A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-07 / 1. szám
O ft "agyon aktuéll«, Igazin színpadra »aló Erich Marla Ramarque darabja. A fasiszta Németország vereséget szenvedett ngyan, kis és nagy gonosztevdt azonban Igyekeztek gyáván elrejtőzni a felelősség alól s most magákban hordják a harmadik vilégbáboré kirobbantisának szikráját. Ezt leplezi le egyértelműen az Íré, fokozván népek és nemzetek éberségét. Remaqne nem Ismeretlen előttünk. 1929-ben világsikert ér el Nyugaton a helyzet változatlan című, az elsű világháború kegyetlenkedéseit elltélű regényével, melyet 1994-ben, kilenc évvel a második világégés borzalmai ntán egy német kisember tragikus történetét leiró műve, a Szerelem éa halál órája kOvet. Örvendetes dolog, hogy míg nagy regényei tényszerűségükkel hatnak, minden komolyabb elvi állásfoglalás nélkül, addig 1958-ban megírt színdarabja már erótaljes figyelmeztetés a harmadik vllágháborű veszélyére. A darab eszmei mondanivalója az emberi erkOlcsüt meghazudtoló, az aljasságával és jellemtelenségével undorító Schmidt SS-tisztre épül, akt a hitleri Németország Összeomlása utolsó pillanataiban az alakoskodás minden lehetó eszközét megragadva próbálja menteni nyomornlt életét. Persze, menekülése nem jár sikerrel. A szovjet katonáktól elnyerni méltó büntetését. Am napjaink tanulsága, hogy minden Schmidt nem bfinhűdfltt gaztetteiért. Ezért aktuális, leleplező, figyelmeztetű Erich Maria Remarque kétfelvonásos drámája. A Magyar Területi Színház helyesen járt el, amikor a darabot műsorára tűzte. Az utolsó felvonás cselekménye egy berlini lakos, Anna Walter házában játszódik. Ide rohan be Ross, a koncentrációs táborok foglya, Ide jár be a szomszédék Grétája, aki nemigen tOrődik a világ folyásával; ide jOnnek Schmidt vezetésével a keretlegények, akik pillanatok alatt bemutatják bestlalistáankat. Itt tesznek pontot a játék végéra a szovjet katonák... A szín soha nem változik, ugyanazok a bútorok, csak a nehéz függöny mögött rohanó felbűk sejtetik a kínosan múló percek drámaiságát. fis a szökött fogoly mindenkit állásfoglalásra kényszerít. Walternét, a csinos háziasszonyt, aki csak nagy tnsakodés ntán egyezik bele Ross rejtegetésébe, szivére hallgatva inkább, mint az eszére, férje elment otthoniéi, SS-tlszt; az Őrükké csacsogó Grétét, aki butaságból naiv, felületes és meggondolatlan; Schmldtet, a kötelességét fanatikusan teljesítő SS-tisztet és beosztottjait, akik mánlknsan hisznek Hitler győzelmében. Csak akkor térnek észhez a fickók, amikor értesülnek a Vezér elleni szerencsés kimenetelű merényletről. Akkor aztán gyávábbak a gyávábbaknál! Rozst, a szOkOtt foglyot sokszor fenyegeti veszedelem Walterné házában. Elsősorban Schmidt részéről. Ugyanis, az SS-legénynek megtetszik a háziasszony és mindenáron le akar számolni német tiszti egyenruhába Öltöztetett feljebbvalójával (Walterné a férje tiszti ruháját adta oda a fogolynak). Két elszokott foglyot keres az SS-tlszt, s Rozsban az egyiket gyanítja. A dráma feszültsége tetőfokára hág, amikor Schmidt Kochot, a másik foglyot vezeti elő Ross leleplezésére. Az agyonkinzott Koch Hitler pusztulásán felbuzdulva a nácik erkölcsi bírája lett. Nem árulkodik társára, a halált választja, kiugrik az ablakon. A darab mindvégig lüktető, sodrása van. S ez a rendezőnek, Fellegi Istvánnak az érdeme. Helyesen vezeti a játékot, nagy sűlyt helyez eszmeiségére, a művészi kivitelezést sem hanyagolja el. Sajnos, néha ott is drámai feszültséget idéz élű, ahol arra semmi szükség. Walter Anna bonyolult lelkivilágát Nagy Eszter a kezdeti hűvOs tartózkodástól az érzelmi kiteljesedésig kifogástalanul érzékelteti. Kár, hogy helyenként túl patetlknsan játssza szerepét. Konrád József játékát mindig elismeréssel illette a kritika, most azonban nem tudta beleélni magát Rozs alakjába. Lórincz Margit Grétéje meg inkább operettfigurái Az utolsú felvonás Konrád ]6zsef és Nagy Eszter Kovács József, Gyurkovtcs Mihály és Schmidt Ottó Az utolsó felvonás legjobb alakítása Gynrkovlcs Mihályé, Koch szerepében hibátlanul játszik. Végig mértéktartó, még a nagy ablakjelenetben sem ragadtatja el magéti Fegyelmezettségének, jól felfogott játékának eredménye a kiváló színészi munka. Lengyel Ferenc Schmidt Ottója szintén kiemelkedő. A bátor bőst, majd a gyáván menekülő fasiszta tisztet tflrés nélkül jellemzi. Legnehezebb jelenetében —- amikor hamis iratokkal a csinos Walternéhoz menekül — is egyesre vizsgázik. Az epizódszerepekben Turner Zslgmoad, Várady Béla és Kovács József érdemel figyelmet. (Mécs) Nagy Eszter és LOrtncz Margit
