás fontossága nemcsak a fiatalságnál, hanem a termelésben résztvevőknél is fennáll. Dolgozóink ezrei kapcsolódnak be a pártoktatásí év keretében a rendszeres tanulásba, szövetkezeti tagjaink tízezrei látogatják a mezőgazdasági esti Iskolákat, a bennlakásos egy- és kétéves szakiskolákat. Politikai, tudományos és kulturális témájú előadások ezreit tartja a Csemadok, a CSISZ, a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társulat és a szakszervezetek.

,Népi egyetemek, akadémiák és tanfolyamok

A népművelési munka legfejlettebb és legmagasabb formája a népi egyetemek és akadémiák szervezése. Központi Bizottságunk 1961. április 14—15-i ülésén — vagyis pontosan egy évvel ezelőtt — fogadott el határozatot ezeknek megszervezésére. Az azóta elért eredményekkel távolról sem lehetünk megelégedve.

Tudjuk, a népi akadémiák megszervezése nem könnyű feladat. Ám, hogy megvalósíthatók, azt igazolja a királyhelmeci, az érsekújvári és a nagymegyeri példa.

Királyhelmecen a népi akadémiának 28 hallgatója van. Az akadémia hallgatói minden hónapban összejönnek. Számukra a járás legjobb előadói tartanak előadásokat. Az előadássorozat felöleli a gyermek születésétől kezdve egészen a munkába való bekapcsolódásáig az összes fontosabb nevelési kérdéseket. Az akadémia hallgatóinak könyvecskéjük van, melybe minden alkalommal bejegyzik az előadáson való részvételt. Hasonló ehhez a megyeri is.

Az érsekújvári helyi szervezetünk a Tudományos és Politikai Ismereteket Terjesztő Társulattal és a tizenkétéves iskola tanítói karával közösen szervezett akadémiát. Említsünk meg az előadáson szereplő témákból néhányat: „A házasság és a család kérdései társadalmunkban”, „Berlin és a német kérdés rendezése”, „Az atom szerepe a tudományban”, „A csehszlovákiai magyar irodalom fejlődése és mai helyzete”, „A harmadik ötéves terv nemzetgazdasági jelentősége”, „A cigánykérdés”.

Az újvári népi akadémián az előadások után filmet vetítenek vagy az előadási témának megfelelő kulturális műsort adnak.

E példa nyomán mindazok a falvak és városok elindulhatnának, ahol kilenc-, illetve tizenkétéves iskola működik.

VII. országos közgyűlésünk határozata feladatul adta, a szlovák nyelvtanfolyamok szervezését is.

Azt tartja egy régi közmondás: ahány nyelv — annyi ember. A szlovák nyelv elsajátítása nyereség minden csehszlovákiai magyar dolgozó részére. Nem kényszerről van itt sző. Pártunk a kétnyelvűség alapelvét tartja helyesnek a hivatalos érintkezésben, s ezt több határozatában egyértelműen le is szegezi. A marxizmus nem ismer „felsőbbrendő nyelvet”, „hivatalos nyelvet”, vagy ..államnyelvet”. Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja programjából tartott előadói beszédében ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: „A párt továbbra is biztosítja a Szovjetunióban élő népek nyelvének szabad fejlődését, nem tűri meg egyik vagy másik nyelv használatának semmilyen korlátozását, kiváltságát, vagy kényszerítését.” Pártunk álláspontja is ugyanez, és mi, kommunisták is ezt valljuk. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy fontosnak tartjuk, különösen az ifjúság részére, a szlovák nyelv elsajátítását. A közelmúltban sokat foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, s megállapíthatjuk, hogy nem is eredménytelenül, mert különösen az iskolákban hatalmas javulást értünk el e téren.

Helyi szervezeteink az elmúlt két év alatt 6846 hallgató részvételével 382 szlovák nyelvtanfolyamot szerveztek. E téren a legszebb eredményt a lévai járásban érték el, mivel itt 75 tanfolyam működött 1149 hallgatóval.

Eredményük alapja a járási nemzeti bizottság iskola és kulturügyi szakosztá.11