A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-12-17 / 51. szám
Csontváry Kosztka Tivadar: Vihar a Hortobágyon Aba Novék Vilmos: Halászcsónakok a Tiszán Prágába benyargalt a délibáb • Értékes kiállítás nyílt meg a múlt hő közepén Prágában „A Nagyalföld a magyar festészetben“ gyűjtőcím alatt. A prágai Kisoldal egyik kacskarlngós utcájában, az ősrégi Waldstein palota egykori lovardájában negyven magyar festőművész száztizennégy müvében tárta fel a prágai müvészetszerető publikum előtt az Alföld szépségeit és romantikáját, a végtelen táj lakúinak egykoron oly nehéz és keserves életével együtt. Idősebb Markű Károly pusztai gémeskútla, Lotz Károly és Wágner Sándor csikősal mellett ott van a kivégzésére váró betyár Munkácsy Mthály képén, fellelhetjük Mednyánszky László csavargóit, fényes Adolf kubikusait — a tegnapelőttöt a tegnappal, a mát és a holnapot. Felvonulnak a múlt század nagylat, a század elejének piktorai, a két világégés közt élő festők és ott menetelnek az újnak megörökítől is. Hosszú a névsor, mindenki benne van, akinek bármikor is köze volt a Nagyalfőldhöz, ezért keverődnek a stílusok, hogy a végén megalkossák a nagy egységet. Kár azonban, hogy sem a katalógusban, sem a képek mellett elhelyezett cédulákon nincsen feltüntetve (s ha igen, csak nagyon ritka esetben), mikor élt a művész és körülbelül mikor alkotta müvét. Hiszen egy és ugyanazon festő fejődésének különböző szakaszaiban másképpen gondolkozott, és másképpen festet. S ebben a komoly előkelő kiállítási teremben békésen megférnek egymás mellett Aba Novák Vtlmos, Baranyó Sándor, Benedek fenő, Bihari Sándor, Csontváry Kosztka Tivadar, Désl Huber István, Fényes Adolf, loányl Grünwald Béla, Koszta József, Lotz Károly, Mednyánszky László, Mészöly Géza, Munkácsy Mihály, Tornyai János és mások képei. Az ember elgyOnyOrkődtk Csontváry Kosztka Tivadar Vihar m Hortobágyon című képében, amely felfogásában egy francia primitívre, Henri Rousseaura, a vámosra emlékezteti az embert, bár az utóbbinak témaköre diametrálisan elütött Csontváryétól, Megdöbbenve nézem, hogy a nagy haladószcllemü festő, Désl Huber István milyen proletárszemmel látta és festette meg a „Bbéd utáni pihenőt*. Megkap Koszta Józsefnek markáns egyént művészeti kézirata, Tornyai tájszeretete, és Mednyánszky László pessztmtszttkus képei megmagyarázhatatlan nosztalgiát ébresztenek fel a nézőben. A kiállítás valóban nagyon szép és átfogó, ám sok prágai nézőnek, akik a francia művészet és a prágai moderna hatása alatt nőttek fel, az egész kissé egzotikus valami. Ezek a modern magyar művészetet szeretnék megismerni. Igaz, találkoztam olyanokkal Is, akik lelkesültve Ismerték fel a helyeket, ahol régei,régen Jártak és ez a kiállítás emlékestett Őket az ott töltött szép napokra, —sl— Bihari Sándor: Biró előtt Tornyai János: Gámeskút
