A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-02-25 / 8. szám

Mai Svábénak?: Ara««*.

(Bit a képet a mfiviai kOivetlanBI balti* alett a oeebazlovtk népnek a|«n4ékoita).

Az elérvalt paletta

Km Ivablnak? arcképe

■ I

Ideg, téli reggelen, február tizedikén halt meg, nyolcvannyolc éves korában Max Svabtnskff, a kiváló festó, nemzett művész, a KOztársaságl Érdemrend és a Csehszlovák Békedif kitüntetetne.

Max Svabtnskf éleművét foggal sorozhatjuk be a cseh nemzeti kultúra kincsestárába, mivel hosszú munkálkodása alatt mindig és mindenütt a cseh kultúra ügyét szolgálta. A festő és grafikus Svanbtnskfft általában a természet, a tavasz és a nyár költőjének tartották, aki nagy szenvedéllyel vitte vászonra és papírra a virágok, lepkék és bimbózó lányok képmását, Nyárt barangolásai után motívumokkal teli rajzfüzettel tért vissza prágai műtermébe, ám skicc füzeténél még tömöttebb volt bámulatos memóriája.

Az utolsó években gyakran láthatták a festőt, amint a chodovl határban, kis mezei úton ülve rajzolja a kertek virágzó pompáját, a gabonatáblák panorámáját, egy búzavirágot, egy méhet vagy lepkét. A dráma nélküli, idillikus nyár meiOrOkltOje volt, az aranyporral behintett mozdulatlan nyári napok szerelmese. Érdekes, hogy Svabtnskűt, bár a XIX. századból Indult el és átvészelt sokfajta Izmust Is, semmi se térítette le egyenes művészi útjáról.

Max Svabtnskj) elment, ám életműve megmaradt s ez kultúránk legnagyobb értékel közé tartozik.

Mez Svablnak? a rafia alapién k éazttlfi mozaik létre|ftttét figyeli

emlékére