A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-04-22 / 16. szám
A CSEMADOK Vili. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSÉNEK HATÁROZATA (Egyhangúlag elfogadva 1962. április 15-én) A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesillete V1U. országos közgyűlése abban az Időben jött össze, amikor a marxizmus-leninizmus világraszóló győzelmének időszakát éljük, világszerte rohamosan fejlődnek a béke és a haladás erői, amikor hazánk népe Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusára készül. A Csemadok VII. országos közgyűlése óta eltelt időszakban, tagságunk, szervezeteink és szerveink eredményes népnevelő és kulturális tömegmozgalmi munkával járultak hozzá a nemzetgazdasági feladatok teljesítéséhez, a csehszlovákiai magyar dolgozók politikai, szakmai és kulturális neveléséhez, hazánk dolgozói politikai, erkölcsi egységének megszilárdításához, a proletár internacionalizmus és a csehszlovák szocialista hazafiság elmélyítéséhez. A Csehszlovákia Magyar Dolgozók Kultúregyesillete Vili. országos közgyűlése, miután meghallgatta és megvitatta a Csemadok Központi Bizottságának beszámolóját, elhatározza, hogy: egyetért a Csemadok Központi Bizottsága irányvonalával és helyesli a beszámolóban foglalt következtetéseket és javaslatokat; teljes egészében jóváhagyja a módosított szervezeti szabályzatot; jóváhagyja az ellenőrző bizottság beszámolóját. I. A Csemadok VIII. országos közgyűlése tagságunk, szervezeteink és szerveink elé legfontosabb faladatul a fejlett szocialista társadalom felépítésének elősegítését tűzi. Közgyűléséünk fontosnak tartja, hogy a Csemadok kulturális-népnevélő és politikai tömegmunkájával, valamint a népművészeti mozgalom kibontakoztatásával elősegítse mezőgazdaságunk, főleg az EFSZ-ek fejlődését, és így továbbra* is hozzájáruljon a falu kulturált életének fejlődéséhez. A fejlett szocialista társadalom felépítésének egyik fontos alkotó része az emberek kommunista szellemben való nevelése. A kommunista nevelésnek, az egyén sokoldalú fejlődésének alapja az alkotó mtinka. A munka termelékenységének fokozását, az emberek életének örömtelibbé tételét tagságunk és a csehszlovákiai magyar dolgozók szocialista öntudatának és kultúráltságának fokozásával érhetjük el. A proletár internacionalizmusból fakadó szocialista hazafiság alapján ápoljuk és elmélyítjük a magyar nemzetiségű dolgozóknak a cseh és a szlovák néppel 26 kon 1259 személy vett részt. Ezek az iskolázások összesen 114 napot tettek ki, s költségeik, melyeket a Népművelési Intézet fedezett, 354 000 koronát jelentettek. Ezeket az iskolázásokat járási és helyi szervezeteink vezetői, az ének, zene,, tánc i és színjátszó csoportok rendezői, karmesterei, illetve vezetői részére tartottuk. V Az előadói munkát és az országos szemináriumokat a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társulattal közösen szervezzük. Az elmúlt évben — a legjobb előadók bevonásával — öt szemináriumot rendeztünk országos méretben. Ezek a következők voltak: A CSKP 40 éves harca’ Nyitrán, A Keletszlovákia Vasmű építésének jelentőségéről, Kassán, A Csallóköz vízgazdálkodásának jelentősége, Nyitrán, A nagy és összevont EFSZ-ek vezetésének ökonómiai problémáiról, Bratislavában, A szocialista hazafiságra, való nevelés a proletár nemzetköziség szellemében. > A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságával közösen vitatjuk és oldjuk meg a magyar nemzetiségű ifjúság kérdéseit. Csoportjaink aktívan kapcsolódnak be az ifjúsági alkotóversenyekbe, bizonyítja ezt az is, hogy jelenleg 255 csoportunk versenyez. Ki kell emelnünk e téren a rimaszombati járást, ahol 42 csoport nevezett be, de ugyanakkor meg kell kérdeznünk az újvári járás küldötteitől, hogyan élnek ők ezzej a lehetőséggel, mikor náluk csak 7 csoport nevezett be. A Csehszlovák Szovjet Baráti Szövetséggel megállapodtunk az együttműködés elmélyítése érdekében. Hasonló javulás tapasztalható járási bizottságainknál. A jó együttműködés érezteti pozitív hatását a dunaszerdahelyi és komáromi járásban, csakúgy, mint a lévaiban vagy a kassaiban. E téren meg nem értés mutatkozik bizonyos mértékben Érsekújváron, P.imaszomhatban és a tőketerebesi járásban. Helyi szervezeteink és az EFSZ vezetőségei egyaránt rájöttek, hogy közös célunk elérését csakis a közös munka segíti elő. A sok jó példa közül hadd emeljük ki Barsbaracskát, ahol a Csemadok-tagok a legjobb traktorosok és munkájukat a Csemadok vezetősége is rendszeresen értékeli, a szövetkezet pedig kulturális alapra előirányzott pénzéből 19 700,— koronáért vett hangszereket a helyi szervezet zenekarának; Borzovát, ahol Vil. országos közgyűlésünk óta 56 előadást tartottak különböző aktuális témákról, és csak az elmúlt évben négyszer annyi könyvet kölcsönöztek ki a helyi népkönyvtárból, mint amennyi a falu lakosainak lélekszáma. Biztosak vagyunk benne, hogy ez a jó nevelőmunka nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Borzován van a rozsnyót járás egyik legjobb EFSZ-e. Például hozhatjuk fel Csenkét a dunaszerdahelyi járásból, vagy Nyárasdot, Deáüit a galántai járásból, esetleg Abaújszinát a kassai, Egerszeget a nyitrai, Búcsot a komáromi, Kaposkelecsényt a terebesi, Alsótúrt, Kétyet a lévai, Nagybalogot a rimaszombati, Lyukanyényét a losonci, Peredet a galántai járásból. Ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy azok a járások és azok a helyi szervezetek, melyek megértették és érvényesítették VII. országos közgyűlésünknek az együttműködés megjavítására hozott határozatát, eredményeket értek el községük felvirágoztatásában csakúgy, mint tagjaink és a magyar dolgozók műveltségének fokozásában. De ugyanakkor világosan kell látnunk azt is, hogy a Csemadok népnevelő munkája csak közvetve segíti és segítheti elő falvaink felvirágoztatását, nemzetgazdaságunk fejlődését. Az új ember azonban nem az előadásokon és a népművészeti munkában születik meg. Az új ember kovácsolója a munka, az építő munkában való tevékeny résztvétel. Az új ember kovácsa az üzem, az egységes földművesszövetkezet, a munkahely. Persze, a kettő: a nevelés és a munka dialektikusán összefügg. A megváltozott termelési körülmények teremtik meg a jó talajt a nevelőmunka számára. A másik döntő feltétel az életszínvonal emelkedése. Évzáró közgyűléseinken és járási konferenciáinkon sok helyen vetették fel úgy a kérdést, hogy a magas életszínvonal, a kényelem, a minden házban meglevő rádió és az egyre szaporodó televízió fékezi, gátolja kulturális munkánkat. Elvtársak 1 Ezt a kérdést meg kell fordítanunk. Látnunk kell, hogy ennek pontosan a fordítottja az igaz. Mikor volt lehetősége a falusi, de akár a mi viszonyaink között a városi embernek is arra, hogy világhírű zenekarok, énekesek, színházak műsorát hallja vagy lássa. Ma a rá-7
