A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-10-15 / 42. szám
M eociűá ew ő/ztánja A harcos és a művész kezét tétlenségre akarja kárhoztatni a reakció a börtönben „A nép kínzása”, részlet az Oj demokrácia" felületű falfestményből (1944) című 100 m2 M exico-Cityben hömpölyög a forgalom, mint mindig. Olcsó kendőkbe burkolt indián nők sztoikus nyugalommal álldogálnak a széles avenidákon, várva, hogy megszakadjon a fényűző Cadtllacok lánca és szabaddá vállon az átjáró. Egyszerre pisztolylövés csattan. Egy kocsira adták le a lövést, amit David Alfaro Siqueiros, Mexiko legjelentősebb élő képzőművésze vezet. Felbérelt emberek akarták megölni Siquetrost. A kísérlet azonban kudarcba fulladt. Röviddel ezután mégis betör a rendőrség Gtl ismert mexikói műkereskedő házába és teljesen jogtalanul — hivatalos letartóztatási parancs nélkül — őrizetbe veszi Siquetrost. Jobboldali szakszervezeti vezetők és parlamenti képviselők már korábban izgattak Siqueiros ellen, és megvásárolható újságok forradalmi követeléseitől félve — éppen őt, Siqueirist nevezték a forradalom elárulófának őt, akt már kora ifjúságában a mexikói forradalmi hadseregben és Spanyolországban a Francofasiszták ellen harcolt. Mit tett Siqueiros? öt, annak az Ozorco—Rivera—Siqueiros festő triónak egyetlen élő tagját, amely a szociális, harcos, ébresztő tartalommal telt dinamikus fal festő mozgalmat megalapította Mexikóban, őt egy évvel ezelőtt elvágták a munkájától. Siqueiros meglátogatta Venezuelát és a forradalmi Kubát, s az ottani kulturális és tudományos központokban kifejtette politikai véleményét: a mexikói elnök elárulta a forradalom sok ideálját; csak a munkásosztály vezette népi tömegek hajthatják végre a forradalmat; a mexikói oligarchia az amerikai imperializmussal dolgozik kéz a kézben. Ez elég volt a mexikói kormánynak, hogy börtönbe vesse Siquetrost. A rendszer többször száműzte volt a kiváló művészt hazájából, mert művészetével a munkások harcostársaként lépett fel, akik Mexikó Kommunista Pártja titkárának választották. Amikor Siqueiros a színész szakszervezet Mextco-Cityben épült színháza számára készülő falfestményen dolgozott, játszódott le a fővárosban a vasutasok hatalmas sztrájkja. Katonaság vonult fel a lakosság ellen, vér folyt az utcán. Munkásokat, diákokat, asszonyokat, gyerekeket és öregeket'vetett börtönbe. Siqueiros, ahelyett, hogy a megrendelés szerint színházt hősökkel töltötte volna meg a falókat, ezt a tragédiát festette meg. Ámde a szakszervezet vezetősége félt a kor mány bosszújától. Megalkuvásra akarta kényszeríteni Siqueirost, aki azonban nem hátrált meg. A kormány zsoldosai tehetetlen dühükben össze vissza szögelték a faliképet, így akarták szégyenüket egy deszkafallal eltakarni. Siqueiros, a mexikói nép szabadságharcosa, „Mexikó oroszlánja" — ahogy hazájában hívják — börtönrács mögött ül. Kezei, melyek leláncolhatatlan erővel alkotják a műveket, egy év óta tét lenségre vonnak kárhoztatva. De mégis Siquelros marad a győztes. S vele a nép. Hatalmas freskóján, az „Oj demokrácián’’ a megkötözött fiatal ember alakjában a még elnyomott, kizsákmányolt népet mintázta meg. Ez a nép azonban érezteti már szívének és öklének erejét, hogy megszabaduljon börtönőrettől, hogy egy boldog életet harcoljon ki magának, mint azt Slquetros „Az élet és az egészség dala" című, 350 négyzetméteres müvén rögzíti. Dávid Alforo Siqueiros A mexikói forradalomnak a fasizmuson aratott gyózelmét ünnepli az „Gj demokrácia” című freskó ..Az álét és az egészség dala“ 7- a nép boldog életének víziója (1945)
