A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-04-22 / 16. szám
Amikor a hatalmas fehér ember, aki el akarta venni az aranyunkat, véres harc után a Jlvarók foglya lett, legnagyobb törzsíönök, Qulrruba így szólt hozzá : Itt az aranyadI — és a fehér ember szájába öntötte a felolvasztott fémet, amíg csak meg nem telt a hasa vele. A fehér ember tzantzaját azonban Qulrruba haláláig megőrizte. Ma Is ott fekszik a nagy főnök sírjában .. így szól az Oszt legenda az Indiánok győzelméről és a Rio Santiago partján fekvő Logronga városának elpusztításáról. 350 éve ennek. Még ma Is mesélik a jlvarók tábortüzeinél és kunyhóiban. És még ma sem merészkedik egyetlen mlsszlonérlus vagy fOldblrtokos az ország keleti részét borító sűrű Őserdőkbe. KI akarná mint tzantza valamelyik jlvaro harcos Oven fejezni be életét? A tzantza zsugorított fej. A jlvarók mesterei annak, hogyan lehet a levágott emberfajét bizonyos füvek füstjén közepes alma nagyságúra aszalni, anélkül, hogy az arcvonások megváltoznának. A fejvadászok hiedelme szerint megszerzik annak az embernek az erejét és okosságát, akinek fejét az OvükOn hordják. S a jivarok mérgezett nyíllal, késsel ás fegyverrel védelmezik területüket minden beetolakodóval szemben. Ellenállásuk annál elkesaredettebb, ha látják, milyen áldásokat hozott a civilizáció és a kereszténység az ország nyugati területein, a Slerréban éló testvéreik számára. Száz évvel azelőtt mondta Montalvo. „Ha valaki könyvet Írna az ecuadori Indiánokról, könnyeket csalna az egész világ szemébe.” A Slerréban lakó Indiánok hely zete nem sokat változott az utóbbi száz áv folyamán. Még ma Is huastpungók. Huaslpungo torzított alakja az Indián keszva (Indián) ás punco (ajtó) szavaknak; jelentése lndlén, aktnak a gazdája ajtaja slótt kell aludnia, hogy minden pillanatban szolgálatára lehessen. A nagybirtokostól — valamely kolostortól vagy haclenderótól — egy kis fOlddarabot kap, amelyen szalmakunyhót tákolhat Ossza a saját maga ás a felesége számára, s ahol agy kevés élelmiszert tar- melhet. Ezért hetenként legkevesebb négy napon át „de sol é sol” — napkeltétől napnyugtéig — a gazda fóldjét kell művelnie s állatait gondoznia. Felesége Is kénytelen a földeken dolgozni, a gazda háztartását ellátni ás szexuális szükségleteit kielégíteni. Minthogy az Indián csak a gazda Terület: 270 878 k<u> Lakosság: i 300 000 (UM) «0H Indián «• neastte, 10 H Mér (kreol), 10 H néger ás amiatt Főváros. Onlte, mintegy 275 000 lakes (10M) Legnagyobb város«: Guayaquil, mintegy Fontosabb kivitt!! cikkek kaó, rizs, kőolaj Megszokott kép Quito utcáin (yen sütik a banánt 1030 éta Ecuador fővárosa: Quito. 2830 m magasságban fekszik o Picblncha vulkán lábánál Fejva tóiok e's tocienéerók raktáréban vásárolhat élelmiszereket, állandóan el van adósodva, s ezárt nem változtathat helyet. így 61 mint jobbágy haláléig. Akkor aztán a fia váltja fel, akinek át kell vennie apja adósságait. Az indián földmunkást a munkavezető korbáccsal hajszolja, mint a gyarmati Időkben. A Sierra Indiánja nem tudja, hogy törvények vannak, amelyek biztosítják számára a nyolcórás munkanapot és s minimális munkabért. Átlagban egy-másfél sucrét kap naponta, ami 80—110 fillérnek falel meg. (Egy katonalónak — kormányrendelet értelmében — 3 sucre értékű takarmányt kell kapnia napontal] Egy kormánybizottság nemrég megvizsgálta az Andok völgyeiben éló Indiánok létfeltételeit: 1500 kalóriát fogyasztanak naponta; a „szükségesének minősített legkisebb kalórlamennylság körülbelül 3000. Az Indiánok 80— 60 százaléka analfabéta, és 1000 újszülött kOzül 350 nem éri meg az alsó életévet. Az Indiánok falának életében még nem volt cipó a lébán. Lehet hát csodálkozni, hogy az Andoktól keletre lakó jlvarók olyan vadul védekeznek a nyugati civilizáció áldásai ellen? Ecuador területe három Övezetre oszlik, amit nemzedékek és egész társadalmi rendszerek választanak el egymástól. Keleten, az őserdőkben a fejvadászok élnek barbár körülmények kOzött, nyugatra tőlük az Andok magasan fekvő (2—3000 m) medencéiben a meghódított Indiánok feudális huasipungó-rendszerben. Egészen nyugatra, e tengerparti övezetben az United Fruiit, az amerikai mammutkonszern az ür, amely leányvállalatával, a „Bananera Astral*’-lal mintegy ISO 000 hektáron gazdálkodik, 241 nagybirtokos család (a mezőgazdaságból élók 0,2 százaléka) 1,8 millió hektárt, vagyis a megművelt terület 25 százalékát tartja Itt a kezében. Itt, a partvidéken van a banéntarmelés központja (Ecuador a világ legnagyobb banán-exportőrje). A Santa Elana félszigeten és a Guayaqutll-Obőlban külföldi olajtársaságok vannak érdekelve. 500 millió sucrét keresnek az amerikai konszernek a banánon évente. 50 mllllő sucre hasznot hoz a kőolaj. De a parasztoknak, a részesbérlöknek ás a mezőgazdasági munkásoknak semmivel sincs Jobb soruk, mint az ország keleti területeit lakó Indiánoknak. Munde ]osá Marla Velasco Ibarra elnököt, aki hajlandónak mutatkozott támogatni az USA-tól követelt Kuba-ellenes politikát, elsöpörte a népharag. Arosemena alelnök vette át a helyét, aki földblrtokretormot, a gazdagok megadóztatását és Kuba-barét politikát lgárt a népnek. Ígéretét azonban nem tartotta meg. Kormánya •— reakciós katonai körök nyomására — az elmúlt napokban megszakította a diplomádat kapcsolatokat Kubával, Csehszlovákiával és Lengyelországgal. Arosemana kénytelen volt eltávolítani kormányából a baloldali minisztereket s helyüket a jobboldalt, ún. „nemzeti demokratikus arcvonal tagjaival töltötte be. Hiába, nem könnyű ez elnök dolga Ecuadorban. Arosemena 1830, a Spanyolországtól való függetlenség kivívása óta az 50. elnöke Ecuadornak, és csak tizenkét elődje töltette la hivatalt idejét. A többit megbuktatták. —«»— A ba nénit Ív ttel központja: Guayaquil kikötő
