A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-02-25 / 8. szám

K bjalevjesssxki áterdö Kösép-Earépa legnagyobb erdeje. Részben Lengyelország, rénban • Szovjetunió területén fakóik, összterülete mintegy UH négyzetkilométer. Legnagyobb réaaa gyertyánerdő. A (dk drUei magasságukkal ét vastagságukkal lapnak aiag beaae. Találnak 50 m magas és 150 cm átmérőjű |agsayafanydkat, dg m magas, 123 cm vastagságé 300 éves borovlfanydkat, 30 mátaras ás US cm átmárdffl tOlgyskat. Sőt a XIV—XV. ssásadbál származó drlástákkal Is találkosnnk abban as őserdőben.

As őserdő legjellegzetesebb résss as állam által vádatt nemsetl

Íiark, amely kb. 57 nágyxstkllomátar tarOlaten (sksslk. A park ogárdekesebb rássa ax 52 hektáros magas, ergs karltéssal körülvett állatkart. Itt, a kerítés mentén 1200—1600 kg-os bölényekkel Is találkozhatunk. A bölénynek fslstss kása van, valamikor a klrélyl udvarokban csemegeként ssolgélték tel. A bölénytől silriartalma háromssor nagyobb mint a tehéatsfé, axért a soologasok kísérletesnek bOlény és ssarvasmarha karasstesésével.

Emberbőr helyeit...

Súlyos égéseknél a bőrátültetés [transzplantációi a leghatásosabb gyógymód. Sajnos Ilyen esetekben s szerencsétlenül Járt beteg nem rendelkezik elegendő szövettel, a más személyekről történő átültetés pedig bonyolult feladat, és izok sem viselik el ^egykönnyen a műtétet, akik a megégett testrészekre a bőrt adják. A. F. Brodszklj szovjet tüdős, az orvostudományok kandidátusa sokat foglalkozott olyan anyagnak az előállításával, amely teljes értékűen pótolná az emberi bőrt. A kijevi Ortopédiai és Traumatológiai Intézet szOvetkonzerváló laboratóriumában a gyakorlatban először állítottak elő e célra egy egészen tzokatlan anyagot, az úgynevezett „biológiai membránt*. Rendkívül nagy jelentőségű az a tény, ennek a „müszövetnek" az anyagába s sebgyógyltást meggyorsító, bármilyen gyógyszer bevihető. A kitűnően bevált hártyának nagy jövője van.

A képeken: A. Brodssklf laboratóriumvezető és biológiai membránlekeresel. A körben: Petri-esésse, a seb mlkrébálnak tenyészetével. A világos négyszögek membrándarabkák, amilyeket hét hónappal elább antibiotikumokkal Itattak át. Ima as eredmény: A négyszögek körüli sötét sónák as alpusztalt mlkróbák övesatel.

Egy csésze

fekete .,

Balzac, a francia irodalom klasszikusa szemléletesen leírta a feketekávé hatását. Elég megkóstolni az aromás feketét, máris „felvillan valami, és a gondolatok úgy nyomulnak előre, mint egy hadsereg ezredet a harcmezön’’. Johann Sebastian Bach, a nagy német zeneszerző ts hódolófa volt a feketének, amit Kávékantáta című müve ts bizonyít.

A kávécserfe zöld magocskdtnak semmilyen különleges ize vagy Illata nincs. A nyers kávét 180—200 fokos hőség mellett meg kell pörkölnünk, hogy elnyerje fellegzetes izét és illatát. Tápértéke Itej és cukor nélkül) kevés, egy csésze fekete kb. 11 kalóriát tartalmaz.

Egy magyar közmondás szerint: A kávé legyen fekete, mint az ördög, forró, mint a tűz és édes, mint a csók. A szakácsmüvészet a kávé elkészítésének tucatnyi módfát ismert. Egy csésze feketére rendszerint egy kávéskanál őrölt kávét számítanak. A szenvedélyes kávézók azonban gyakran kétszer-háromszor ilyen erősre készítik. Közismert tény, hogy a világon a legfinomabb feketét Ártáblában isszák, Készítésének módfa valóságos szertartás, úgy ahogy például Kínában és Japánban tea-szertartások vannak. Az arabok különleges, tálakban faszénen pörkölik a kávét, utána facstpesszel egyenként ktszedegettk a magocskákát, és alaposan átvizsgálják. A kevéssé megpörkölődött vagy megégett magokat kiválogat fák, csupán a szépeket hagyják meg, és famozsárban vasrúddal összetörik. A szükséges mennyiségű kávéport aztán forró vízbe szórják. A főtt kávét agyagkorsóból öntik szét a csécsékbe.

Érdemes megemlíteni, hogy a kávé minőségét elkészítésén kívül a kávé fajtája, a pörkölés és az őrlés módja ts befolyásolja. Vannak, akik azt rlllítják, hogy a kávét olyan finomra kell őrölni, mint a kakaó. Ez egészen téves nézet. A porszerű kávéból főzött fekete semmivel sem jobb, mint a durvára őrültből főzött; sok benne az üledék (népiesen zacc) és a kávét nemcsak Isszuk, de esszük, is.

A kávé őshazája Afrika, pontosabban Abesszínia. A nevét is egy dél-abessztnial tartománytól, Kaffitól kapta. A kávé felfedezésének legendája szerint sok évsiázaddal ezelőtt egy abesszín kecskepásztor megfigyelte, hogy ha kecskéi a kávécserje levelett legelték, egész éjszaka nem aludtak, meglepően virgoncak voltak és ugrándoztak. Ebből következtetett a kávé csodálatos hatóerejére. Rövid idő múlva a kávécserjéket Arábiában ts meghonosították, s itt a „kahva" nevet kapta. Az arab kávé a legjobb kávéfajtdk közé tartozik, s Mokka kikötőjéről nevezték el. Arábiából Dél-Ázsiába került a kávé, a hollandok a szigeteken (Jáva) egész kávéültetvényeket létesítettek. Ma a kávé második hazája Dél-Amertka, főleg Brazília. Santost naplóinkban a „kávé fővárosának” tekintik.

A kávé meghonosodása az amerikai kontinensen érdekes körülmények között történt. A hollandok éberen őrködtek Jkávémonopóliumuk felett és halálbüntetéssel tiltották a kávécserjék kicsempészését. Csupán egyszer tettek kivételt, amikor XIV. Lajos francia királynak virágzó kávécserjét küldtek ajándékul. Ezt a király azonnal a párizsi botanikus kertbe küldte, ahol nagy nehezen megérteitek néhány magocskát rajta. Hihetetlen kalandok során a magocskákat 1723-ban Martinique szigetére szállították és elültették. Két év múlva a cserje telt volt a jázminhoz hasonló, fehér virágokkal és termést is hozott. Évtizedek során ebből az egyetlen cserjéből hatalmas kávéültetvények lettek.

Európa 1592 táján' Ismerkedett meg a kávéval. Prosper d'Alplno olasz orvos és botanikus ugyanis gyógyszerré nyilvánította a kávét. Ma a világpiac forgalmában a kávé a kőolaj után a második helyet foglalja el. Különösen a dél-amerikai államok kereskedelmében játszik nagy szerepet. Ezekben az államokban a kávétermelés növekedése komoly gazdaságpolitikai és szociális problémává nőtt. Az üzletemberek, hogy a kávé árát magas szinten tartsák, óriási készleteket semmisítenek meg, a tengerbe szórják vagy mozdonyokat fütenek vele. Természetes, hogy a kávé körül ma felmerülő problémák a kapitalizmus és a gyarmati rendszer szülöttet. A gyarmatok önállósulásával ez a probléma is eltűnik.