A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-10-15 / 42. szám

Gyermekbalett­stúdió egy kolhozban (Hattkai óao. Ha színészekkel készít interjút az ember, etőbb-utébb felteszi a mindig visszatérő, sok­szor elhangzott típus kérdéseket is. Gondol­tuk, olvaséink is kíváncsiak, hogyan lett színésznő Ruttkai Éva. — Mióta élek, színésznő vagyok — jelen­tette ki határozottan. — Két éves koromtól szerepelek. Kislány koromban sokat lát­szottam színpadon és filmen, gyermekszínész voltam. — Színiiskolába nem Jártam. 1945-ben let­tem hivatásos színész. Akkor kerültem a Víg­színházhoz, amelynek ma is tagja vagyok. Közben három évre a Nemzeti Színházhoz kerültem — tanulni. Számtalan csodás darab­ban léptem fel, például az „Ármány és sze­­relem’’-ben, a „Revizor''-ban, a „Szentivánéji áloméban —, hogy csaka legkedvesebbe­ket említsem. Szeretek olvasni, táncolni színpadon és ci­vilben egyaránt. Szeretem a színpadot és körülbelül húsz filmem közül az „Éjfélkor” és az „Egy pikoló világos” nőtt legjobban a szívemhez. Különösen az utóbbi. Igazi prob­lémával foglalkozik. Valahogy így fogalmaz­nám meg egyik nagy mondanivalóját: Ne él) igazi, nagy szerelem nélkül! Ebből a filmből ismerte meg Rutkai Évát a moszkvai közönség is. S hogy mennyire szeretik, ezt bizonyítják a művésznő moszk­vai élményei is. Ggy tervezte, hogy Moszkvába, a filmfesz­tiválra csak feleségként kíséri el férjét, Gá bor Miklóst, a magyar filmküldöttsóg egyik tagját. De ez a terv csütörtököt mondott. Mindenki ráismert az „Egy pikoló világos" című film alapján. Bármerre járt, ismerős­ként kiáltottak feléje: „Éva! Éva!” Egyik délután a fodrászhoz is ellátogatott. Felis­merték. A fiatal fodrásznó elmesélte, hogy a moszkvai lányok és asszonyok, amióta a filmjét látták, így jönnek be az üzletbe: „Kérek egy pikoló frizurát! Olyat, amilyen Évának volt a filmben.” „Amikor először hangzott el a kérés, be­vallottam, hogy még nem láttam a filmet” — mesélte bocsánatkérő hangon a fodrásznő, miközbeu nagy igyekezettel fésülte Éva ha­ját. — Erre felháborodtak és kötelezővé tet­ték az „Egy pikoló világos” megtekintését. — Tervei, vágyai? — Sok mai darabot szeretnék, játszani, de olyan nagyon igazit. S végül következett a legkínosabb kérdés, amit egy színésznőnek teltehet az ember: — — Hány éves? S bár Ruttkai Éva korát még nem kell véka alá rejteni, mégis nagyon dip­lomatikusan válaszolt: — A napokban csehszlovákiai turistákkal találkoztunk, felismertek bennünket és meg­hívtak egy bográcsgnlyásos vacsorára. Köz­ben azzal kedveskedtek, hogy elmondták az önéletrajzomat. Pontosan tudják, csak a ko­romat Illetően találgattak . . . Bizonytalan­ságban hagytam őket. Csak annyit árulok el, hogy mindig annyi áves vagyok, ahány­nak lennem kell. Vagy, ha így jobban tet­szik: Tekintve, hogy két éves koromban lép­tem először színpadra, lassan én leszek a „legöregebb” színésznő . . A Világ Ifjúsága cikke ayomán Álmatlan évek Kard és kocka Micsoda éjszaka Ludas Matyi Alázatosan jelentem . A császár parancsára Rigától nem messze van a Szelga ha­lászkolhoz lakótelepe. A halászok műve­lődési háza a helyi lakosság művelődésé­nek központja. Tartanak itt előadásokat, filmvetítéseket, hangversenyeket. Sok ha­lász, háziasszony, nyugdíjas tagja az esztrádzenekarnak, színjátszóesoportnak, vagy az énekkarnak. A művelődési ház­ban nemrég gyermekbalett-stúdiót nyitot­ták. Az ifjú táncosok már fel Is készül­tek első műsorukra. Íme a bizonyítékI Ilza Smítmane és Indra Strupe, a kínai rőzsatánc előadói A műsor osztatlan sikert aratott. Kari Peterson nyugdíjas halász gratulál a tán­cosoknak A mamák igyekeztek segíteni a stúdió­nak. Az első előadásra a kosztümöket mind ők varrták „Éjfélkor”

Next

/
Thumbnails
Contents