A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-11-19 / 47. szám

z ember életének harma­dát átalussza, s ezért az alvás, a pihenés révén a mástk két harmadát munkára használhatja fel. Ez a tétel azonban nem áll fenn minden esetben. Egy újszülött csecsemő például egész nap al­szik. Fiatal, egészséges ember két-három éjszaka is kibírja alvás nélkül. Az öreg emberek szintén kevesebbet alusznak nyolc óránál. Mégis, alvás nél­kül nem bír kt nyólc-tíz napnál többet az ember, míg evés nél­kül például két hónapig is el­élhet. A szükséges alvás körül fenn­álló eltérések okát az ember fizikai és lelki állapotában ke­reshetjük. Egészséges, erős szervezet később fárad ki, ezért kevesebb idő kell ahhoz, hogy munkaerejét felújítsa. Az ener­gia elhasználódása az ideg­rendszer sejtjeiben fokozatos gátlást idéz elő. A fáradtság érzése mindenkinél egyéniségé­nek megfelelően keletkezik. Legnagyobb részben a nap he­lyes beosztásától és az élettem­pótól függ. Testileg gyengébb ember ts sokat kibírhat. Nem­csak meghatározott Időben kell felkelni, enni és aludni, de a lehetőségek és az egyéni ké­pességek szerint rltmtzálnl kell a napi munkát is, a szórakozás, pihenés és a művelődés válta­kozását. Reggel nagyobb telje­sítményekre képes az ember, ezért ezt az időt intenzíven ki kell használni. Este fokozatosan lassítani kell az életritmust, hogy az idegsejtekben beálló gátlás természetes legyen. A helyes ritmusba be kell ve­zetni az ésszerű, nem erősza­kolt átmeneteket is, a gátlásból a munkába, a munkából a pihe-Hogyan kerüljünk egyensúlyija, hogyan nyerjük vluia a normállá életritmust? Itt már csak az orvos és műszerei segítenek. Nem a napsugarak okozták, a nagy agykéreg adta ki a paran­csot: a szervezet láradt, pihennie * kell! nésbe, pihenésből az alvásba. Az álmatlanságnak két oka van: a napi időbeosztás és rit­mus be nem tartása vagy vala­mi komolyabb megbetegedés. A betegség gyógyításával meg­szűnik az álmatlanság. A fe­gyelmezetlenség és meggondo­latlanság viszont „fordított" rit­must eredményez. Amikor dol­goznia kellene, akkor fáradt az ember és fordítva. Sokszor erő-, szakos beavatkozással ts előidé­zi ezt, erős kávéval, alkohollal, frissítő pirulákkal. A legtöbb esetben helyes napirenddel és életritmussal gyógyítható az álmatlanság. A cél: helyes arányba hozni az idegrendszer sejtjeinek ingerlését és gátlá-A kardlogram megrajzolja a szív működésének ritmusát. Am a szabályos görbét nagyon köny­­nyen szabálytalanra változtathat­juk; Igyunk alkoholt, erűs teke­­tét, dohányozzunk sokat, nagyon kellemetlen meglepetésben lesz részönk. sát. Ezért célszerű sétákkal, fürdéssel, olvasással és hason­lókkal kiegészíteni a napiren­det. Altatószerekhez csak vég­esetben forduljunk. • •••••••••••••••••••• ilpókák és anyókák A Szovjetunióban 1959 január 15-én megtartott népszámlálás tiszta képet adott arról, hogy hány száz éven felüli ember él az ország területén. Az adatok ezeket mondják: a Szovjetunió­ban 21015 száz éven felüli embert tartanak számon, ebből 16 276 nő és 5432 férfi. Nagy a különbség a falu és a város között is; falun 17 272 magas kort elért ember lakik, míg vá­roson csak 4436. Az évek száma szerint így oszlik meg ez a szám: 100—104 éves 13 350 személy, 105—109 évet megért 4183, 110—114 évet 1384 személy, 115—119 évet 532 személy (ebből 356 nő és 176 férfi), 120 és még több éves 592 személy, ebből 224 férfi és 368 nő. 1667 száz évesnél több embernek nem si­került megállapítani a pontos korát. Legtöbb öregembert a Kaukázus lakói között találjuk. Az Azerbajdzsánt SZSZK-ban minden százezer lakos közül átlag 84 ember élte meg ezt a magas kort. Abszolút elsősége van a felső-karabahi autonóm területnek, ahol százezer ember kö­zül 144 ért el száz évnél magasabb kort. A Szovjetunióban általában 10 száz évnél idősebb ember jut minden százezer lakosra. Érdekes ezt a számot összehasonlí­tani egyéb országok hasonló adataival. Az USA-ban, ha csak a fehér lakosságot nézzük, csupán 1,5 ember jut minden száz­ezer lakosra, aki a száz -évet megélte. Angliában az, 1959-es adatok szerint 301 ilyen; öregember van, Franciaországban 261, Japánban 97, ami azt jajenti, hogy Japánban egy millió ember­ből csak egy ér el száz évtől magasabb kort.

Next

/
Thumbnails
Contents