A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-02-25 / 8. szám

A repüléssel az emberiség a száraztold és a víz után a közlekedés harmadik biro­dalmát: a levegőt Is meg­hódította. Az eddig lényegében csak két dimenzióban közlekedő ember úrrá lett a harmadik di­menzió felett Is. Valójában ez hozta meg a dOntO győzelmet a földi távolság és ldö felett. A re­­púléstechnlka a légcsavar nélküli sugárhajtású és a légcsavaros, gázturbinás repülőgépek szer­kesztésével az utóbbi években mérfőldes léptekkel haladt elő­re. Az első sugárhajtású személy­szállító gép a híres szovjet „TU- 104" volt, mely két 9000 kg to­lóerőt kifejtő motorjával az 100 km/ó sebességet Is eléri, miköz­ben 10 000 km-es magasságokban jár. A továbbfejlesztett „TU-110" típus négy, egyenként 7200 kg tolóerejú motorja 80—100 utas szállítását teszi lehetővé, hasonló sebességgel. A légcsavaros-gáztur­­binás gépek kOzül az abszolút vi­lágrekordot a szovjet repülőgép­­ipar büszkesége, a TU-114 „Rusz­­szlja" típusú gép tartja, mely 1957-ben készült. Maximális se­bessége 1000 km/ó, hosszabb utak­ra 105, rövtdebb távolságokra 220 utast szállít, 4 motorja 48 000 ló­erőt fejt ki. A hatalmas gép le­szállás nélkül tud Moszkvából Vlagyivosztokba vagy New York­ba repülni. Szovjet technikusok a szuperszonikus, tehát a hang terjedési sebességénél (1200 km/ó) is nagyobb sebességet elérő fel­derítő és vadászgépek építése te­rén is jelentős sikereket értek el. (Ilyen gépek a képen). — Négy híres szovjet repülőgépter­­vezőt mutatunk be második ké­pünkön. Nevezzen meg legalább egyet küzülük. A Szovjetuniót 209,3 millió ember lakja, tehát Kína és az In­diai Unió mögött a harmadik helyen következik. A lakosság _____ sűrűsége 9 fő négyzetkilométerenként. Ez a középérték mind a rendkívül ritkán lakott területek (tundrák, sivatagok, ma­gas-hegységek), mind a városok és a viszonylag sűrű lakosságú vi­déki területek népsürűségi adataiból alakul. Az Ipar fejlődésével, a vasúthálózat kiterjedésével, a keleti területeken a szüzföldek kul­túrába vonásával Szibéria és a Távol-Kelet népessége a szovjethatalom éveiben rendkívüli mértékben növekedett. A transzszibériai vasúttól északra fekvő területek azonban még mindig igen gyéren lakottak. Az összlakosság 55 százaléka orosz, 17 százaléka Ukrán és 3,5 szá­zaléka belorusz. Eszerint a szláv nyelvű népek a lakosságnak több mint 75 százalékát teszik ki. A legnagyobb nem szláv népcsoportot a török népek (türkmén, üzbég, kazah, kirgiz, s a Kaukázus tövében az azerbajdzsáni törökség) alkotják. Számuk csaknem 25 millió, tehát a Szovjetunióban több török él, mint Törökországban. Élnek még nagyobb számban tatárok és finn-ugor népek a Szovjetunióban. Igen tarka a Kaukázus területének lakossága. A Kaukázus ugyanis nagyon sok néptöredéknek nyújtott menedékhelyet a viharos történelmi Időkben. Több kaukázlal nép már évezredek óta lakja ezt a területet, őst kultúrával rendelkezik és a történelem folyamán önálló állami életet élt, mások viszont csak a szocializmus építésének négy évtizede alatt Indultak rohamos fejlődésnek, 40 évvel ezelőtt még egyáltalán nem volt írásbeliségük. — Soroljon fel legalább hármat a Kaakáins és Transikankázla népei kOzül. A szocialista forradalom, mely 1917 óta új világot teremtett Kelet-Európábán, megnyitja a legszélesebb tömegek útját a zene felé. Hang­ja nemcsak a Szovjetunió nagy művészeinek zenéjében visszhang­zik, hanem egész Európa zenéje keresztül megy ezen a fejlődésen az 1920—30-as évek óta. Harmó­niarendszer, dallamvilág megszi­lárdulnak, a hang monumentáli­sabb, szigorúbb, sokszor komo­­rabb. Főleg a népi és az óklasz szlkus elv nyomul előtérbe általá­nosan. Ami az új kötelmekben pusztán korszerű, napi Igény, azon az úttörő legnagyobbak nyilván felülmaradnak; de ne­kik még jobban meg kell halla­­nlok, ami e törekvésekben túl­mutat a divaton s a napi Igénye­ken — és ez a teljes emberiség elfojthatatlan vágya a harmóniá­ra, a békére és a szabadságra. — Képünkön a szovjet zeneköltészet egyik legnagyobb alakját mutatjuk be, akinek versenyművel, operál és 11 szimfóniája az egész vilá­gon jelentős sikert arattak. Nem­régen mutatták be Lenlngrádban 12. Szimfóniáját, melynek tételei a Nagy Októberi Szocialista For­radalom hősi múltját Idézik. Har­mincöt évvel ezelőtt ugyancsak Lenlngrádban hangzott el az ak­kor húszesztendős mester első szimfóniája. — Ki ei • szovjet zeneszerző 7 A balettmüvészet a XIX. század második felében Nyugat-Euró­­pában hanyatlásnak Indult, de Oroszországban M. I. Fetlpa és Lev Ivanov, majd a XX. század elején M. M. Fokin mun­kássága nyomán új fejlődésnek Indult. Erre az Időre esik P. I. Csajkovszkij balettszerzői működése. Nyugaton Vaclav Nylzsln­­szklj, Anna Pavlova és Tamara Karszavlna orosz táncművészek voltak a szentpétervári balettiskola világhírű képviselőt. A XX. században a nyugati balettmüvészet orosz mesterek (M. M. Fokin, Mjaszln, Sz. Llfar, G. Balanchine) hatására Ismét megélénkült. A múlt századi klasszikus orosz hagyományok alapján a realizmus módszereivel ala­kult ki a magas színvonalú mai szovjet balett. Prokofjev (Romeo és Julia) mellett R. M. Glier (Vörös pipacs, Rézlovas), B. V. Aszafjev (Párizs lángjai, Bahcslszerájl szökőkút), A. Ha csat űrjén (Gajane, Szpartakusz) stb. balettjei forradalmi motívumok, népi legendák és klasszikus Irodalmi alkotások feldolgozására épültek, s nagy szovjet táncosnők és táncosok (E. V. Gelcer, G. Sz. Ulanova, M. M. Pliszec­­kaja, K. M. Szergejev, J. G. Kondratov) művészetének kifejlődését tették lehetővé. — Csajkovszkij két klasszikát balettje (egyikből részlet a képen), ma is a világ balettszlnpadatnak legjátszottsbb da­rabjai. Melyik ez a két balett? Ismerd meg barátnnkat — a Szovjetuniót Szmlvény rejtvény versenye íswjM'tíwy barátunkat — Q SZOVJETUNIÓT!

Next

/
Thumbnails
Contents