A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-03-18 / 11. szám

■ft csehszlovák foníátria (a beszédhangok képzésében levő hl(f W bák javításával, gyógyításával foglalkozó tudományág) ez évben két jelentős dolgot ünnepel: fennállása negyven éves jubileumát és megalapítójának, Miroslav tanárnak a hetvenedik születésnapját.

Milyen dolgokkal foglalkozik a prágai foniátriai intézet? Nézzük például a kis Iván esetéti Iván apró kisfiú, de nagy fantáziája van. Állandóan énekeket és történeteket talál ki, amelyeket azonban kénytelen saját magának elmesélni és elénekelgetni, mert a felnőtteknek nincs rá idejük, hogy meghallgassák. Fel s alá járt a lakásban vagy a kertben és szép hangosan énekelt vagy mesélt, hátha mégis, meghallgatja valaki. A felnőttek hallották is, hogy beszél, de megszokták, oda sem figyeltek, amíg rá nem döbbentek, hogy Ivánnak nem a megfázástól olyan rekedt a hangja, hanem túlterhelte a hangszálait és ezért kénytelen lesz bejárni kezelésre a foniátriai osztályra.

A hangszalagjai lefényképezve duzzadt csomónak látszottak. Ma a fénykép az intézet archívumában van elhelyezve, és Iván újra olyan szépen beszél és énekel, mint a tanulótársai.

Az intézetben fokozott figyelmet fordítanak a beszéd-neurózisok gyógyítására. Ezeket a betegségeket ugyanis gyakran sem a szülők, sem a tanítók nem veszik figyelembe a gyerekeknél. Sőt, néha éppen a szülők azok, akik a gyerek központi idegrendszerének nagyfokú Izgatásával és a helytelen nevelési módszerekkel előidézik a beszéd-neurózisokat (dadogást, hebegést).

Az egyik helyiségben nagy megnetofonasztal áll. Korongjain

A ballás audiometrikus vizsgálatával (a páciens fáiéba különbűző tónusú bangókat sugároznak) pontosan meg tudjak állapítani a beteg hallászavarának fajtáját és fokát

MLÜr. Miroslav Seaman illamdij|at orvostanár, a csehszlovák tonlétrla megalapítója

Z. Fojtová asszisztensnő kivizsgálja a beszédhibában szenvedd páciens légzőszerveinek mozgását.

keskeny barna szalag fut: egy hang beszél, tisztán ejti ki a szavakat és pontosan intőnél. Szinte hihetetlen, hogy ez a kifogástalan hang olyan emberé, aki korábban egy súlyos gégeoperáció következtében teljesen elvesztette beszélőképességét. A pácienst Seeman tanár világhírű metódusával, a póthangok begyakorlásával gyógyították meg, tanították meg beszélni. így visszatérhetett munkahelyére, és most újra meg tudja értetni magát környezetével.

Nyomon a tudótok

Meghatározhatjuk az élőlények nemét születésük előtt?

Lehet a nemeket tetszés szerint szabályozni? A tudósok régóta foglalkoznak ezekkel a problémákkal. Dr. Borisz Asztaurov szovjet biológus volt az első, aki érdemlegesen felelt e kérdésekre.

Bár a nemek szabályozására Irányuló kísérletek régen túlhaladták a laboratóriumi kísérletek méreteit, magasabbrendü élőlényeken mind ez Ideig még nem próbálták ki az eredményeket. Asztaurov kutatásainak eredményeit széleskörűen alkalmazzák Dél-Ukrájnában a selyemhernyótenyésztésnél. A selyemhernyótenyésztők | észrevették, hogy a him selyemhernyók egyharmaddal több selyemszálát fonnak, mint a nőstények. A tenyésztőknek dr. Asztaurov mutatta meg, hogyan tenyészthetnek ki több hímet, amelyek több selymet produkálnak. Szinte elképzéihetetlen, milyen óriási eredményekkel járna, ha ezt a módszert az állattenyésztésben is be tudnák vezetni. A szövetkezetekben és az állami gazdaságokon Így sokkal több húsállatot, bikaborjút, bárányt nevelhetnének.

A nemeik matematikája

Ml Is a probléma lényege tulajdonképpen? Hogyan lehet az, hogy világviszonylatban átlagosan ugyanannyi fiú születik, mint leány? És miért van ez ugyanígy az állatoknál Is?

A hímsejtnek két kromozómája (sejtmagszelvénye van, egy X és egy Y. A női pete két X kromozómából áll. A megtermékenyülésnél az utód egy kromzómát kap az anyától (mindig X-et) és egyet az apától (lehet X vagy Y). Ha két X kromozóma egyesül, leány születik, ha X és Y, az eredmény fiú.

Kipróbálták már a gyakorlatban ezt a módszert? A selyemhernyótenyésztők tizenöt éve alkalmazzák. „Meleg sokk”-nak hívják. Néhányszor ugyanis erősen felmelegltik a selyemhernyó petéket. Ha helyesen jártak el, a petékből csupa nőstényhernyó kel kl. Am a tenyésztőknek hímekre van szükségük I

Varézslé sugarak

Egy további tudományos felfedezés — a rádióaktív sugárzás — segít a selyemhernyótenyésztőkön. Ha a selyemlepke petéit rádióaktív sugarakkal sugározzuk be, biológiai változáson esnek keresztül. Az összes peték, amelyekből nőstények kelnének ki, megbámulnák: ezeket elkülönítik a többitől és később még egy meleg-sokknak vetik alá őket. Végeredményben így az összes tojásokból hímek kelnek ki.

Asztaurov módszere mind ez edeig tökéletesen bevált. A nemek meghatározásának módszerét „genetikus megjelölésének nevezték el. E szerint tehát a nemeket már a megtermékenyítés előtt meg tudják határozni. (Ebben az esetben azelőtt, mielőtt a tojások elnyernék eredeti színüket). Dr. Asztaurov most a lazacok nemének a megállapításával kísérletezik. A halászoknak ugyanis ebből a halfajtából több nőstényre van szükségük. Egyrészt, <nert Izletesebbek, másrészt pedig ők a faj fenntartói.

— Sokkal komplikáltabb a probléma az emlősöknél — mondta a szovjet biológus. — Úgy látszik, ezeknél a besugárzás nem Járt eredménnyel. Ez Ideig legjárhatóbbnak a hím Ivarsejtek „megjelölésének" útja látszik. Ezekből aztán el kell távolítani azokat, amelyeket kiválasztottunk, hogy érvényesüljenek. Nincs messze az idő, amikor a gyermekek nemét hosszú hónapokkal a születésük előtt meg tudjuk határozni.

21