A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-04-01 / 13. szám
régmúltból a mftba véletlenül be cseppenő emberrel nemcsak Peter Karvai színdarabjában találkozunk. Városunknak ma sok látogatója van hasonló helyzetben, mint Kólómén apó, a színpadi hóz, aki hiába keresi a régi Bratislavát. A régi Bratislava a múlté, s jó, hogy Így van. Tizenhét évvel ezelőtt a szovjet hősök vére árán újjászületett ez ódon város, és hogy mit változott azóta, azt csak az tudja értékelni, aki hosszabb távoliét után érkezik ide vissza. Hogy a háború nyomait sehol sem láthatjuk, azon nem is csodálkozunk, de az, hogy a lakosság száma megkétszereződött — hogy több mint negyedmilliós nagyvárocsá növekedtünk tizenhét esztendő alatt — Őszintén szólva meglep bennünket. Ha egy város ilyen rohamosan növekszik, akkor amflgött nem nehéz felfedni a lüktető gazdasági, politikai és kulturális élet nyomait sem. A lakosság száménak ily nagyarányú növekedése komoly lakásprobléma elé állította az építőket. S ha e problémát még nem is oldották meg teljesen, mondjunk köszönetét a háború utáni 20 000 lakásért, az új városnegyedekért a Februári Oyő salam útján, a Hoetinsk? utcában. Krasöanyban vagy akár a Rózsavölgyben. Az ötéves terv következő négy esztendejében még további IS 000 lakás kulcsait adják át a türelmetlenül váró igénylőknek. A számok általában csak akkor érdekesek, ha mögöttük az életet látjuk. A 20 000 lakás hozzávetőleges számítás szerint 80 000 ember lakásszttkségletét elégíti ki, mégpedig a korszerű lakáskultúra követelményeinek megfelelően. Összehasonlításképp hadd említsük meg, hogy a kapitalizmus utolsó tizenhét esztendejében (1928—1945 között) Bratlslaváben csupán 3825 lakás épült. Ogy gondolom, ehhez fölösleges külön magyarázatot fűzni. A gazdasági, szociális és kulturális eredmények igen kedvező hatással vannak az emberek egészségének, életkedvének fokozására. Örvendetes jelenség, hogy a természetes szaporulat Is állandóan felfelé Ívelő tendenciát mutat. Hála egészségügyi dolgozóink áldozatos munkájának, sikerült számos veszélyes járványos betegséget, mint például a gyermekbénulást, teljesen megszüntetni, a csecsemőhalálozást pedig úgy csökkenteni, hogy ezen a területen eredményeink Svédországgal, Norvégiával, Hollandiával vetekedhetnek. Bratislava szimbóluma évszázadokon keresztül a vár volt. Az újjáépült várost azonban már nem a vár szimbolizálja, sokkal többet mond a két évvel ezelőtt felépült slavlni emlékmű, az elesett szovjet hősök örök nyugvóhelye. Az „Ovrucsi” 4. számú gárdalövész egység géppisztolyosának tizenegy méteres bronzszobra minden időkre hirdeti az új élet megszületését, 1845. április 4-ét. Ez a ml szabadságazobrunk, ez fejezi ki a legjobban azt az Igazságot, hogy a Szovjetunió hathatós segítsége és áldozatai nélkül mai eredményeinkről még álmodni sem lehetett volna. Kegyelettel rójuk le tiszteletünket a Slavlnon és csodálattal tekintünk az alattunk fekvő városra, a távolban ezüstösen ragyogó olajtartályokra, a farkas toroki Slovnaft vegyi üzemre, ahová a barátság kőolajvezetékén szakadatlanul hömpölyög Iparunk új vére, a szovjet nyersolaj. A szabadság magva tizenhét esztendővel ezelőtt termékeny talajba hullott. k uras
