A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-11-19 / 47. szám
Barátságunk negyvennégy esztendővel ezelőtt kezdődött. November hetedike az a nap, amikor olyan erők szabadultak fel, melyek elsöpörték útjukból az urakat, kiűzték hajlékából a nyomort s hatalmas orkánként száguldottak végig Ukrajna mezeto, Szibérián és az Északi jeges-tengeren. Oly erők, melyek mély barázdát szeltek a földbe, melynek nyomán dús termést arat a szovjet ember. Oly erők, melyek füstölgő gyáróriásokat emeltek a magasba, melyekből traktor, gép, ruha- és cipő ömlik a dolgozó ember számára. „Legyen villanyunk, s lesz világosság, lesz mindenünk” — mondotta Lenin. S ma ezernyi fonálként kötik össze a villanykábelek a hatalmas szovjet földet. Negyvennégy éven keresztül kiséri figyelemmel, követi hazánk népe példáját a baráti szovjet népnek. „Tőle tanultuk, hogyan kell a kapitalisták ellen harcolni, s ma Moszkvába járunk tanulni a szocializmust épitenl”, — mondotta 1949-ben Klement Gottwald, a CSKP vezetője. Az a jóbarát, aki a legnehezebb időben sem hagy cserben — tartják az emberek. -S a mi igaz barátunk, a szovjet nép nem hagyott el akkor sem, amikor fasiszta horogkeresztes hordák taposták hazánk földjét, s a nemzeti pusztulás, a kimúlás fenyegette a cseh és szlovák nemzetet. Termékenyítő patakként folyt a harcban a szovjet nép vére s még akkor is hfi barátként sietett segítségünkre. Kiűzte hazánkból az ellenséget, szabadságot hozott dolgozóinknak. Nem, nem hagyott cserben akkor sem, amikor a szocializmus építése során akadályok gördültek elénk. A Szovjetunió mindig baráti kezet nyújtott. Evek folyamán ez a barátság meghitt testvérbarátsággá alakult át, a szocialista tábor nagy családjának keretében. S mi itt látjuk, érezzük magunk között nap mint nap barátunkat. Hol vasérccel megrakott vonatszerelvénnyel, hol meg kenyérrel és vajjal érkezik; olykor jőtanácsokkal és tapasztalattal segft bennünket. Ml viszonzásul gépeket, motorokat, cipőket s egyebet adunk cserébe. S ha úgy ünnepnap táján, avagy este a család összeül, akkor is együtt vagyunk, barátunkkal. Ott van minden háznál a könyvszekrényben Tolsztoj, Gorkij vagy Solohov műveiben, de mindenekelőtt a „Ruszkij jazik” nyelvtankönyvben. Mert ma már nem találunk embert, ki ne iparkodna elsajátítani az orosz nyelvet, hogy még többet meríthessen a szovjet tudomány és kultúra forrásából. Ma, a barátság hónapjában mindenki szólni akar a szovjet baráthoz, kezet akar szorítani vele. A fiatalok leveleket Írnak, s röpítik soraikat a távoli baráthoz, Moszkvába, Kazahsztánba, Szibéria löldjére. A felnőttek pedig szalagra jegyzik nevüket és nagy tetteiket, hogy a béke és barátság stafétájával küldhessék el a szovjet népnek. Igen, a prágai üzemek százötven millió koronával termelnek többet a Barátsági Hónap tiszteletére. A barátnak a legjobbat — tartja a régi cseh népi mondás. E példát követve a brnói gépgyár munkásai egy hónappal a határidő előtt készítik el a turbinákat a Szovjetunió gajszkiji kombinátja részére. A nyugat-szlovákiai kerület dolgozói ötezer üdvözlő szalaggal ékesítik a stafétát. így indult útnak a barátság és béke stafétája november 7-én hazánk szivéből, Prágából. így vándorol városokon, falvakon kérésziül kézből kézbe, hegyen-völgyön és folyókon át, hogy hatezer kilométert megtéve átadja hfi barátunknak, a hős szovjet népnek baráti szeretetünk Jeléül a csehszlovák dolgozók forró üdvözletét. MAJOR ÁGOSTON Az NDK-ban nagy közkedveltségnek örvend a mi HESZ-flnkhöz hasonló sport is technikai szövetség. Az Ifjúság leginkább a vízi sportok szakosztályét látogatja. — Képünkön tapasztalt matróz mutatja be a különböző tengerészesomók kötését A moszkvai Vörös Proletár nyomda mellett működű művelődé«! otthon gyarmekbalett karának tagjai AMtsöroM*
