A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-14 / 2. szám

Beköszöntött e tél. A hatvanöt éves éjjeliőr, Miskovlcs József, meleg kabátba burkolva járja körül a budmerlcel szövetkezet mezőgazdasági épületeit. Mit számit a hideg — gondolja magában volt már rosszabb is, mégis kibírtuk. Kár, hogy a barátja, Vidra Ferenc megbetegedett, 6 szintén éjjeliőr a szövetkezetben. Bizony, mindketten sokat tudnának mesélni arról, milyen volt a München előtti köztársaság.

Ha újbői húszéves lehetnék, megmutatnám a fiatalságnak, hogy kell becsülni a mai világot.

1925-ben megvalósult az első „földreform". Azonban a föld nagyobb része a nagybirtokosok tulajdonában maradt. Ez a földosztás nem sokat segített Budmerlcőn. A munkanélküliség egyre nőtt, s 1933-ban, amikor a faluban négyszázötven család élt, háromszáz munkanélkülit tartottak nyilván. Volt néhány üzlet, ahol petróleumtól a kenyérig mindent árultak, egy füstös kocsma, s a szövetkezet társalgási terme, ahol a műkedvelő csoport tengődött, s az elemi iskola egypár osztálya. Ez volt a társadalmi és kulturális élete felnőttnek s gyermeknek egyaránt. Például 1933-ban, amikor Los Angelesben tartották az olimpiai játékokat, az egész falu egy rádióból hallgatta a műsort. A hét kilométerre lévő Modorba jártak az emberek gyalog kapálni, mert autóbusz akkor még nem volt s a bicikli fényűzésszámba ment.

1927-ben Miskovlcs Józsefet sok más mezőgazdasági munkással együtt az ottani nagybirtokról elengedték. Nyakába vette a világot. Huszonnégy család vándorolt ki akkor Franciaországba és sokan az Egyesült Államokba. No, de elég is már a viszszaemlékezésekből.

Az Istálló felé megyünk, ahol éppen a teheneket etetik. A legnagyobb probléma, amit meg kell oldani, Biely Vräok egykori major kérdése. A major ugyan az ő határukban van, de

a szomszéd vlStukiak használják. Az átépítéshez a pénz is ef van készítve, de mégsem tudnak megegyezni. Pedig a budmericel szövetkezeteseknek Biely VrSok nagyon fontos tenne, segítségével ki tudnék véglegesen gyógyítani a marhaállományt. Az öreg s beteg tehenek tulajdonképpeni okozói annak, hogy a múlt évben a szövetkezet 40 000 liter tejjel maradt adós. Hasonlóképpen van a tyúkokkal is. A szövetkezeteseknek van szép tyúktojatójuk, istállójuk, de a felvásárló vállalat terményt raktároz benne. S ez az oka, hogy harmincötezer tojással kevesebb lett a tervezettnél.

1950-ben alakították meg a helybeli parasztok a szövetkezeiét. Kezdetben nehézségeik yoltak, de ennek ellenére évről évre nőttek a mezőgazdasági eredmények. Budmerice a szövetkezet megalakulása óta nagyon megváltozott. Az utolsó években minden kutat megcsináltak, jó utat építettek és helyi rádiót szereltettek fel. A falut ma már csaknem minden környező faluval, várossal autóbuszjárat köti össze. 1961-ben az állam modern iskolát épített a községnek. Van saját mozijuk, művelődési otthonuk, s számos más kulturális intézményük. A felszabadulás óta a helybeli lakosok száztizenöt családi házat építettek. A faluban ma 418 rádió és hetvenkét televízió-tulajdonos van. Ezenkívül Jó néhány motorkerékpár, személyautó, a kerékpárokat nem is számítva. Egészségügyi központjuk is van gyógyszertárral, fogorvossal, amiről a falu lakosai azelőtt nem is álmodhattak.

SZLUKA JÓZSEF

A szövetkezet vezetői

D upla hasznot htfjt a köbölkútiaknak az a nyolc hektárnyi terület, amelyen a farmot rendezték be. Az idén vagonszámra szállították el Innen a barackot. A gyümölcsöst használják ki baromfitenyészetre. 5000 tyúkot tenyésztenek itt. A fák, ha örülni tudnának, lenne nekik miért, mert a tyúkok milllúszámra falják fel a kártevő rovarokat.

Elsősorban a tojástermelés a cél. A farmot törzs-tenyeszetnek nyilvánították, ahonnan a tojást keltetőüzemekbe szállítják. Így a köbőlkútl tojás nem a piacra kerül, hanem a keltetőbe.

Kollárovlcs Éva, 18 éves a legtöbb tojáshozamot érte el

Köbölkúti lányok

Szűcs Ferenc, a tenyészet vezetője mér arra gondol, hogy január elején milyen intézkedéseket hozzanak a kikelt csibék gondozására.

Mert Január elején már elkezdődik a keltetés. A korán kikelt klscslbék azutan hamarabb fejlődnek, hiszen a hideg időszakot fütött helyiségben töltik, s amikor beköszönt a jő Idő, már fejlett csirkék nyüzsögnek a vlrágbaborult fák alatt.

Kollárovlcs Éva, Papp Júlia, Báblndell Klára, Béres júlla, Kovács Zsuzsa, jakubek Mária, Beklnková Anna kiváló, szakképzett dolgozói a szövetkezetnek. Mivel hosszabb Ideje a farmon dolgoznak, elsősorban lelkiismeretes munkájuknak köszönhető az elért siker. Az idén közel százezer tojást szállítottak a különböző baromfikeltető üzemekbe. A tojás szállítási tervét 192 százalékra teljesítették.

Vajon klflzetődik-e a szövetkezetnek a baromfitenyésztés? A legtöbb szövetkezetben ugyanis arról panaszkodnak, hogy a baromfitenyésztésre csak ráfizetnek és legszívesebben nem Is foglalkoznának vele, ha éppenséggel nem kellene a tojásbeadást teljesíteni.

Kollárovlcs Éva beszélt erről egyet-mást. ök három kiló takarmány etetésével érnek el egy kiló súlygyarapodást a tyúkoknál, a disznóhizlaldában pedig 6—7 kg takarmány kell egy kiló súlygyarapodáshoz. Azonkívül a tojáshozam szintén komoly jövedelmet biztosít a szövetkezetnek. Ajánlják Is minden EFSZ-nek, hogy foglalkozzanak baromfitenyésztéssel, mert megéri.

Köbölkúton tyúkonként 158 darab a tojáshozam évente. Ez hazai viszonylatban elég magas szám. A baromfitenyésztők évi tervé 044 000 korona volt. November elsejéig 700 000 koronát vett be a szövetkezet a tenyészetből. Tehát 56 000 koronával teljesítették túl a tervet. A tiszta jövedelem évente több százezer koronára rúg. A befektetés pedig nem túlságosan magas, Inkább csak építkezési költségekkel jár kezdetben, mert a baromfi értékesít olyan takarmányféleségeket Is, amit más háziállat nem Is szívesen fogyaszt.

Érdemes tehát baromfitenyésztéssel foglalkozni, csak minden tenyészetbe Ilyen lányok kellenének, mint a köbölkútlak.

BAGOTA ISTVÁN