A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-09-17 / 38. szám
Rácz Öli vér: Puffancs, Göndör és a többiek Könyvesboltjaink kirakatában csinos külsejű könyv kelti fel a figyelmet, ifjúsági- regény csehszlovákiai magyar Író tollából. Azért fontos kiemelnünk a könyv műfaji hovatartozását, mert sok szép szerzői est, az olvasókkal való gyakori találkozás és meghitt beszélgetés sürgette már a hazai ifjúsági regényt. „Gyermekeink olvasni szeretnének, mai megváltozott életünkről“ — mondották hosszú esztendőkön keresztül, szülök és tanítók, „írjanak a jövő reménységeinek 1“ Igen ám. de ifjúsági regényt írni nem könynyű talán a legbonyolultabb feladat. Víz-tizenkét éves gyermekek lelkivilágát megrajzolni, csapongó, színes, káprázatos gondolatait nyomon követni és kifejezni — bizony nem kis dolog. S mindehhez tegyük még hozzá, hogy niai fiataljaink élete rendkívül sokoldalú, tartalmas és egészen újszerű, nem fér bele régi sablonokba; arra kényszeríti az írót, hogy felbontsa a megszokott forrná' s ne egyéneket, egyes kiválóan megrajzolt gyermekhősöket állítson példának, hanem a közösséget, az osztályt vagy az úttörő szervezetet. Móricz Zsigmond hír*v Légy jó mindhalálig-jában vagy Molnár Ferenc Pál utcai fiúk-jában még egyegv gyermek sorsáért aggódik az olvasó. Végigkíséri göröngyös útján, örül sikereinek, búsul szenvedésén, egyszóval mély lelki kontaktust teremt vele. Kácz Olivér regényében viszont már gyermekeink közösségi életének, összeforrottságának művészi kifejezésével találkozunk. Hőse nem a „gyorsan lenyelte. ami még a szájában volt” Puffancs, nem a jegyzőkönyv-vezető és az ékezetekkel hadilábon álló Göndör, hanem az ötödik bé osztály. A szerző az ifjúsági müvekből nélkülözhetetlen rokonszenvet a Frangepán utcai iskola ötödikes tanulói iránt kelti fel, akik tetőtől talpig gyermekek, tele, életkedvvel, pajkossággal, a mindent megismerés olthatatlan szomjával és örökké nyughatatlan fantáziájával ; akik dicséretesen tanulnak, mégis szurkolnak az órán — Igazi diákok. Elődeiktől csupán abban különböznek hogy sorsukat mindig a közösségre alapozzák, s el tudják képzelni életüket, jövőjüket a felnőttek társadalmában. Vállalkozásaikat jól megfontolt, tüzetesen átgondolt tervekre építik. A regény alapötlete kitűnő. Az ötödik bé tanulóit abban a megtiszteltetésben részesítik, hogy két hónapig a széppaíaki Természeti Iskolában tanulhatnak. A nagy eseményt földrajzórár, jelenti be a Diri, s a továbbiakban az ötödikesek szívből fakadó örömének, lázas készülődésének lehetünk tanúi. Kácz Olivér nagyszerűen ismeri a tíz-tizenkét éves gyermekek gondolatvilágát, kiválóan bele tudja élni' magát alakjai érzelmi és gondolatvilágba. A lelkesedést, az örömújjongást megannyi apró, de nagyon kedves epizóddal érzékelteti. Hol van Széppatak? Eperjes környékén, gyönyörű környezetben, zúgó erdő szélén, csevegő patak partján. A csapat parancsnokának édesapja gépkocsivezető, s a fiúnak sikerül még indulás előtt terepszemlét tartania. Ő újságolja aztán a csapat tagjainak. hogy Szé'ppatak vadregényes helyen reiszik. Es mert a közelben egy régi alagutat is felfedezett, a gyermekekben mindjárt körvonalazódik egy elfogadható terv gondolata. Rácz jó hangulatfestőnek bizonyul. Érdemes lenne részletesen elemeznünk a gyerekek búcsúzását a szülőktől, Iskolától s a hűséges Tarí kutyától. Az író rengeteg ötlettel, mosolyt csaló mókával indítja a regényt. És nem hagy ki semmit, ami lehetőség a nevelésre. Robog az ötödik bé-vel a vadonatúj autóbusz, és a sáros! vár romjainak megpillantásakor történeti ismereteiket mélyíti el, az útjelzőtáblákkal, földrajzi tudásukat ellenőrzi. Az egyik útkereszteződésnél például Dukla irányába mutat a tábla, s a mindig víg, mindig kedélyes iskolai altiszt, az öreg Bohi bácsi már mondja is, hogy a fasiszta német hadsereg a Dukla szorosban sáncolta el magát, s a szovjet hadsereg az első csehszlovák dandárral itt tört át s lépett első ízben Csehszlovákia földjére. A gyerekek megérkeznek Széppatakra. Tetszik a hely, tetszik a vidék. Megkezdődik az élet a Természeti Iskolában. Elmegy a Tarinak küldött levél is, amelyben arról számolnak be a gyermekek, hogy nagyon vigyáznak a Csapatzászlóra, a Csapatzászló becsületére, mert már kaptak rá egy vörös díszszatagot a Helyi Nemzeti Bizottság küldöttségétől, akik részt vettek a május elsejei ünnepségükön És két teherautót is a rendelkezésükre bocsátottak, amelyeken a környék ócskavasat gyűjtik össze. Megígérték, hogy a virágágyak és a konyhakert ügyében is segíteni fognak! Vidáman, hasznosan telnek a napok Széppatakon, kísérőik — Bözsi és Kata néni — édesanyaként törődnek velük, s talán az immár történelmi hagyományokat idéző környezet, az erős, hegyes vidék találtatta ki a csapat tagjaival, hogy az Ezüst Géppisztoly partizánjainak nevezzék magukat. Hogy mi a feladata az Ezüst Géppisztoly partizánjainak? Biztosítani a határsáv védelmét itt a zordon és elhagyott sziklaszorosban. Két gyanús alakot már felfedeztek, biztosan kémek lehetnek «s szökni akarnak Lengyelországba. Jó lesz résen lenni. Az ötödik bé tanulói valósággal lázban égnek, éjszaka lidérces álmok nyugtalanítják őket. Nem is pihennek addik, amíg X. Tizenhetest és Hosszúr.ynkút kelepcébe nem csalják Persze, nem kémeket ejtenek foglyul, hanem közönséges csempészeket, de így is kiváltják közbitonsági testületünk tagjaiból az elismerést. Rácz ifjúsági regényében nagy szerep jut a gyermekek képzeletének. Murcsi éjszakai ébrenléte a következő gondolatokat indjtja útjára: „A hold — jó, vigyorog. Persze: megcsiklandozták. Odabiggyesztetiék neki a holdrakétát Na ne, gyerekek, csiklandós vagyok ... Azért ez nagy dolog. Holdrakéta. Bözsi r.éni azt mondta, hogy nem ad neki tíz évet és a Holdból rendes űrhajóállomás lesz Tíz év. .. No addigra Murcsi már komoly technikus lesz...“ Amikor a Dirit beavatják titkukba olyanformán, hogy ez a csapat utolsó kalandja, jövőre hatodikosok lesznek, ő megcsóválja a fejét: „Nem, Lali, utolsó kaland nincs. Ez rossz beszéd. A hatodikosoknak már valóban nem lesz annyi idejük, de a Ralar.d a szép, nemes, hasznos Kaland, a felfedezések, az új, a nagyszerű a nem mindennapi utáni vágy, az addig él az ember szívében, amíg fiatal ...“ De hát mi a Kaland? Tavaly az „Irány Prága" mozgalom igazán szép játék volt, talán szebb a Csapat dolgainál, is. s fél füllel már hallani lehet egy új, országos úttörőjátékról. Lesz benne nyomkeresés, rejtjeles feladatok, sok-sok tarka kaland. A tanulók lelkesen fogadják a Diri hírét, csupán Becsuk alszik el s álmodik mindarról, amit hallott, az új úttörőjátékban ő a Nagy Nyomkereső, majd kerékpárversenyben vesz részt és maga mögött hagy két Tatra 603-ast meg egy Volgát ... Álmodik Becsuk, tanulnak, játszanak, álmodnak a gyerekek. Almodnak és kergetőznek. Újszerű dolgokon törik a fejüket, egyszóval sikerült ifjúsági regénybe illő életet élnek. S a széppataki napoknak lassan vége. Az ötödik bé tanulói készülődnek haza. Abban a tudatban persze, hogy nem töltötték haszontalanul az időt, sokat tanultak, még többet játszottak s a kalandból sem volt kevés. S amire büszkék, hogy a nagy elfoglaltság közepette is volt idejük gondolni a kassai Frangepán utcai iskolára, az utánuk következő negyedik osztályra, amelynek Ezüst Géppisztolyokat fognak a'ándékozni. A kisebbekről sem felejtkeztek el. Játékbábukat készítettek számukra. Rácz Olivér regénye végig izgalmas, fordulatos és ötletes olvasmány. Mai gyerekeket szerepeltet, olyanokat, akiknek mindenre kiterjed a figyelmük. Osztály, Csapat, Ezüst Géppisztoly partizánjai, Titkos terv —■ íme a felsorolásból is láthatjuk, mennyire közösségi a regény. Stílusa könnyed, nyelve áttetsző, cselekményvezetése világos. Amit szépséghibaként róhatunk fel, hogy könyve utolsó fejezeteiben túlságosan együgyűnek mutatja be X. Tizenhetest és Hosszúnyakút, .. Puffancs, Göndör és a többiek fiaialjaink népszerű olvasmánya lesz. Gyermekeink magukat ismerhetik fel a könyvben, egy kis közösség nagyszerű tulajdonságait véshetik emlékezetükbe. MÁCS JÓZSEF 14
