A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-11-26 / 48. szám

KERESZTREJTVÉNY Egy jelmondatot rejtettünk el a vízszintes 1. és a függőle­ges 21., 25. számú sorokban. Beküldési határidő december 3. A helyes megfejtők közt öt könyvet sorsolunk ki. VÍZSZINTES: 1. Az idézet 1. része, a nyíl Irányában folytat­va (zárt betűk: a, n, k, n,j. 14. Folyó Közép-Szlovákiában. 15. Harap. 16. Princípium. 17. Tompa ellentéte. 18. Önálló állam Afrikában. 20. G. A. O. 22. E napi. 24. Darázs szlová­kul. 26. Énekes madár. 28. Háromszor ötven római számok­kal. 30. Női becenév. 32. Ékezettel ács szerszám. 33. Légüres tér. 35. Gyümölcs. 37. Erődítmény. 39. Korcsma része. 41. Üt. 43. Folyó Erdélyben. 44. Az anyag legkisebb részecskéje. 46. Folyó Csehországban. 48. Mindegy közismert idegen szóval. 50. Eszes. 52. Észak-afrikai berber és arab lakosok keveréke. 54. Függ. 55...........bej, az újabb török dráma és regényiroda­lom legkiválóbb alakja. 57. Kelet-európai nép. 59. Ital népiesen. 61. Kettős betű. 62. Úgy van héberül. 64. Folyadék. 66. E-vel a végen a Szajna folyó francia neve. 68. Téma mássalhangzói.- 70. Elaszott füves mező (ékezethiba). 74. Fürdő alkalmatos­ság. 76. Elhamvad. 78. Időegység. 79. Pezsgő németül. 81. Táp­lálkozás. 83. Orvosi kötszer névelővel. 85. Füst szlovákul. 87. Vízsz. 30. 88. Éjjeli mulatóhely. 90. Egyesült Nemzetek Szer­vezete. 92. Nagyszülő beceneve. 94. Nándor Rezső. FÜGGŐLEGES: 1. Papírra vet. 2. Összecsengő verssorvégző­dés. 3. Török név. 4. Alida betűi. 5. Lujza Mária. 6. A virágos növények szaporodó szerve. 7. Európát és Ázsiát elválasztó hegység és folyó. 8. Kicsinyítő képző. 9. Nálam mássalhang­zói. 10. Vízszintes 70. 11. Vissza: személyes névmás. 12. M-el az elején munka alvilági nyelven. 13. Költött elbeszélés. 19. Város Kelet-Szlovákiában. 21. Az idézet 3. része, a nyíl irá­nyában folytatva. 23. Három római számokkal. 25. Az idézet 2. része, a nyíl Irányában folytatva (zárt betűk: m, e, 1, t, m, a, n). 27 Móló betűi 29. Nem vak 31. Régi római köszön­tés. 34. Monda 36. Patkó hiányosan. 38. Düledező épület. 40. Ö-val a végén vágószerszám. 42. Keret. 45. Tisztít. 47. Né­met Szövetségi Köztársaság székhelye 49. Buddhista pap Tl­­betben. 51. Vissza: literátus. 53. Lusta. 56 Eleven közepe. 58. Ruhát varr. 60. Rizs németül. 63 Nem nálam. 65 Angol fő­nemesi cím. 67. Az Elba jobboldali mellékfolyója. Csehország­ban. 69. Magyar Államvasutak. 71. Egykor. 72. Kerület. 73. Objektum névelővel. 75. Vissza: napközi étkezési időszak.. 77. E-vel a végén lángelme. 80. Kelet-ázsiai ország. 82. Eső után marad. 84. Zseb hiányosan. 86. M M. E. 89. Rag. 91. Zol­tán Hugó. 93. Az izmot köti a csonthoz. Az előző rejtvény megfejtése: A ma a holnap titkát őrzi, az új újabbat szül megint; korunkat látva ámulnának lóhátra termett őseink. A 46. számú rejtvény megfejtői közül egy-egy könyvet nyer­tek : Kollár Teréz, Negyed ; Magyar iskola IX. B osztály, Léva; Majovszki Anna, Ipolyság; Molnár Béla, Szelőne; Szabó László, Budapest. Irodalmi esték a Bodrogközben Október második jelében Bodrogközben két szerzői est élményeiben volt részünk, mégpedig Királyhelmecen és Szinyéren. Nagy érdeklődés­sel várták az olvasók a szer­zőt mindkét helyen, hiszen személyesen most találkoztak vele először. Nyugodtan mondhatom, nem csalódtak. Azt az embert ismerték meg Lovicsekben, akinek eddigi müvein, főleg A csillagszemű asszonyon keresztül elképzel­ték. Királyhelmecen és Szinyé­ren egyaránt, szinte áhita­­tos csendben hallgatták sza­vait: „Szorongó érzéssel állok azok elé, akik műveimet ol­vassák. Azt szokták mondani, az író helyett művei beszél­nek, mégis szabad legyen annyit mondanom, hogy úgy érzem: amit eddig írtam, em­berségem minden melegével írtam. Viszonozni akartam mindazt, amit a dolgozó em­berektől életem eddigi folya­mán kaptam. Együtt örültem velük a lakodalmakban, együtt sírtam velük a temeté­seken. Közben magam is éreztem a lelkűkben dúló harcot, a társadalmi átala­kulás nehéz folyamatát. Lát­tam, hogy az új eszmékben, gondolatokban nehezen hisz­nek. A Csillagszemű asszony­ban éppen ezt: a mai falu emberének lelkivilágát, gon­dolkodásmódját akartam áb­rázolni. Hogy ez sikerült e és ha igen, milyen mértékben, azt az olvasók fogják elmon­dani.’’ Es az olvasók el is mond­ták a véleményüket. Király­helmecen is és Szinyéren is. De Szinyéren jobban. A kis falucskában A csillagszemű asszony heteken keresztül sokkal mélyebben foglalkoz­tatta a parasztcsaládokat, mint a sokrétűbb foglalkozá­sú kisváros lakosait. Sziré­nyen aránylag többen is vol­tak a szerzői esten, mint Királyhelmecen. Kissé furcsa helyzet ez, de azt hiszem ép­pen a szinyériek: a Lőrinczek, Bözsi néni, Józsi és János bá­csi —, a HNB-titkár, Rudas István, Csizmadia László és Rudas Gizella adták meg erre a magyarázatot hozzászólá­saikban: — A regény rólunk szól és hozzánk szól. Mintha csak a szinyériek szerepelnének ben­ne! A jelenünkről ír Lovicsek elvtárs. — Legyen folytatása a re­génynek! Igen kíváncsiak va­gyunk, mi lesz tovább Pistá­nak és Marikának a sorsai Megbocsát-e János mindent Jolánnak? — Ért szinte vitaesetet tar­tottam a könyvről a család­ban. Igen tetszett Gaál János alakja. Azt hiszem, két szö­vetkezeti elnök sincs olyan a járásban! Nagy szerencséje annak a falunak, hogy volt egy Gaál Jánosa, s hogy a fa­lu ezt felismerte. — A feleségem olvasta fel esténként a családnak, én meg mindig bele-beleszóltam. Hiányoltam, hogy Gaál János, azon kívül, hogy a szénabe­takarítással és a szövetkezet ezernyi gondjával-bajával tö­rődött, „nem oltotta el a tü­zet is”. — Azt a tanulságot vontuk le a regényből, hogy a fele­ség érdeklődjék a férje mun­kája iránt, támogassa helyes törekvéseit, akkor nem fut zá­tonyra a házasság. A könyv igen hasznos. Aki elolvassa, rettenjen vissza ha­sonló cselekedetektől, mint amikej Jolán és Pista elköve­tett. Érdekes, Pista kivételé­vel mindenki jogi alapot ke­resett tette végrehajtásában. Ilyen és hasonló vélemé­nyeket hallhattunk Szinyéren. Vylt, aki kifogásolta, hogy az író gyorsan fut át azon, ho­gyan távolodik el egymástól János és Jolánka. Egyesek valószínűtlennek tartották, hogy Pista rövid pár hónap alatt kiábrándul Jolánkából. Mások szerint Jánosnak nem kellett visszafogadnia az asz­­szonyt. Az író válaszait és indoko­lását azonban az olvasók tel­jesen megértették és elfogad­ták. Megértették, hogy mint feleségnek sohasem bocsátja meg János bűneit, csak mint kisfia anyját fogadta vissza. Elfogadták: a befejezéssel az volt az író elképzelése, hogy a gyermek érdekében a csa­ládot összetartsa. A szirényiek hallatlan ér­deklődéssel a legnagyobb el­ismeréssel és jóérzéssel kell nyilatkoznunk. Meglepően vi­lágosan fogták fel a regény mondanivalóját, és tisztán látják alakjait. Nem véletlen, hogy az est végén maga a szerző ilyen elismerő szavak­kal adott tetszést benyomá­sainak: — Mélyen meghatott ez a nagy érdeklődés és az alapos elemzés. Regényem ilyen tö­kéletes megértését még sehol nem tapasztaltam. Ogy értet­ték meg, ahogyan megírtam. Író és olvasó egymásra ta­lált ezeken az estéken. Író és olvasó személyes kapcsola­tot teremtett egymással, köl­csönösen serkentőleg hatot­tak egymásra. Szeretettel és megbecsüléssel gondolunk rá a Bodrogközből való távozása után is, s ugyanígy várjuk legközelebb, a Baj van a sze­relemmel klrályhelmeei bemu­tatójára is. TOLVAJ BERTALAN 15

Next

/
Thumbnails
Contents