A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-11-12 / 46. szám

Miután a szobát átkutatták ^és nem találtak semmi figyelemre méltót, Bail ley dolgozószobájába vezettek.

Főnököm ismét haragosan fogadott.

— Már megint tréfát űz velem! — kiáltotta és öklével élénken hadonászott, — • Nem tud belenyugodni, hogy a marslakókkal kereskedem, és így konkurrálok az önök külkereskedelmi vállalataival? Ö igen, mr. Bailley gonosztevő! A legfelsőbb bíróság elé kell állítani! Képzeljék csak el?! Mr. Bailley megfosztja az orosz munkásokat a levegőtől, melyet aztán már csak a szövetkezetek és a szakszervezetek tagjainak fognak jegyre osztani. Hahahaha! Nem úgy van? Az angol imperialisták intrikái? Ő igen, én tudom, mit gondol. Én pedig most azt gondolom, hogy rövidesen elfoglalhatja helyét a panteonban. Már rég várja egy üres állvány.

Jól fel voltam készülve a támadásra, s ezért kitűnően játszottam szerepemet. Megvártam, míg Bailley befejezi mondókáját azután nyugodtan, valódi meglepetést színlelve megkérdeztem:

— Tulajdonképpen miről van szó, mr. Bailley! Őszintén szólva nem értem magát. Ügy gondolom, az utóbbi időben nem érdemiem meg ezt a bánásmódot. Becsületesen dolgozom a laboratóriumban, és pontosan betartottam az utasításait.

— Hazudik! Maga jól tudja, hogy mit csinált! Hol van Nyikola?

— Nem tudom. Ma éjjel nem tért viszsza a munkából. Gondoltam, hogy dolgozik, vagy talán elkövetett valpmit és ezért büntetést kapott.

— Hazugság! Hazugság! — üdvöltötte Bailley. — Ezek szintén az ön tréfái! Azonnan hívják ide Nyikola munkatársait!

A munkások rövidesen megérkeztek és elmondták, hogy Nyikola már néhány napja említette nekik szökési kísérletét. Azonban azt is mondta, hogy fél Klimenko elvtársnak szólni a dologról, mivel nagyon meghdragudná rá érte. Csakhogy ők nem hittek Nyikolának, és ezért nem jelentették a dolgot

A munkások vallomása némiképp lecsillapította Bailley haragját. A tanúvallomások egész sora bizonyította, hogy nem vettem részt Nyikola szökésének előkészítésében.

— Nem hiszek magának és nekik sem hiszek — jelentette ki Bailley. — Mindnyájan egy húron pendülnek! Egyik a másikat takarja.

Baillyei egyszeriben taktikát változatott, és mint igazságos bíró nagy meglepetésemre így szólt:

— Bizonyítékok hiányában nem tudom elítélni. A vizsgálatot azonban folytatni fogom. Továbbra is gyanakszom magára. Elmehet!

Ör-ömmel tértem vissza szobámba. Nem hittem, hogy ilyen könnyen megúszom a dolgot Csak eszébe ne jusson átkutatni a völgyet. Nyikola fondorlata a fordított lábnyomokkal valószínűleg ellenkező irányba tereli majd a üldözőket.

Amikor reggel a laborátóriumba léptem, Nóra halkan a fülembe súgta:

— Nem találtam -meg a revolvert.

— Annál jobb — feleltem. — Mr. Batlleyt nem lehet egykönnyen megölni. Már voltam nála kihallgatáson.

Elmondtam a lánynak, mi történt velem az éjszaka Figyelmesen hallgatott végig— Csak meg ne találják a völgyben a nyomokat — tettem hozzá végül.

— Attól ne tartson — felelte. — Korán reggel kimentem az erkélyre. A hóvihar betemette a nyomokat. Én csak attól félek, nehogy Nyikolát is örökre betemesse___

— Nyikola nem vész el— nyugtattam

/•>meg. -— Bekaparja magát a hóba, mint a kutya, és úgy alszik majd ott, akár

a bölcsőben.

Aznap este Mr. Luce látogatott meg. Hóna alatt egy kis csomagot szorongatott.

— Mi jót hoz? Talán csak nem egy új sakkot? — kérdeztem meg tőle.

— Sakkot és még valamit — felelte, és kibontotta a csomagot. — Tessék, ezt a rádióvevőt a maga számára készítettem. Mr. Bailley ugyanis úgy határozott, hogy többé nem látogathat meg a rádióállomáson. De én tudom, hogy nagyon szívesen hallgatja a Komintern adásait, azért úgy gondoltam, örömet szerzek ezzel a kis ajándékkal. így legalább nem lesz olyan szomorú.

Legszívesebben megcsókoltam volna ezért az apró figyelmességért. Nem Is sejtette, milyen nagy szolgálatot tett vele. Ennek fejében ezen az estén kétszer kaptam tőle mattot.

Azután sajátkezűleg bekapcsolta a készüléket majd így szolt:

— Most már hallgathatja a maga kedves Moszkváját.

jó éjszákát kívánt, és sietve eltávozott. Én feszült figyelemmel tapasztottam a fülemet a rádióra.

A világ fuldoklik

Teltek-múltak a hetek. Mr. Bailley továbbra is figyeltetett, de különben békén hagyott. Nyilván kezdte hinni, hogy ártatlan vagyok. Lassan már nem láttam olyan aggasztónak helyzetemet. Azért a rádióhírek nagyon elszomorítottak. A levegőhiány egyre nagyobb mértékben éreztette hatását. A légköri nyomás súlylyedésél már nemcsak a tudósok vették észre, hanem a nagyközönség is.

A levegő ritkulását elsősorban a hegyi övezet lakói észlelték; sokan közülük kénytelenek voltak a völgyekbe költözni. Ott azonban a levegőhiány a betegeket kínozta. Az asztmások erős rohamokat kaptak, a tüdőbetegek fuldokoltak.

A gépek, melyeket normális légköri nyomás esetére szerkesztettek, felmondták a ^szolgálatot. A motorok dugattyúi besültek. Mindez káros hatással volt a termelésre és a szállításra. A szerencsétlenséget még fokozta a heves viharokkal járó erős lehűlés. A viharok egyre furcsább jelleget öltöttek. A pusztító szélrohamok a halál előhírnökeiként száguldottak. Mintha egy gonosz szellem meg akarná fosztani a Földet légkörétől. A légáramokat erős nyalábokba tekerte és a felhők fölé dobálta. És onnan, a csillagos magasságokból a hideg jégpatakal özönlöttek a földre A föld egyre jobban lehűlt. Vastag légkör-bundájától megszabadítva egyre nagyobb mértékben sugározta melegét a kozmikus térségbe.

A katasztrófa gyorsabban közeledett, mint ahogy azt a ha talmas levegő nyersanyag-készletek alapján várni lehetett.

Megkérdeztem Nórát, ,hogy magyarázza ezeket a szörnyű természeti jelentéseket Azt felelte, hogy sem az apja, sem mr. Bailley nem számítottak ilyen pusztító hatással.

— Apám tanácskozni szeretne magával — felelte Nóra. — Hisz ez inkább az ön szakmája.

Rövidesen nagy megtiszteltetés ért. Engelbrecht tanácskozásra hívott, melyen Bailley is részt vett. Amint láttam, világban történő események miatt.

Megbeszélésünk meglehetősen sokáig elhíizódott. Különböző számításokat végeztünk és arra a megállapításra 'jutottunk, hegy a földalatti, városkában feldolgozott levegő a föld atmoszférájának csupán csekély részét alkotja, és ezért nem lehetnek olyan katasztrofális következményei, mint amilyeneket a föld különböző pontjain észlelnek.

— Akkor hát, mi lehet a kasztrófa valódi oka? — kérdezte Bailley.

Abba a helyzetbe kerültem, hogy most Bailteynek szüksége volt a segítségemre. Részletesen kifejtettem hát a véleményemet:

— Mr. Bailley ventilátorai megváltoztatták a szelek szokásos irányát, minek következtében változás állt be a földet borító légkör feszültségében. A levegő ott sűrűsödött össze, ahol a szokásos légáramok megegyeznek a mesterségesen előidézett iránnyal és azokon a helyeken ritkult meg, ahol azelőtt ellentétes irányú légáramok voltak. Ennek következtében fokozódott a légköri nyomás maximuma közötti különbség. Jelentősen megerősödött a ciklon-tevékenység. így a levegő körforgása nemcsak horizontális, de vertikális irányban is megbomlott. (Folytatjwk)

10