A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-07-23 / 30. szám
mt A régi gárda öreg ember nem vén ember. Ezt a mondást bizonyítja három alakban a francia színészet nagy triója: Gabin, Noel Noel és Fresnay. Az első agglegény kerékpárjavító, a második fiánál élő özvegy, a harmadik nyugdíjas vasutas, akinek még ebben a korban is van elég energiája ahhoz, hogy hűtlen feleségét elkergesse. Annak idején mindhárom Ott harcolt Verdunnél és a régi gárda ma sem hagyja magát elnyomni a fiataloktól. Szeretik a jó burgundi borocskát, a kópéságot, és mivel otthon szabadságukban korlátozták a három jómadarat, elhatározták, hogy bevonulnak a közelben levő, jó hírnévnek örvendő nyugdíjasok otthonába. Bizonytalan lábon, de annál jobb kedélyben érik el a pihenés iházát. Itt azonban egy pillanat alatt kijózanodnak. Nagy fejkötős, halkan suhanó apácák a felügyelők, a bennlakók valóban tehetetlen öregek, és a heti fejadag csupán egy liter bor. Nem, ezt a helyet nem nekik teremtették! Még aznap éjjel kiszöknek és visszatérnek falujukba. Itt megígérik, hogy ezentúl korukhoz illő csendes polgárok lesznek. Azonban még el sem hangzik a fogadalom, máris újabb huncutságot készítenek elő. Ki parancsolhat három ilyen örökifjúnak? Jean Gabinnak ez a hetvenedik filmje, és e jubileum alkalmából egy dáridős, sosehalunk meg filmmel örvendeztette meg a világot. A búcsú Egy nyugatnémet városkában búcsút ünnepelnek. A víg előkészületek közben egy katona holttestére bukkannak. Ki ő? Robert Martens a háború utolsó napjaiban megszökik a gyűlöletes náci hadseregből és a szülőház pincéjében rejtőzik el. Az anyja tehetetlen, apja gyáva, félelmükben kiutasítják fiukat, aki végül is öngyilkosságba menekül. A szülők titokban éjjel. elföldelík gyermeküket. Azóta tizenhat év múlt el, és Martensék ma is letagadják a fiukat, a többi gyermek érdekében, hiszen a hivatalos közegek ma is ugyanazok a fasiszták, mint voltak a Harmadik Birodalomban. Wolfgang Staudte, a kiváló rendező most is remekművet alkotott. Szomorú iróniával leplezi le a nyugatnémet állapotokat és bélyegzi meg a számunkra érthetetlen és felmenthetetlen német polgári mentalitást. Az emberiesség megtestesítőjeként állítja ebbe a rideg környezetbe a kis francia cselédlányt, az egyetlent, aki az üldözött Robert mellé áll. Bilincsek Karel Kachyfta rendezésében a barrandovi stúdió más témát dolgozott fel, amikor dr. Klimes egy szegény, de gazdagon nősült vidéki állatorvos történetével ismertet meg. Klimes felületes felesége mellett lassan elfelejti fiatalkori céljait, elégedetlen munkakörével és elhatározza, hogy könnyebb praxisra városba költözik. Gyermekkori pajtása, Magda mutatja meg neki, milyen rossz úton halad. KlimeS inni kezd és így részegen kell neki súlyos műtétet végezni egy beteg állaton. A becsületes, az állatért reszkető paraszti környezet téríti vissza fiatalkori idealizmusához. Elhagyja feleségét, de megtalálja önmagát. A nagyhatású, mély mondanivalójú film főszerepeit R. Lukavsky, Z. Stépánek, L. Munzár, B. Bohdanová és sok más neves cseh színész tölti be. A nagyszerű fényképezés V. Hunka művészi munkája. Térj vissza, Afrika! Egy fiatal amerikai mérnök, Lionel Rogosin Boveryn című szellemes riportfilmjével lépett elő az ismeretlenség homályából és e film az 1956. évi velencei fesztiválon magas kitüntetésben részesült. Utána egy kézi felvevőgéppel leutazott Dél-Afrikába, ahol mint turista, érdekes felvételeket készített a nagyvárosokban élő négerek életéről, sorsáról. Rövid filmjei szereplőit a bennszülöttek közül választotta ki és e jelenetekből állította össze a most bemutatott filmet, mely vádirat a néger elnyomás és a faji üldözés ellen. SIMKÖ MARGIT m