A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-12-03 / 49. szám

A kamasz Macs József kisregénye emlékezve a szlovákiai partizánok közé menekül, s nemsokára a felszabadító szovjet csapatokkal érkezik vissza ott­honába. A történet kisregény-keretbe ágyazva élvezetes olvasmány, igyekszik az ember egy szuszra elolvasni, megvan a kellő sodra, cselekményessége, de megragadöbb drámai feszültség nélkül. Szerkezetét elég szétesőnek érezzük, az egyes részek vi* Amikor Mács első könyve, a Végnélküli fejezet végéig — a többször emlegetett szonylag lazán függnek össze. Ügy lát­­gyűlés hat évvel ezelőtt megjelent, erős pengőn kívül — jóformán semmiből sem szik, az elbeszélés kereteihez szokott Mács kritikai visszhangot váltott ki. Azt hiszem, lehet következtetni arra, hogy a cselek- a regény adta lehetőségeket sem tudta a szerző számára is legemlékezetesebb és meny a Horthy-korszakban játszódik. A teljesen kihasználni, egyben a legtanulságosabb Rácz Olivér társadalmi kép, amelyet az első négy fe- Mj az mégis, ami feljogosít bennünket, véleménye volt. Rácz akkor minden kön- jezetben kapunk, úgyszólván semmiben hogy elismeréssel nyugtázzuk a könyvet? törfalazás nélkül kimondta az ítéletet: sem különbözik a beneái köztársaság vagy Az, hogy ebben a műfajban Mácsnak ez „Mács J könyve: érőfélben lévő gyümölcs.” a szlovák állam állapotaitól A falu ábrá- az első — s lényegében sikerült — alko- Megállapította, hogy határozott íráskész- zolása inkább csak gazdasági szociális tása. A végnélüli gyűléshez viszonyítva séggel rendelkező, tehetséges író jelent- alapozású, alig van nyoma kulturális-po- kifejezési formái tökéletesedtek, csiszolód­­kezett, de legtöbb történetéből „erőitetet- litikai hatásoknak, megnyilatkozásoknak és tak. Kinőtte az akkor bírált erőltetett ke­­ten csillan ki a falu népe”. Hibájául rót- összefüggéseknek. A Horthy rendszer utol- délyeskedést, felhagyott az üres szósza­­ta fel a sok helyen bő lére eresztett, né- só fázisának űrgózös parancsuralrai poli- porltássai, mesterkélt népieskedéssei, a pies kiszólásokkal agyotoflzdelt mesét, a tikai légköre alig egy két helyen érez- falu arculata természetesebben rajzolódik gyakori szészaporítést, s kifogásolta az hetó a regényben (a csendőrök beavatko- ki előttünk, s jobban a lényegre össz- Induíatak fogyatékos írói ábrázolását, zása a kocsmai verekedésbe, megjelené- pontosítja figyemünket. Még alaposabbá Erényei között emlegette éles megfigye- sük az erdőn), de itt is inkább csak 11- vált megfigyelőképessége, mélyebbre lát az lőképességét, lendületes íráskészségét és lusztratív jellege van, mintsem az esemé- emberi lelkekben, jellemábrázolása sok­jó humorérzékét. nyék logikájából következne. Bálint és oldalúbb lett, (bár még .mindig a külső Rácz bírálata az eddig dívott kritikai édesanyja alakjában alig van valami új, ábrázolásmód dominál nála). Életszemlé- Evakoriathoz viszonyítva szokatlanul erős amivel Mács eddigi írásaiban ne találkoz- lete tisztultabb, egyértelműen a történel­­hangűnak tűnt, jóindulatát azonban sen- tunk volna. Az édesanya szinte kívül áll ml materializmusra alapozott, mentes ki nem vonhatta kétségbe. Azóta bebizo- a fas.zálódott rendszer politikai hatásain, mindem polgár, behatástól nvosodott hoEV a magasabb mérce köve- “a6 a szegénységét érzi. Bálint pályájá- Jóleső, megnyugtató érzéssel vesszük telesében' Rácznak igaít volt, s pozitívan ból szinte kiszámítható hogy előbb-utóbb tudomásul hogy írói tehetsége lendüle­­hatott mind a kritikai gyakorlatra, mind a partizánoknál köt ki. Ez az elhatározása tesen tovább bontakozott, s úgy erezzük pedig Mács művészi fejlődésére. A ke- azonban nehezen magyarázható érteim,-ér- azon az úton halad, hogy Lovicsekkel ménv szó nőm vetetette vissza az írót. ze'mi meggyőződéssel, inkább a külső kő- egyu‘t o lesz a mai falu legszakavatot­­iPT7oita tehetséaét s azt amit an- rülmények késztetik, determinálják erre tabb ábrázolója a csehszlovákiai magyar nakidpiln Rácz a Kritikus a’ kritikáról a döntésre. A mellékszereplők eléggé fa- Irodalomban. Az azonban, hogy az írót című cikkében' igen találóan így fejezett kők, nem sokáig maradnak meg bennünk. Tömörkényhez, Mórához Móricz Zsig­­ki-- Csak a lessvensébbek pusztulnak A regény cselekménye igen egyszerű, mondhoz vagy Veres Peterhez állítsuk, bele ä műtétekbe, csak a dilettánsok nem Magyar Bálint cipészmestert egy végze- még korai ítélet volna. Ehhez még toyáb­­áHják a bíráló szót - az elhivatott te- <es tavaszi eleien ejfélbenyulo ivászat bi müvek kellenek, meg aztan tűi ,s kell he'ség számára a bírálat kovácsolást és u;án holtan hozzák haza a kocsmából, rajtuk jutni - nem állhatunk meg a krt­­ötvözfst jelent”. Azóta Mácsnak minden Nagy gyermeket hagyott maga után. A tikai realizmusnál. második évben megjelent egy egy könyve, legidősebb a t,zenhatéves Bálint a teme- Végezetül még egy megjegyzés, A borí- 1957 ben a Téli világ 1959 ben a Pipa- tes utan átveszi apja örökségét, egy vi- tólap hajtókáján azt olvashatjuk, hogy A füstben 1961 ben pedig első regénye A selt tarisznyát, amellyel elindul „életet kamasz Mács legjobb írása. Miért adták kamasz’ fis nyugodtan mondhatjuk, hogy kezdeni” Inasnak szegődik Fenyő mes- akkor ki a legalacsonyabb példányszám­­írói pályája - a Pipafüstben kivételével tei'»ez. ma'd az erdo,re kerüI fav.á86k kB* han? Ha egy író olyan ígéretesen fej­­— határozottan felfelé Ivei Ezt bizonyít- zé> aho1 mihamar feltalálja magat, s ész- lődik, mint Mács, ennek a körülménynek ja az idén megjelent új műve, A kamasz revehetően javít a család sanyarú hely- kifejezésre kell jutni a kiadói politiká­•* °J ’ 1 ^ í Ani/mrl nn n ob QizAnnOn Q nQPDníl- no rv In B1 nun 1^ nnAio n IrtoA A A*-» nn /\1 IS. zetén. Megkezdődnek azonban a berepü- ban is. Ennek pedig a kiadó éppen az el­, , , lések, bombázzák a környéket. A család lenkezőjét teszi. Míg a Végnélküli gyűlés Az, 1°,_. „ ,2„T.02?,„S„, „ an" Forgács gazda udvarába kerül, ahol a 1500 példányban jelent meg, a Téli világ o színt centjezik be lakóháznak, Bálint pe- és a Pipafüstben már csak 1000-ben, A dig mint cseléd, az istálló dikóján kap kamasz pedig — mivel ez a legjobb írá­heTyet. Dolgoztatták embertelenül. Csu- sál — már csak 950 példányban. Azt to­pán a gazdanéval való gyakori enyelgés, szem, ez a kiadói gyakorlat nem helyesel­­az asszony éjszakai besurranásaí villa- hető és semmivel sem igazolható. . nyozták fel, vittek némi változatosságot összegezésként megállapíthatjuk, hogy mutatják, hogy az fro itt mozog legott- Hamarosan megiszonyodott azon- A kamasz már nem érőiéiben lévő gyü­honosabban, hiszen ebben a környeze.ben [jan az gjjapQttó^ gs egyre inkább a mölcs, mint a Végnélkül! gyűlés volt, ha­tot’ - ’ enr! . a tájegységnek az elet- szat,adulás gondolata kergette, míg egy nem érett termés, de amelynek nem min­módját, szokásait szívta magába, ezt is- m02gósítási parancsra ő is bevonul, de az den oldalát érte egyenlően az érlelő nap, ,eSf°hnan. Minden feltetel adva van Ausztriába irányított menetszázadból meg- ezért nem egyenletesen szép és fejlett. A tehát, hogy a legreálisabb képét kapjunk s visszatér édesanyjához. Itthon további, hibátlanabb termés a nagyobb korról es tájról, politikáról és életérzés- nem habozik, hanem Veres Lajos bácsi, műgondtól függ. luból veszi a témát. Most azonban nem a falu átalakulásának a jeleit, problémáit kutatja, mint eddigi írásaink a túlnyomó részében, hanem a harmincnyolc utáni Horthy-korszakot, helyül pedig egy gö­­möri falucskát választ. Eddigi művei azt ről, munkáról és szerelemről. A választott hely és téma azonban magában rejti az irodalmi mozgásterület térbeli és esz- ,%v.V. me! határa leszűkítésének, a regíonaliz­­musnak veszélyét, ami alól Mács nem is f tudta magát kivonni, s így végeredmény­­ben adós maradt azzal a követelménnyel, amelyet írói berkekben már elég régen ■][ hangsúlyoznak, s amit Dobos László az Irodalmi Szemle 4. számában így fogalma­zott meg: szélesebb irodalmi látóhatártl Részben ebből a regionális és témái le­­szűkftettségből magyarázható A kamasz társadalomábrázolásának, történelemszem­léletének egyoldalúsága, az irodalmunk­ban már megszokottá vált falusi figurák szerepeltetése s az ostályhelyzetük meg­szabta jellemek sablonos fejlődéslogiká­ja ; ugyancsak részben ez a kötöttség gá­tolja Mácsot a sokrétűbb emberábrázolás­ban is. A regényben ugyanis a negyedik egy tizenkilences kommunista szavaira TOLVAJ BERTALAN Figyelmeztetjük kedves olvasóinkat, ne felejtsék el megújítani a Hét előfizetését, hogy 1962-ben is — mint ed­dig — fennakadás nélkül kapják a lapot. Előfize­tési jelenkezéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesíiő 14

Next

/
Thumbnails
Contents