A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-11-26 / 48. szám
Egy denveri rendőrtiszt a rács mögött Amerikai életstílus avagy Rabló-pandúr Denverben Az egyesültállamakbeli Denver városban történi egy esős őszi éjszakon, hogy az egyik nagy füszeriizlet vezetője éppen boltja előtt hajtott el autójával, aniikoi meghallotta, hogy szól a riasztócsengő. — Betörök — gondolta rémülten a boltos, es hősies elhatározással beuyitutt az üzletbe. Majd kővé meredt: két egyenruhás rendőrt látott az üzlet közepén. Az egyik a kassza nyittott fiókja előtt ál lőtt, es bankjegyekete rukolt egy kis zsák! a. A másik már úgylátszik végezhetett, mert jókora zsákkal a vállán az ajtó közelében álldogáit. A kassza körül foglalatoskodó rendőr pisztolyt rántott és így szólt: — Egy hangot se! Különben szitává lőlek és jelentést írok, hogy tettenértelek, amikor fel akartad törni az üzletet. A két egyenruhás rendőr távozott, a boltos pedig a rendőrkapitányságra rohant és jelentette az esetet. A válasz csupán egy kézlegyintés volt. — És mit gondol, ki hisz majd magának, ha a két egyenruhás rendőr mást mond? — A denveri kapitány ezzel le is zárta az ügyét. Két héttel később egy becsületben megószült rendórtizedes jelentkezett a kapitányságon és előadta : mindenütt azt suttogják, hogy a denveri rendőrség egyes csoportjai rablóbandákat szerveztek. . .- Ideggyógyííntézetbe küldjük — válaszol! a kapitány, — mert maga liullucinál. Néhány hónap múlva egy nagy vaskereskedés tulajdonosa jelentkezett a rendőrségen. Előadta, hogy három nappal előbb bejelentette, hogy üzletének egyik ajtajáról leszereltette a riasztó csengőt, mert elromlott. Kéri a rendőrséget, néhány napig vigyázzanak jobban. Huszonnégy óra múlva az üzletet kirabolták. A tettesek azon az ajtón mentek be, amelyről hiányzott a riasztó csengő. A denveri kapitányság azonban még mindig nem mozdult, egészen addig, amíg be nem következett az összeomlás. Néhány héttel ezelőtt egy járőr tetten ért egy rablóbandát. Három egyenruhás rendőr volt és két ideiglenesen szabad lábon lévő „profi" bűnöző. A bandát egy rendőrliadnagy vezette. Az első éjszakai vallatás után a hadnagy tizenuyolyc rablótámadást ismert be és harminc rendőrtisztet nevezett meg bűntársaként. Erre már a szunnyadó Washington is felébredt és a szövetségi nyomozóiroda munkába kezdett. Denver amerikai viszonylatban is ,,rekordot javított”. Kansas Cityben már volt egyszer egy bot lány, amikor egyes rendőrtisztek szövetségre léptek hivatásos betörő bandákkal. Chicagóban az elmúlt évben rendőrtisztek egy csoportja tel bérelt rablóbandákat és tippeket adott nekik De az, hogy a rendőrtisztek maguk álljanak autó génvágóval a páneélszerények ele az amerikai rendőrség viharos történetében Denverben tör télit meg először. . A leleplezett denveri rendőrök csoportja mar bevonult a börtönbe, a rendőrfőnök pedig hidegvíz kúrára egy ideggyógyintézetbe. Békés fegyver as atomplsztoly Tudományosén a rádióaktív arany- tos mechanizmus adagolja a szemszemcsék adagolójának hívják. Való- cséket. Aztán az orvos kihúzza a tűt, ban hasznos és Jelentős fegyver a a következő helyre szúrja és újra szakorvos kezében. A népi demokra- és újra megnyomja a billentyűt. A. 'tkur országok közül nálunk hasz- másik adag is a testbe Jutott, és a nálták először ezt az orvosi mű- műszer foganytyúján kettes Jelenik szert. Milyen célt szolgál az atom- meg. a művelet tovább folytatódik, pisztoly... Vagyis az atomszemcsé- Az orvos mindig új helyre szúrja két adagoló műszer? Segítségével a tűt. Szemcsét szemcse után helyez a rákos daganatba, amely helyzeté- el ügy, hogy a szükségletnek megnél fogva külső besugárzás által ne- felelően legyenek elhelyezve a dahezen hozzáférhető, rádióaktív arany- ganatban. szemcséket adagolnak. Az arany- A műszert használat előtt forró szemcsék elpusztítják a rákos sző- levegővel sterilizálják. A rádióaktív veteket. Használhatók az összes rá- aranyszemcsék ólom védőburokban kos daganatoknál, amelyek a testen érkeznek. Dr. Hlaslvec, a prágai belül vannak, és ezért a sebész tá- Rákkutató Intézet igazgatóhelyettese vollthatja el teljesen őket. A testben tokjába helyezte a csillogó, hasznos maradó beteg szövetet az adagoló- „fegyvert”. Olyan fegyver ez, amélyval bevezetett aranyszemcsék besu- lyel az orvos az emberi test egyik gározzák. legnagyobb ellensége ellen harcol. Első pillantásra könnyűnek látszik a dolog, pedig nem olyan egyszerű. Az orvosnak ki kell értékelni a daganatot, pontosan kiszámítania, hogy mennyi besugársást kapjon a beteg szövet, és megállapítani a szükséges aranyszemcsék számát és intenzitását. Aztán a Rádiólzotóp Kutató Intézet közvetítésével megrendeli az arpnyszemcséket Angliában, Harwelban. Két héten belül — sürgős esetben még hamarább is, megérkezik a szükséges adag mikroszkopikus platinaburokkal fedett rádlóaktív arany. A burokra azért van szükség, hogy visszatartsa a nem kívánatos béta-sugarakat. Ezután már az adagoló műszeren a sor. A sebész felnyitja a testet és így a műszer hosszú, tűalakú fejével a legnehezebben hozzáférhető helyekre is elér. A műszer tartályában tizenöt rádióaktív aranyszemcse van. Elég a kívánt helyre szúrni a tűt, megnyomni egy billentyűt és a pon-Ooxlméter ellenőrzi az aranyszemcsék rádióaktivitását. Segítségével biztosítják az orvosok ás az ápolók biztonságát
