A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-14 / 2. szám

KERESZTREJTVE N Y

Diély Márnádon Kandó

Guinea legnagyobb élű költőjének „A Függetlenség énekei“ című verséből idézünk a vízszintes 1., 51. és a függőleges 8., 17., 21. számú sorokban. Beküldési határidő január 21. A helyes megfejtők közt öt könyvet sorsolunk ki.

VÍZSZINTES: 1. Idézetünk

első része, a nyíl irányában folytatva (zárt betűk: n, n, e, a, 1, d). 13 Termést takarít be.

14. Kellemetlen rovar. 15. Könyörgés. 16. Nándor Rezső

18. Fűtő betűi (keverve. 20. Bíróságnál bizonyos tényekről tesz bizonyságot. 21. Melegség.

22. Bátor igéje. 24. Folyó Kelet-Szibériában. 26. .. .Gurion, Izrael miniszterelnöke. 27. Fogház Budapesten. 29. Idős.

31. Sándor Gábor. 32. Igovonó.

34. Vissza: állóvíz. 35. Betűpótlással testrész. 36. B. Y. L. 38. Lom Ikerszava. 39. Menyaszszony. 41. Cél peremei. 43. Átkarol. 45. Nem valódi. 46. Növény névelővel. 47. A sérülés. 49. L. G. E. 50. A máj váladéka (ékezethiba]. 51. Idézetünk ötödik része, a nyíl irányában folytatva. 52. A csehszlovák repülőgépek ismertető jele. 53. Közlekedési vonal. 55. Asszony névelővel.

57. Ékezettel keresztül. 58. Rét betűi. 59. Szálas anyagból fonalat készít. 61. Tolforgató (y-i). 62. Egal betűi felcserélve. 64. Sas Sándor. 65. Török név. 67. Vizsz. 46. 68. Diadalt

arat. 69. Mázol. 71. Utó ellentéte. 72. Bánat. 73. Rege kezdete. 74. Y. L. 76. Völgy németül. , 78. Sírfelirat. 80. Olasz névelő. 81. Áloe bfetűi. 83. Egon magánhangzói. 85. Tied németül. 86. Hóléc.

FÜGGÖLECES: 1. Kettőzve tó Ethiópiában. 2. Férfinév. 3. végtag. 4. Ver. 5. Károly Lajos. 6. Z. É. Ö. 7. Fúga betűi.

8. Idézetünk harmadik része.

9. Ha ugyan szlovákul 10. Ankét vége. 11. A fogoly. 12. Férfinév. 17. Idézetünk negyedik része. 19. Ás. 21. Idézetünk második része, a nyíl irányában folytatva (zárt betűk: u, m, 1, ü, h, o). 22. ... Ce Tung, a Kínai Kom. Párt K. B. elnöke. 23. Rák szélei. 25. R E. B.

28. Gyümölcs népiesen. 30. Győz hiányosan. 33. Olaj angolul. 37. Háromszor ötven római számokkal. 40. Rag. 42. Talál. 44. Én latinul. 46. Szülő. 47. .. .man, kozák vezér.

48. Hegy németül. 54. Idegen férfinév. 56. Dán váltópénz. 60. Rag. 63. Francia névelő. 64. Ital. 66. Kerti növény. 67. A folyadék. 70. Függ. 1. 75. Len szlovákul. 77. Ipari növény. 79.

T. E. Z. 82. Fel ellentéte. 84. vízsz. 52. 86. Sándor Tamás.

Az előző rejtvény megfejtése: Valahol épül már a dolgozók, hona, vörös szikrák röpülnek millió üllőről, hová mázsásán hull a kalapács.

A múlt évi 52. számú rejtvény megfejtői közül könyvjutalomban részesültek: Harsányi Marika, Pöstyén; jakusik Lajos, Vágújhely; Juhász Sándor, Debrőd; Kalapos József, Lelesz; Nagy Imre, Gúta; Osztrovszky Józsefné, Vágfarkasd.

............................- ................................. . .............................. .... .H!,'il!'

forrottságnak kellene következnie Cselényi lírájában ahhoz, hogy újszerű stíluskísérletei jelentős költői alkotásokká érjenek,

Kulcsár Tibor korszerű lírai kísérleteiben már nincs meg az a szertelenség és fegyelmezetlenség, ami Cselényit jellemzi. Az Oda a perchez és a Verebek c. költeményei (írod. Sz. 2. sz.) jó példák arra, hogyan változik a forma tartalommá a lírában. Köznapi szavakkal elmondva egyik költemény sem tartalmaz semmi rendkívülit, de Kulcsár megfogalmazásában verébcsiripelés is igazi, érdekes művészi témává válik. Kár, hogy rendkívül kevés versét olvashatjuk, mert ez a tény terméketlenség veszélyét rejti magában.

Utoljára hagytuk azokat, akiknek verseivel leggyakrabban találkozunk e két folyóirat hasábjain: Dénes Györgyöt, Zala Józsefet, Gyurcsó Istvánt, Veres Jánost, Fecső Pált. Dénes György egyéni érzelmeit kifejező lírájában kevés fejlődést találunk, általában önmagát ismételgeti. A lírai versben rendkívül fontos hangütést, a kezdő sorokat Dénes gyakran rigmusszerfien fogalmazza meg,- vagy teljesen elhibázza. Bölcselkedő kezdősorai általában primitívek (pl. a Telve vagy földdel, nappal c. költeményében). A költő című versben pedig egyesen banális a következő gondolattársítás: „Már megkövült sok emberöltő, de nem pusztult belé a költő." Kissé erőitett költeményei végén az égre, a csillagokra törés is. Ezzel szemben figyelemre méltót tud alkotni Dénes egy új témakörben, a szavalőpódiumra szánt politikai lira területén. A Dante pokla (írod. Sz. 1. sz.) és hasonló költeményei erősen emlékeztetnek Majakovszkijnak dobogóra szánt verseire.

Gyurcsó költészetének színvonala hasonlít Dénesére, azzal a különbséggel, hogy ő nem a gondolattársítást szokta elvéteni, hanem a ritmust. Felfokozott érzelmek és gondolatok nélkül nem jöhet létre 16 lírai vers, ezért marad hatástalan próza pl. Üzenet c. költeménye (Hét 27. sz.). Az Irodalmi Szemle 2. számában azonban egy jól sikerült kísérletével találkozunk: a Hétköznapok között c. napjainkról szóló riportverssel. Érdemes volna Gyurnsónak ezt az újszerű verses epikus műfajt ápolnia és továbbfejlesztenie.

Zala József és Fecsó Pál verseivel' külön nem foglalkozunk, mert eddigi költészetünkhöz mérten az idei verseik nem jelentenek lényegesebb változást, fejlődést. Míg Cselényinél felróttuk a szertelen kísérletezést, az ő lírájukban ellenkezőleg, bizonyos konzervativizmust, elszürkütést látunk. Tőlük eltérően, — ha nem is modernista eszközökkel, de költői képeinek és gondolatainak rendkívüli eredetiségével — megközelíti a lírai tökéletességet Zsélyi Nagy Lajos; pl. a Kórházi verssorok c. költeményében (írod. Sz. 4. sz.)

Veres János, és Csontos Vilmos újabb verseiben, régebbi költészetükkel összehasonlítva, mindenekelőtt az új élmény tartalom: a társadalmi, politikai mondanivaló fokozottabb előtérbe kerülése tűnik ki.

Míg azonban Csontos lírájában a politikus versek általában a kevésbé sikerültek közé tartoznak, Veres költészetében határozott fejlődést látunk ebben a témakörben is. Veres költői jelzői egyre színesebbekké, metaforái pedig gyakran balladás komorságúakká válnak; politikai tárgyú versei néha átmenetet jelentenek a lírából az epikus ballada felé (pL a Kongó című, Hét, 27. sz.).

Vázlatos és hézagos áttekintésünk végére érve meg kell állapítanunk, hogy a szlovákiai magyar líra múlt évi termésében nagy jelentőségű alkotások helyett inkább csak biztató és re-, ménytkeltő kísérletekről adhatunk számot. Kétségkívül ellent-’ mondás van líránkban a mennyiség és minőség között: meglehetősen sok a vers, de kevés az igazi költői alkotás. A költemények többségében bizonyos elszürkülés, konzervativizmus uralkodik, ezért a korszerű formával és tartalommal kísérletezők ma még szinte különcöknek tűnnek. Kritikus megjegyzéseink egyes érintett költők előtt azt a látszatot kelthetik, hogy néhol maximalista igénnyel léptünk fel vagy tévedtünk. Az erjesztő vita, az ellenvélemény azonban további fejliődéshez vezethet, s így az ügy, a csehszlovákiai magyar költészet csak nyerhet vele. A tárgyilagos bírálat kellemetlen, de hasznos szokott lenni.

15