A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)

1961-10-08 / 41. szám

Keresztrejtvény Egy időszerű jelmondatot rejtettünk el a vízszintes 1., valamint a függőleges 16. és a 19. számú sorokban. Beküldési határidő oktőber 15. A helyes megfejtők közt öt könyvet sorsolunk ki. VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része, a nyíl irá­nyában folytatva (zárt betűk: v, m, o, t, z,). 10. Ál­lati lakhely. 11. Növény, főzete üdítő ital. 12. A bá­nat. 13. Állati hang. 14. Lágy fém. 17. Léggömb. 20. Az Irtls mellékfolyója Szibériában. 21. Erato magán­hangzói. 23. Indulatsző. 24. Katonai titkok kipuhato­­lásával foglalkozik. 26. Formai. 28. Vissza: indiai nyelv. 30. Károly Lajos. 31. Hangszóró (gör.) az utol­só betű az első hetűnek felel meg. 33. Idősebb rö­vidítése. 34. Férfinév. 36. Vissza: vágány. 37. Csillag­kép névelővel. 39. Ilonka beceneve. 41. Hőemelkedés. 42. Nem tegnap, nem holnap. 44. Felettem ellentéte. 47. Bél Mátyás 48. Utó ellentéte. 50. Figaró hiányo­san. 51. X-betűvel a végén béke franciául. 52. A gát betűi. 54 Vissza: mutatószó. 55. Trén betűi. 56. Nem mozog. 59. Tova. 61. Ele betűi. 63. Ékezettel sze­mélyes névmás 64. Néma mássalhangzói. 65. Rés. 67. Pedagógus. 70. Vissza: fekvőhely. 71. Régi római pénz. FÜGGŐLEGES: 1. Csapadék. 2. Igavonó névelővel. 3. Az anyag legkisebb részecskéje. 4. Elemi közepe. 5. Aranka Adél. 6 Vízsz. 13. 7. ö betű pótlásával kevesebb ellentéte. 8. Idegen férfinév. 9. Szóössze­tételek előtagjaként: élet... (gör.). 15. Mindenféle ócskaság 16. Rejtvényünk harmadik része (zárt be­tűk: r, a). 18. Hajó szlovákul. 19. Rejtvényünk máso­dik része, a nyíl irányában folytatva (zárt betűk: a, r, k, n.l). 21. Lendület közismert idegen szóval. 22. Eszes. 22. Sírfeliraton olvasható. 26. Ékezettel a fa része. 27. Az izmot köti a csonthoz. 29. Folyó spanyolul. 31. Vissza: a liliomfélék családjához tar­tozó délvidéki növény. 32. Máma betűi. 35. Nem egészen tíz. 38. Károly Zoltán. 40. Török név. 41. Laoszi néptörzs. 43. Női hangnem. 45. A gondolkodás központja. 46. Vissza: italt. 47. Vármegye Magyaror­szágon 49. Ö. Á. A. 51. Kenyeret süt. 53. De szlo­vákul. 55. Tudomány. 57. Vissza: a bíró teszi. 58. Kettőzve vitamin hiány okozta betegség. 60. Vissza: évszak. 62. Régi sűlymérték. 66. Kicsinyítő képző. 68. Indulatszó. 69. Láng közepe. Az előző rejtvény megfejtése: Nagy eszme, vágy és álom élhet ily életet? Hej, túl az óceánon erre feleljetek, misterekl A 39. számú rejtvény megfejtői közül könyvjuta­lomban részesültek: Bohony Anna, Bratislava; Singer | Berta, Érsekújvár, Tímár Anasztázia. Zsiga rd; Tóth Ilonka, Vágsellye; Vörös Jenő, Királyi. I Vélemények — ellenvélemények Az „Egy koreográfus véleménye’’ című cikk írója sok helyen ellent­mondásba keveredik, egyik helyen azt állítja — igen helyesen — hogy a népi hagyományok ismerete nélkül nem lehet senkiből sem jó koreográ­fus. Másutt viszont azt állít/a, hogy a koreográfus mondanivalójának ér­dekében kénytelen a népi hagyomá­nyok bizonyos részét elhagyni, meg­változtatni. Ha ez tényleg így len­ne, akkor mért tartja fontosnak min­den koreográfus — még az olyan nagy művész is, mint pl. a Mojsze­­jev együttes, vagy a Magyar Állami Népi Együttes koreográfusa is — hogy gyűjtse, kutassa, tanulmányoz­za a népi hagyományokat. Akkor elég lenne, ha a koreográfus csupán a saját fantáziájára támaszkodva al­kotná meg a műveit. De hol van így az alap, a kiindulás, a táncoknak, a jellege, a levegője? Es miért kel­lene a mondanivalók érdekében el­hagyni vagy megváltoztatni a népi hagyományokat? Ismét helyesen jegyzi meg a cikk írója, hogy népi­táncaink színpadra vitele óta óriási fejlődésen ment keresztül. Megszűnt a naturalizmus, a „tánc a táncért’’ mozgalom. Ma már a műkedvelő cso­portok is igyekeznek cselekményt vinni a táncukba — egy eszmei tar­talom köré építik fel. Ez lehet a falu régi életéből vett téma pl. fo­nójelenet, lakodalmas, farsangi szo­kások stb., de lehet szocialista, ha­ladó szellemű is. Azonban mindig egy falunak, vagy tájegység hagyo­mányainak segítségével viszi szín­padra. Mért lenne összeegyeztethe­tetlen az új téma a régi hagyomány­nyál? Nemcsak lehet, de szükség­szerűen kell is, hogy egy népi tánc­csoport vezetője mindig erre épít­sen. Ez legyen az alap, amiből kiin­dul, ezen keresztül tegye élménysze­rűvé és művészivé a tánc mondani­valóját. De ehhez persze az szüksé­ges, hogy a koreográfusnak ne csak egy általános elképzelése legyen a népi táncokról, hanem ismernie kell egy-egy tájegységnek, falunak a hagyományait olyan alaposan, mintha ö is ott élt volna. Mert csak így tudja elsajátítani s annyira a magáévá tenni, hogy megtaníthassa a táncosait is annak a tájegységnek a jellegzetes táncolást módjára. így, ilyen alapos felkészültséggel minden témát színpadra vihet, s akkor a kompozíciónak meg lesz az ízes, né­pies levegője. Igaz, ugyan hogy a népi tánclépések nagyrésze a maguk egyszerű — a laikus néző számára szinte, észre­­véheietlen — variálásával nem váló színpadra. De hiszen a koreográfus­nak jogában áll ezekét művészi fan­táziája segítségével ' felbontani, gaz­dagabbá, színesebbé tenni. Ezt a népi hagyományt kell élővé tenni színpadon, s nemcsak mint mú­zeumi anyagot kezelni. Egy koreo­gráfusnak, aki népi tánccsoportot ve­zet — a mondanivalója érdekében sem szabad ezt elhagyni, vagy meg­változtatni. Az alap, amiből kiindul, mindig a hagyományokon épüljön. De ez az alap csakis a falu életé­nek, kultúrájának alapos ismeretével szerezhető meg. S még csak nem is egymásoktól kapott, vagy össze­gyűjtött anyag által, hanem egy fá­radságot nem ismerő áldozatos mun­kával, ami egy vérbeli koreográfus­nak csaknem olyan fontos és szép, mint maga az alkotás láza. S ez az alkotni vágyás eredményezi az írók­nál a versek, regények megírását, a zeneszerzőknél az operák, vagy szim­fóniák, a koreográfusnál a tánc meg­alkotását. De mintahogy az írók se írnak állandóan népi témáról, a ze­neszerzők se népi dallamok segítsé­gével építik fel mindig a müveiket. Ez nem a szükségszerű fejlődés út­ja. Hiszen a folklórra támaszkodó művek komponálása még aránylag újkeletű. Nem lehet olyan megálla­pítást tenni, hogy a zenei művek közt már sok van olyan, amelyik nem támaszkodik népi témára. A ze­neirodalom nagyjai közül — hogy csak hirtelenében párat említsek — se Bach, Mozart, Haydn vagy Beet­hoven nem komponált népi dalla­mokra. De azért Bach prelúdiumai, fúgái örökértékűek, Mozart, Haydn szonátáit ma is játsszák, nem be­szélve Beethoven halhatatlan szim­fóniáiról. Voltak, vannak és lesznek zeneszerzők, akik műveikben népi dallamokat, motívumokat használ­nak fel. Természetesen ezt is úgy, mint a koreográfus a tánchagyomá­nyokat: variálja, művészi jókra emeli. De az alap, a gyökér ahon­nan kiindul, a népdal. Tehát itt is áll a minden művészi ágra vonatko­zó törvény: ha alkotásban a nép­dalra épül, akkor az alap csak a folklór lehet. HEMERKA OLGA Kulturális világhíradó • Gogol Bulyba Tárász című elbeszé­léséből egyszerre négy filmet is készí­tenek. Lee Thompson rendezésében Ar­gentínában folynak az első változat fel­vételei Tony Curtis, Yul Brinner és Brad Dexter szereplésével. A második változat Van Heflin és Rossana Podesta rende­zésében Zágrábban készül, a harmadikat Roberto Rossellini rendezi, a negyedik jack faience alkotása lesz. • Pablo Casals Izraelbe érkezett, ahol részt vesz a zenei fesztiválon. Jeruzsá­lemben, Tel Avivban és Haifában ad kon­certet és a fesztivál záróhangversenyét vezényli. A nagy spanyol csellóművész elvállalta a csellóverseny zsűrijének el­nöki tiszjét is. • • Az ázsiai és afrikai országok Írói­nak második konferenciáját az év végén Kairóban rendezik meg. A konferencián megvitatják, hogy milyen szerepük van az ázsiai és afrikai íróknak a gyarma­tosítás ellen és a világbékéért vívott harcban. • Yves Montand újabb világkörüli útra indult: New Yorkban szerepel először, majd az Egyesült Államokbeli turnéja után Japán következik. A jövő év köze­pén Moszkvába látogat és a tervek sze­rint Varsóban és Berlinben is fellép új műsorával. • Prokofjev Háború és béke című ope­rájával nyitja meg új szezonját a Moszk­vai Nagyszínház. A XXII pártkonqresz­­szus tiszteletére bemutatják Dzserzinsz­­ktjnek Solohov kisregénye nyomán írott Emberi sors című operáját. 15

Next

/
Thumbnails
Contents