A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-02-25 / 8. szám
Februári gondolatok Aki aktívan élte végig 1948. februárjának, orsiágnnkat megráió Bt napját, ai tizennégy év távlatából sem falejtheti el a nagyszerű események Izzását és lendületét. Host Is, mint eddig, menet közben mérlegeljük az elért eredményeket, s nem hunyunk szemet a hiányosságok lelett sem. De így is a mérleg érésén az aktívák Irányába bajllk. A szocialista társadalmi rend megvalósítása, az ipari termelés csaknem megnégyszerezése, a mezőgazdaság szocialista átalakulása és az annyira kézzelfogható kulturális és szociális változások, mind-mind erre az oldalra kSnyvelhetók. Néha a napi problémák, a klsebb-nagyobb emberi gondok elfeledtetik a tények tudatosítását. Pedig milyen felemelő, hogy épp a néphatalom, rövid ldó leforgása alatt a dolgozók legszélesebb rétegeinek oly életfeltételeket volt képes teremteni, mint amilyeneket a burzsoázia csak kiváltságosainak biztosíthatott. Tizennégy évvel ezelőtt „krokodilkönnyeket" hullattak felettünk, hogy hová jut majd az ország kommunista vezetés mellett. A tények azonban arról beszélnek, bogy épp a proletárok névtelen, a múltban mindig csak robotra kárhoztatott seregeiből kerültek ki a kiváló vezetők, az ötéves tervek megvalósítói, mánk és jövőnk tervezői. Igen, február egyik első vívmányai közé sorolhatjuk az emberi szellem Igazi felszabadítását, a főiskolák, szakiskolák kapuinak kitárását a dolgozók és gyermekeik előtt. Ki vonhatja ma kétségbe azt a tényt, hogy a legeldugottabb faluban is megszokott dolog a főiskolán tanuló diák, da nem ritka a faluból kikerült tudományos kutató sem, pedig egykor — és nem Is olyan régen — ugyanezek számára gyakran még az akkori polgári Iskola Is csupán vágyálom volt. Az ilyen tények felett könnyen napirendre térünk és bizony ez természetes emberi tulajdonság, mert az ember a rosszat könynyen elfelejti, a jót viszont Igen hamar megszokja. Mégis jó néha a ma már természetesnek látszó vívmányok felett is elgondolkozni, hogy biztosabban álljunk a mában, és bátrabban tekintsünk a jövőbe. A tizennégy év előtti győzelem épp annyira elképzelhetetlen kommunista pártunk nélkül, mint akár jövő fejlődésünk. A CSKP józan, nyílt és igaz szaval szabták meg a világos utat. A párt nem ábrándozhatott soha rózsás álmokról, meddő Ígéretekről, épp ellenkezőleg, arra tanított és tanít, hogy a jobb élethez fáradságos munkán és ha kell, áldozatokon keresztül vezet az út. Néhány nappal ezelőtt ismerkedtünk meg 1981. évi népgazdasági tervünk teljesítésének mutatószámalval. Bizonyára mindenki örül a jó eredményeknek. De ugyanakkor bántó, hogy számos vállalat, sőt egész nemzetgazdasági ágazatok nem teljesítik kielégítően feladataikat. Nem mehetünk el megjegyzés nélkül a mezőgazdasági termelésben és ezáltal a közellátásban mutatkozó hiányosságok mellett. Mindenki, akinek szivén fekszik az ország sorsa, polgáraink jóléte, lehetőségei mazlmális kihasználásával kell, hogy törekedjen a hiányosságok kiküszöbölésére. Irányítsuk Ide harcos kritikánk mindent feltáró fényét. Erre kötelez a februári győzelmes napok emléke Is. Ebbe a széles alkotó kezdeményezésbe kapcsolódva köszöntjfik dolgozóink győzelmi ünnepéu a CSKP készülő XII. kongresszusát. *tr. A Szovjet Hadsereg es Haditengerészet mából forró szeretettel köszöntjük hói tóinkat 1948 februárja Prágában A Volga vidékén kitermelt kőolaj, miután 320 km utat tett meg szovjet termeten, a „Barátság" olajvezetéken, el- . érte Csehszlovákia területét* Ezzel megszűnt a naftának szovjet tartályvagonokból való Ideiglenes átszlvattyüzása a keleti szivattyútelepen.
