A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-03-18 / 11. szám
Peter Karvas tragédiája a Hviezdoslav Színházban A Szlovák Nemzeti Színház drámai egjrBttete februárban mutatta be Peter Kárvái Antigoné és a többiek című drámáiét, A bemutatót kivételesen nagy várakozás előzte meg, hiszen a szerző neve oly |6csengésli külföldön is, hogy a ma élő legnagyobbakkal állítható egy sorba. Mint a cím is Jelzi, Karvai a szofoklaszi dráma modern vélt» Zalának megírására törekedett, az antik tragédiából azonban csak a halott eltemettetésének tényét tartotta meg. A görög tragédiában a hősnő egyéni lázadásáról van szó, Antigoné egymaga mond ellen Kreon embertelen parancsának — és a testvéri szeretet Isteni parancsának, a „nem együtt — gyűlölni — együtt szeretni“ krédójának tesz eleget, amikor fivérének holttestét eltemeti. Karvai tragédiájában a könyörtelen parancaot egy közösség szegi meg, hősnője tettébeen Is érezzük a közösség erejének rógójét. A történet Így elhagyja a királyi család szűk keretét, kilép belőle egy nagyobb társadalmi színtérre, és morális hatásával ezreket mozgat meg és emel fal érettségéből. A tragédia egy koncentrációs tábor nyomasztó, embertelen környezetében Játszódik le, ám a környezet szinte slzmbollkns, valójában csak arra kell, hogy Jelezze kornak legnagyobb gonoszsága, a fasizmus elleni lázadás színterét, amely mindenütt ott van, ahol a fény erői összecsapnak a sötétséggel. Krone, a tábor helyettes parancsnoka halálra korbácsoltatju a tábor illegális szervezetének vezetőjét, s hogy a foglyok magányát, kiszolgáltatottságát, fokozza, elrettentésül elrendeli: holttestét nam szabad eltemetni. Azzal, hogy Anti — Így hívják a tragédia hősnőjét — és a többiek, a táborban sínylődök ellenszegülnek a parancsnak, a letargiába merült, élőhalott foglyokba reményt, éj életerőt öntenek. Tettükkel tndtul adják, hogy a fasizmus, az erőszak nem győzheti le az emberiesség erőit. Anti és társai elbuknak, elpusztulnak, morálisan azonban ők a győztesek, halálok felemelő, bitet ad, erőt sugall a csüggedókbe. A Hviezdoslav Színház bemutatóját a prágai Nemzeti Színház előadása előzte meg. Az ottani rendezd dramaturgiai beavatkozásaival és ugyancsak helytelen rendezői felfogásával eltorzította a tragédia mondanivalóját. Jozef Bndskynak, a tragédia itteni rendezőjének sikerült a lényegében kevés akcióié Játékot szlnszerövé és lebilincselően izgalmassá tenni. Különösen a Játék második felében forró-Elo Romanélk és Ctibor Fllölk, Stefan Kvtettk és Zdena Grúberooá Zdena Grúberová Az Antigoné egyik legdrámaibb felenete sódlk fel a színpad és tragikus kinosengésébon érezzük a Jövőbe vetett hitet, azt a felemelő optimizmust, amelyet a nézó az igazi nagy drámától elvár. Beszélhetünk arról, hogy a tragédiában túlsúlyban van a filozófiáéi elem a tett, a cselekmény rovására és az is helytálló — amit a prágai kritika kifogásol — hogy a főhősnő elhatározása nincs kellően Indokolva, az összeütközés nem folyik le egyenértékű ellenfelek, közt a fasiszta bestiák ős a halál küszöbén álló foglyok közt — Ilyen esztétikai követelmény elképzelhetetlen — ám mindezeket a kifogásokat az antik tragédiával való párhuzam szült és Jórészben megdőlnek, ha a dráma szimbolikáját és célzatát, eszmei mondanivalójának mélységét nézzük. Modern 6s új a tragédia nemcsak a környezetrajzában, hanem abban Is, hogy társadalmi hatáséban túlmegy minden eddigi Antigoné változaton, a formájában és modernségében eddig legjobbnak mondható Anonilh-tragédián is. Karvai különösen a Játék gondolati, eszmei részében oldotta meg kiválóan munkáját, és ezért beszélhetünk valóban tragédiáról, a felszabadulás után írott első nagyszabású tragédiáról és ez nem kis eredmény. , Az Éjféli misében Karvainak Igen magas színvonalon sikerült drámát írnia a kispolgárság árulásáról a fasizmus idején. ÚJ darabjában az éremnek másik oldalát tárja elénk, felmutatja a fasizmussal szemben álló {pozitív erőket, ami lényegesen nehezebb feladat. A két dráma Így egy eszmei egységet képez; az Éjféli mise formáját,, drámaiságát tekintve talán sikerültebb, az Antigonénak mélyebb a problematikája és merészebben mutat előre, utalva a veszélyre, amelyet a Kronn-féle fasiszták Jelentenek a jövőben is. Amíg ez a veszély fenyeget, az Antigoné mondanivalója aktuális marad, de mint tragédia, mint a dráma nyelvén tolmácsolt vallomás a helytállásról, a szabadság szoretetéről, a hősi önfeláldozás nagyságáról is időálló, amit kevés színpadi móréi mondhatunk. Karvai tragédiája ezért nem csupán a szerző pályáján Jelent haladást, hanem erős nyeresége a hazai drámának ás Jelentős tette a világ fasisztaellenes irodalmának is. *■ EGRI VIKTOR 17 ÄTWTTißimrili jíekfafA.
