A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-02-11 / 6. szám
ü Kinek 4P hi! Amikor Csehszlovákia Kommunista Párt\a KOzponti Bizottsága a múlt év novemberében megtárgyalta az SZKP XXII. kongresszusának eredményeit, hangsúlyozta: megvannak a reália (altételek arra, hogy a mai nemzedékünk la megérje a kom umonlsmua (elépítését basánkban. Kiindulva abból, hogy elió-. sorban az Iskola padfatban és otthon a családban dől el, milyen less ax ú) nemzedék, szerkesztőségünk az alábbi cikkel vitát Indít a Hét hasáblaln az Ifjúság nevelésének legfontosabb kérdéseiről. Hely es, barna fiú. TlzenfDt—tizenhat éves. Már másodszor találkozunk vele egy kétezer lakosú nagy (aluban. Feltűnően zárkózott, hűvösen tartózkodó. Az élelmiazerbolt előtt áll. Mintha nem érdekelné semmi. Nehezen lehet ismerkedni vele. Kérdjük, hol dolgozik? — Sehol — (elell és rágyújt. Meglepődünk a válaszán. Eszereveszl a zavarunkat. Magyarázkodásba kezd. Hogy a munkát nem neki találták ki. Az ő jelszava : keveset dolgozni és jől élni... jobban megnézzük a (lút. Azt a benyomást kelti, mintha koravén lenne. Pedig még csak most került ki az Iskola padjaiból. Bizonyára elevenen élnek benne az emlékek I Nem szívesen beszél iskolás éveiről. Higgyük el neki, hogy számára az osztály, a polltlchnlkal műhely, a tornaterem, a sok tanulságos óra, tanítóival (olytatott meghitt beszélgetései nem jelentettek semmit? A (aluban traktorok, autók robognak el mellettünk. Csendes, kihalt különben a (Otér, mindenki dolgozik, mindenki a mezőn van, csak ó áll az élelmiszerbolt előtt s cigarettázik erősen. — Ml szeretne lenni? Nem tud pontos választ adni. Gondolkodik, töpreng, homályosan emlékszik valamire. A tanítója azt mondta egy alkalommal: — JóíeJfl gyerek vagy, Gyurii Ha Iparkodsz s főiskolára kerülsz, kiváló mezőgazdasági mérnök lesz belőled I A tanító helyesen beszélt. Ezer és ezer (tatai megtalálja helyét társadalmunkban, szeret.dolgozni, élni, szórakozni; szeret terveket szőni, álmodni, rajonganl valamiért; ismeri és építi hazáját, becsüli vezetőjét, tiszteli a (elnötteket... Gyuri ellenben hamar elárulja, hogy mindezek« jótulajdonságok hiányzanak belőle. Léha, közömbös mindennel szemben. Nem hisz Istenben, de eszménkben sem. Tiszteletien a fenőttek tránt. Nevet mindenen, ami kdfooly dolog, és legfejlebb egy vállrándítással Intézi el. Mivel magyarázzuk ezt a magatartást? De ne kanyarodjunk el messzire, mindenekelőtt való a munka szeretete, s lám, ez a (lú már iskolába sem jár és nem Is dolgozik sehol. Ml ennek az oka? Gyuri egyre türelmetlenebb, nem tudja mire vélni puhatolózásainkat, elköszön. Ml azonban nem tágltunk mellőle. Kiváncsiak vagyunk a szüleire. Vele tartunk. Száz méterre a bolttól zárt udvar, kétablakos új ház. Bekopogunk. A konyhában az édesanyja íogad. Nem valami barátságosan. Bennttket hellyel kínál, a (lát dorgálja: — Na, megjöttél, csavargói — Hova menjek dolgozni? — válaszol Ingerülten a (lú. — Bánom is én, csak sok pénzt hozz a házhoz — Így az édesanya és ránk hunyorít. Aztán nekünk magyarázza: — Tetszenek tudni, elrontotta a tanítója. Főiskolával meg mivel kecsegtette. Oszt nekünk még üveges verenda, harmadik szoba meg televízió kell... Most van alkalmunk, hogy keressünk, nem Igaz? Fogas kérdés, de nem megválaszolhatatlan. Ml azonban nem akarunk beleavatkozni a vitába. Magunkban azt gondoljuk, hogy kell az új ház, rengetegen építkeznek a (alun, a televízió Is kell, hiszen szórakoztat, nevel, tanít; ám ha arról van szó, hogy a fiam jövője?... No, nem tudjuk? A (lú haragosan vág közbe: — Miért nem érettségizhettem, miért nem tanulhatok tovább? Én még tanulni szeretnék, nem dolgozni. De mit csináljak. Az édesapám szavajárása Is az, hogy keves8t dolgozni, sok pénzt keresni és Jól élnll A tanítóm meg éppen az ellenkezőjére tanított. — Ne higgyenek neki, — mondja az édesanyja. — Haszontalan, dologkerülő. Elrontotta az Iskola. Mlndentéle buta dolgokkal teletömték a (éjét Nem akar hallgatni a szüleire! Nem tartózkodunk sokáig a házban. Látjuk, hogy édesanya és (la közt meddő vita folyik. De a gondolattól nem tudunk szabadulni: kinek van Igaza? Egy bizonyos, hogy a heves szóváltás hátterében az Iskola és az otthon áll. Ha a fiú bizalmasabb lett volna hozzánk, talán elmondta volna, hogy ö az édesapjától, vagy az édesanyjától mindig mást hallott, mint a tanítójától. MoBt a gyerek durva, nem ismer tiszteletet. Tanítóját becsülte, szüleit szereti. Kinek hlgygyen? Ogy véljük, figyelmet érdemel Gyuri és az édesanyja. Az az érzésünk, hogy Itt nemcsak a továbbtanulásról van szó ős ezzel kapcsolatban az ellentétes álláspontról... A vitát eldönteni azonban: szülők és pedagógusok dolga. Várjuk a véleményüket! .0 1 1 0 I I 1 i 0 I & 1 1 D
