A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-10-15 / 42. szám

Tik­ül I: tik­tól k lagok mellett. Az első lány nyolc alkatrészt szerel a sár­garéz óraházba és tovább kül­di. Így vonulnak az órák, min­dig több kerekük és kövük lesz, aztán az egyik lány uj­jal nyomán megindulnak, ke­tyegni kezdenek, mutatókat kapnak, mér jelzik a múló Időt, lánytól lányig egyre csi­­nosodnak és tökéletesednek. Á lányok munkája fokozott figyelmet és pontosságot Igé­nyel. Megfigyeltem egy asz­­szonyt, nagyító nélkül dolgo­zott. A 0,4 mm átmérőjű csa­varokat csavarta be a karóra lendítőkerekébe. Csodálatosan dolgozott. Csi­peszével pontosan a fejüknél fogta meg a csavarokat, azon­nal eltalálta a menetet — az volt az érzésem, hogy itt egy precíz, ügyes és megbízható gép dolgozik. Csak hát a „gép” kérdésemre, hogy nem kimerítő-e a munkája elmo­solyodott, a fejét rázta és azt mondta, hogy nem, mert tökéletesen megszokta már. És azt is elmesélte, hogy anya, két kislánya van, és az egyik­nek éppen a napokban vett a születésnapjára egy Prím kar­órát. DDBA GYULA /"l Metuje völgyében já­­runk, Nővé Mestoban. / A város főtere csupa / árkádos, öreg ház, ódon vártorony, renovált ősi kastély, csupa régi emlék és tradíció... S ebben a csupa­­tradíció városban tizenkét év­vel ezelőtt elkezdtek valamit, ami egészen új, amivel kapcso­latban nem voltak tapasztala­tok, amit az évek folyamán ki kellett fejleszteni — aminek nem voltak tradíciói. Chrono­­techna — Nővé Mesto nad Metuji. Köztársaságunkban itt gyártják az egyik legfinomabb mechanikus szerkezeteket, a Prim karórákat. A karóragyártás történetét Tvrdík mérnök, az üzem gaz­dasági vezetője mesélte el: 1949-ben alakult az üzem. Dol­gozói a városkából és a kör­nyező falvakból kerültek ki. Egyeseket iskolázásra küld­tünk, hogy megfelelő szakkép­zettséget nyerjenek, mások be­dolgozták magukat a munka­körükbe. Az első csehszlovák karóra tervezését és az előké­szítő munkálatokat 1952-ben kezdték. Két év múlva már ké­szen is volt a teljesen hazai konstrukciójú prototípus. Az első széria — hatezer darab — 1957-ben került ki a gyár­ból. Azóta ... Az idén 190 ezer darabot gyártunk, egyelőre csak a hazai piac részére; jö­vőre 250 ezer darabot, 1965- ben pedig 350 ezer darabot, amelyből már exportra is jut majd. Különösen a skandináv államok érdeklődnek óráink iránt. | Testet öltött munka Az időről már gondolkodók sora filozofált, megállapítot­ták, hogy öröktől fogva való és végtelen, hogy relatív és minden benne játszódik le, — de nem tudok róla, hogy vala­ki különösebben elgondolko­dott volna az Időmérő szer­kezetek legapróbblka, a karóra felett. Pedig megér néhány gondolatot ez a hűséges, ke­tyegő kis barát. Nézzük csakl Milyen értékek vannak beépít­ve egy órába? Na persze, a prágai Hradzsin toronyórájá­nak olyan fogaskerekei van­nak, hogy gőzgépbe is megfe­lelnének, de a karóránál más a helyzet. Figyeld meg egy-egy csavarját, apró lendítő kerek­­két, hajszálflnom rugóját, pici sárgaréz kerekeit — vajon mennyi anyagi értéket képvi­selnek? Gondolnád, hogy az egész óra mintegy két korona Már ketyeg az ára, de a* Idát még nem mutatja Még egy utolsú igazítás A dolgozók hatvan százaléka fia tál lány. -Az egyikük Eliika Ber­­nardová értékű fémanyagból áll? Két korona ... egy palack tizen­kettes Staroprameft. Mi adja akkor a valódi értékét? A reája fordított emberi munka; a szellemi munka, amelyel meg­tervezték és a fizikai munka, amelyel elkészítették. A meg­feszített figyelem, türelem, kézügyesség és pontosság, amellyel fehérköppenyes, csi­nos lányok egész sora dolgo­zott rajta, ö általuk vált a 2 koronányi holt anyag hasznos és értékes „élő’ szerkezetté. |ó,4 milliméter nem egészen fél milliméter. Hogy közérthető és népies ha­sonlattal éljek; ettől még a bolha is nagyobb. A Primóra legkisebb csavarjának ennyi az átmérője. Szabad szemmel alig láthatod a tenyereden és haj­landó vagy közönséges réz­­forgácsnak hinni őket. A meg­munkálás csodái ezek a csava­rok. Nézd meg a százszoros nagyítású műhelyrajzukat! Lá­tod, hogy pontos méretek alap­ján készülnek és századmllli­­méterek jelzik a megengedett toleranciájukat. Emberi kéz nem is tudná elkészíteni őket — nem tudná megfogni — gyártásuknál a revolvereszter­gapadoknak és az automata marógépeknek van döntő sza­vuk. A gépek nem érzékelnek, ezért a mikroméretek nem hoz­zák zavarba őket és a kis csa­varok egyre hullanak speciális késeik alól. Az automata gépek csarno­kéban találkozom az első kol­lektívával, amely a szocialista munkabrigád címért versenyez. A vezetője Skoda JaromíF. A kötelezettségvállalásaikat tar­talmazó ívek szépen egybefűz­ve és aláírva ott függnek a gépcsarnok falán. Olvasgatom. A legtöbben munkakörükön kí­vül más szakképzettség meg­szerzését vállalták, esti isko­lába Járnak, fokozott figyelmet fordítanak a gépek karbantar­tására — a csarnokban feltű­nő a rend — és különféle speciális munkafeladatok el­végzését vállalják. De ilyene­ket is olvasok: „Hejzlárové Vlasta: Elolvasom az Annát, Majerovától és Rezáőtól a So­­rakozót." „Jedliőka Bedfich: Munkahelyemen és magánéle­temben úgy viselkedem, ahogy azt a szocialista ember erköl­csi normái megkövetelik!” Sok sikert a szocialista ver­senyben, elvtársak — óraké­szítők! | Figyelem A Prím karórák hozzávető­leg száznegyven alkatrészből állanak. A száznegyven apró csavarocskát, rugót, fogaske­reket, követ és lapocskát fe­hérköpenyes lányok szerelik össze, lassan haladó futósza-5

Next

/
Thumbnails
Contents